A légszennyezés nem valamiféle távoli ügy: Európa városlakóinak 94 százaléka ebben a pillanatban is egészségre káros levegőt lélegzik be.
A tiszta levegő nemzetközi napján különösen érdemes komolyan venni azt, ami egyébként láthatatlan marad. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa arról beszélt: a rossz levegő nemcsak statisztikai probléma, hanem mindennapi egészségügyi kockázat is.
A számok önmagukért beszélnek
A beszélgetésben elhangzott, hogy Európa városlakóinak 94 százaléka még mindig az egészségére káros levegőt szív be. Világszerte a légszennyezés évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben 10-ből 9 ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik be.
Ez a szám különösen nyomasztó, hiszen a légszennyezés hatása nem áll meg a köhögésnél vagy az irritált szemnél. Varga Judit szerint ma már számos betegséggel és egészségügyi problémával hozták összefüggésbe, a tüdőráktól és a szívbetegségtől kezdve a cukorbetegségen át egészen a koraszülésig vagy a demenciáig.
Nem mindegy, mekkora a részecske
A levegőminőség szempontjából az egyik legfontosabb mutató a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb szálló por. Ezek a részecskék annyira aprók, hogy mélyen bejutnak a légzőrendszerbe, a legkisebbek pedig akár a véráramba is eljuthatnak.
Magyarországon is ez az egyik fő légszennyező a nitrogén-oxidokkal és a nyári időszakban megjelenő ózonnal együtt. Ezekre az anyagokra világszerte, így az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálataiban is kiemelt figyelem jut.
Nálunk javul a helyzet, de nincs ok hátradőlni
A szakértő szerint a hazai levegőminőség összességében javuló képet mutat, de a magyar városok többsége még mindig az európai összevetés szennyezettebb felében szerepel. Ez azt jelenti, hogy bár van előrelépés, az uniós átlaghoz való felzárkózás még nem tekinthető befejezett ügynek.
Az is köztudott, hogy a levegőszennyezés nem ott marad, ahol keletkezik. A kibocsátott anyagok a légtömegekkel messzire juthatnak, ezért egy nagyváros belső kerületeinek levegőjét is befolyásolhatja az agglomeráció vagy a külső, családi házas övezetek fűtése.
A fűtés és a közlekedés is számít
A reggeli és téli rosszabb értékek hátterében gyakran ugyanaz áll: megnő a közúti forgalom, illetve beindul a fűtési szezon. A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy az egyéni döntések sem jelentéktelenek. Ha a szennyezéshez a közlekedésünkkel vagy a fűtésünkkel mi is hozzájárulunk, akkor
abban is van mozgásterünk, hogy ezen változtassunk.
A szilárd anyagokkal történő fűtés különösen a fűtési szezonban jelentős tényező lehet, még Budapesten is. Már az is sokat számíthat, ha valaki hatékonyabban és körültekintőbben fűt, mert ezzel nemcsak a kibocsátás csökkenhet, hanem a felhasznált tüzelőanyag mennyisége is.
Közben a szabályozás is szigorodik: 2030-tól az uniós határértékek szigorúbbak lesznek, bár még ezek is csak közelítik a WHO ajánlásait. Aki további, közérthető háttéranyagot keres, annak a beszélgetésben említett szakmai cikkek és ismeretterjesztő oldalak, például a Másfélfok vagy a Légbőlkapott is kapaszkodót adhatnak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- HungaroMet: a magyar meteorológiai szolgáltató, amely az időjárás mellett levegőminőségi kérdésekkel is foglalkozik.
- PM2,5: 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por.
- WHO: az Egészségügyi Világszervezet, amely nemzetközi egészségügyi ajánlásokat, köztük levegőminőségi iránymutatásokat is megfogalmaz.
- Európai Környezetvédelmi Ügynökség: az Európai Unió környezeti adatait és értékeléseit összegző intézmény, amely a levegőminőséget is rendszeresen vizsgálja.
- Nitrogén-oxidok: főként közlekedésből és égési folyamatokból származó légszennyező anyagok, amelyek jelentősen rontják a városi levegő minőségét.
