A Levegő Munkacsoport szerint a hőségriadó idején a kisebb autóforgalom enyhítené a városi forróságot és a légszennyezést.
A nyári hőség Budapesten nemcsak kellemetlen, hanem egészségügyi kockázatot is jelent, különösen az idősek és a szív- és érrendszeri betegek számára. A Levegő Munkacsoport ezért azt javasolja, hogy hőségnapokon a főváros korlátozza az autóforgalmat: a rendszámok páros-páratlan rendje alapján egyszerre csak minden második autó közlekedhetne. A felvetés a radiocafé Millásreggeli című műsorában került terítékre, ahol Szegő Judit környezetkutató, a szervezet projektvezetője beszélt a javaslat hátteréről és várható hatásairól.
A városokban sokkal melegebb van
A javaslat abból indul ki, hogy a városi hőség nem egyszerűen a magas nappali hőmérséklet következménye. A sűrűn beépített környezet, a beton és az aszfalt, valamint a kevés zöldfelület miatt a belső városrészek eleve melegebbek, mint a környező területek. Szegő Judit szerint ehhez adódik hozzá az autóforgalom további melegítő hatása és a kipufogógázokból származó légszennyezés.
A beszélgetésben elhangzott: a nagyvárosok belső részei a kevés zöldfelület miatt akár 3-7 fokkal is melegebbek lehetnek, az autóforgalom pedig ehhez még körülbelül 0,7-1,2 fokos melegedést tehet hozzá. Elsőre ez talán kevésnek hangzik, de a környezetkutató szerint éppen ezek a tizedfokok számítanak, amikor az emberi szervezet már eleve komoly terhelés alatt áll.
A Levegő Munkacsoport érvelése szerint a hőség és a légszennyezés nem külön-külön, hanem együtt veszélyes. A közlekedésből származó szennyező anyagok és az erős napsugárzás magas ózonszintet eredményezhetnek, ami fokozza a légzőszervi panaszokat. Mindeközben az utak, házfalak és parkoló autók estére sem hűlnek le gyorsan, így a városlakók még az esti órákban sem jutnak igazán fellélegzéshez.
Páros és páratlan
A felvetés lényege egyszerű: hőségriadó idején a Főpolgármesteri Hivatal a szmogriadó mintájára ideiglenes forgalomkorlátozást rendelhetne el. Ennek keretében a rendszám utolsó számjegye alapján egyik nap a páros, másik nap a páratlan rendszámú autók közlekedhetnének.
A szervezet hangsúlyozza, hogy ez nem általános és állandó autótilalom lenne, hanem csak a kiemelten veszélyes napokra vonatkozó, gyorsan bevezethető intézkedés. Szegő Judit a műsorban azt mondta: a cél nem az autósok „megbüntetése”, hanem a városban élők egészségének védelme.
A javaslat ugyanakkor kivételekkel is számolna. A beszélgetés szerint nem vonatkozna például a közszolgáltatási járművekre, a tömegközlekedésre, az élelmiszer-ellátást végző autókra, a taxikra, illetve azokra az esetekre sem, amikor az autó elengedhetetlen munkaeszköz. Vagyis a rendszer nem mechanikus tiltásként, hanem korlátozásként működne.
Kellenek kivételek
Az egyik legfontosabb érv az, hogy a forróságot nem egyformán viseljük. A légkondicionált autóban ülő ember és a gyalogosan, buszmegállóban vagy járdán közlekedő városlakó nem ugyanazzal a helyzettel szembesül. Szegő Judit szerint a hőségriadós napokon főként azok vannak veszélyben, akik az utcán tartózkodnak: idősek, krónikus betegek, bevásárolni indulók, ügyet intézők, vagy egyszerűen azok, akiknek nincs autójuk.
A műsorban az is elhangzott, hogy a hőségnapokon akár 30 százalékkal is megnőhet az idő előtti halálozások száma, különösen az idősebbek és a szív- és érrendszeri betegséggel élők körében. A javaslat társadalmi igazságossági szempontot is felvet: nem mindenkinek van új, jól hűtött autója, és sokan egyáltalán nem is autóval közlekednek, mégis ők viselik a túlzott forgalom egészségügyi következményeit.
Ugyanakkor az ellenérvek is gyorsan megjelennek. Mi van azokkal, akik éppen a legnagyobb hőségben szeretnének kimenni a városból? Mi történik azokkal, akiknek minden nap menniük kell dolgozni? És hogy járna egy mesterember, akinek a kisteherautója a munkája része?
A Levegő Munkacsoport válasza szerint ezekre részben a kivételszabályok, részben az alkalmazkodás adhat választ. A szervezet abból indul ki, hogy egy ilyen intézkedés a munkahelyeket is reagálásra késztetné: ahol lehet, előtérbe kerülhetne a home office, máshol különjáratok vagy közösségi megoldások jelenhetnének meg. A beszélgetésben szóba került az autómegosztás lehetősége is, bár konkrét szolgáltató neve nem hangzott el.
Ez a legegyszerűbb és a leggyorsabb
A leggyakoribb kérdés talán az, hogy valóban számít-e, ha csak a forgalom egy része tűnik el. Szegő Judit válasza szerint igen, mert feleannyi autó kevesebb kipufogógázt és kevesebb közvetlen hőkibocsátást jelent. Nem arról van szó, hogy a város ettől hirtelen „lehűl”, hanem arról, hogy a legrosszabb napokon valamelyest csökkenhet a terhelés.
A környezetkutató arra is felhívta a figyelmet, hogy az álló autók sem ártalmatlanok. A felforrósodott motorháztetők, a parkoló járművek tömege és a leaszfaltozott felületek együtt mind hozzájárulnak a városi hősziget-hatáshoz. Emellett külön probléma a járó motorral várakozás: sok autós a klíma miatt álló helyzetben is működteti a motort, ami tovább melegíti a környezetet és növeli a helyi légszennyezést.
A műsorban elhangzott, hogy más országokban léteznek olyan szabályok, amelyek tiltják az álló autó motorjának járatását. Szegő Judit szerint Budapesten is elképzelhető lenne szigorúbb szabályozás, de ehhez jogszabályi változásra lenne szükség. A hőségriadóhoz kötött páros-páratlan korlátozást éppen ezért tartja a szervezet egyszerűbb, gyorsabban bevezethető lépésnek.
Vészhelyzeti megoldás
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a hőség elleni védekezés nem merül ki a közlekedési korlátozásban. A tömegközlekedés szerepe ilyenkor különösen fontos. Szegő Judit szerint a hőségriadós időszakokban a légkondicionálásra, az utasok védelmére és a munkavégzés körülményeire már most is külön figyelem irányul. Budapesten ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy érdemes előre tervezni, és lehetőség szerint a BKK vagy a BudapestGO felületein tájékozódni az útvonalakról.
A javaslatból egy másik tanulság is következik: önmagában a forgalom korlátozása nem oldja meg a városi hőség problémáját. A szervezet maga is hangsúlyozta, hogy sokkal többet jelentene a zöldítés, a burkolt felületek csökkentése és általában az autók számának mérséklése. A páros-páratlan rendszer inkább vészhelyzeti eszköz lenne, nem teljes várospolitikai megoldás.
A kérdés így végső soron nem csak az, hogy kényelmesebb-e autóval közlekedni, hanem az is, hogy egyre forróbb nyarak idején hogyan lehet élhetőbbé tenni Budapestet azok számára is, akik nem egy lehűtött utastérből nézik a várost.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Levegő Munkacsoport: 1988-ban alakult magyar környezetvédő civil szervezet, amely főként a levegőminőség, a közlekedés és a városi környezet ügyeivel foglalkozik.
- Szegő Judit: környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
- Főpolgármesteri Hivatal: Budapest fővárosi önkormányzati hivatala, amely a fővárosi döntések előkészítésében és végrehajtásában vesz részt.
- Hőségriadó: olyan eljárásrend, amelyet tartós vagy szélsőséges meleg idején vezetnek be az egészség védelmére.
- Ózonszint: a levegőben lévő ózon mennyisége. Talajközelben a magas ózonszint egészségkárosító lehet, különösen hőségben és erős napsütésben.
