Mennyire fér bele a növényvédőszerek engedélyezés lazítása, ha közben egészségügyi és környezeti kockázatok is vannak?
Egy uniós szabályozási javaslat akár technikai ügynek is tűnhet, valójában azonban nagyon is mindennapi kérdést érint: mennyi ideig maradhatnak forgalomban azok a szerek, amelyekkel az élelmiszer-termelésben dolgoznak. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
Miről szól az Omnibus X?
Az Omnibus X néven emlegetett uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvény-javaslat több ponton is átírhatná a jelenlegi szabályokat. A javaslat kritikusai attól tartanak, hogy az egyszerűsítés és dereguláció jelszavával épp azok a garanciák gyengülnek, amelyek a peszticidek egészségügyi és környezeti kockázatait hivatottak kordában tartani.
Fidrich Róbert rámutatott, hogy a javaslat mögött egy tágabb uniós deregulációs hullám látszik, amely szerinte a környezetvédelmi szempontok rovására kedvezhet az ipari szereplőknek. A vita tehát nem pusztán adminisztratív részletekről szól. Az is kérdés, hogy milyen súllyal esnek latba a gazdasági és a környezeti érdekek az Európai Bizottság döntéseiben.
Mi változna a peszticidek engedélyezésben?
Jelenleg egy új peszticid jellemzően 10 évre kaphat engedélyt az Európai Unióban, és egy korábban engedélyezett anyag hosszabbítása is 10 évre szólhat. A szakértő szerint a bizottság eredeti elképzelése ennél is tovább ment volna:
korlátlan idejű engedélyezés is szóba került.
Ezt a tagállamok tanácsi egyeztetése mérsékelte, de Fidrich szerint a mostani kompromisszum sem megnyugtató. Az új engedélyezési időtartamok 15, illetve 25 évre nőhetnek, ami szerinte túl hosszú ahhoz képest, milyen ütemben jelennek meg új tudományos eredmények egy-egy vegyi anyag hatásairól.
Lassulhat a korrekció
A vita lényege közérthetően az, hogy ha egy anyag túl hosszú időre kap zöld utat, nehezebb lehet reagálni a friss kutatási eredményekre. Ha később derül ki, hogy egy szer komolyabb egészségügyi vagy ökológiai kockázatot jelent, a túl hosszú engedélyezés lassíthatja a korrekciót.
Fidrich Róbert arról is beszélt, hogy a jelenlegi uniós szabályok inkább az úgynevezett integrált növényvédelem irányába mutatnak. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vegyszerek használata csak akkor indokolt, ha valóban szükség van rájuk, és más megoldás nem elég. A szakértő szerint nem az a cél, hogy a termelők eszköz nélkül maradjanak, hanem hogy
a használat célzottabb és visszafogottabb legyen.
Elhalasztották a döntést
Több mint 500 tudós nyílt levélben kérte a döntés elhalasztását és érdemi hatástanulmányok elkészítését. Mint Fidrich elmondta, ez eredményes is volt: az Európai Parlament tervezett szavazását végül elhalasztották.
Ez önmagában még nem fordulat, de arra mindenképp lehetőség, hogy a peszticid-engedélyezés kérdésében ne csak az egyszerűsítés, hanem az elővigyázatosság szempontja is hangsúlyos maradjon. Mert az ilyen szabályok következményei végül nem Brüsszelben maradnak: megjelennek a termőföldben, a vizekben és közvetve az asztalunkon is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Fidrich Róbert: a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
- Omnibus X: uniós élelmiszer- és takarmánybiztonsági salátatörvény-javaslat, amely több szabályt módosítana egyszerre.
- Integrált növényvédelem: olyan szemlélet, amely szerint a növényvédő szerek használata csak indokolt esetben, más megoldások mérlegelése után történjen.
- Európai Bizottság: az Európai Unió végrehajtó intézménye, amely jogszabályjavaslatokat készít elő, köztük a vitatott módosítást is.
- Európai Parlament: az uniós jogalkotás egyik fő intézménye.
