A makói vöröshagyma nem azért ritka, mert eltűnt, hanem mert lassan, drágán és egyre nehezebb körülmények között lehet előállítani.
Amikor a barnahéjú vöröshagyma ára az Agrárközgazdasági Intézet piacelemzése szerint egy év alatt 36 százalékkal csökkent, úgy tűnhetett, hogy a hagymapiacon minden lefelé tart. A valóság azonban ennél összetettebb: a tömegtermelt vöröshagyma és a hungarikumnak számító makói vöröshagyma nem ugyanabban a világban mozog. Erről beszélt Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Nem ugyanaz a hagyma, nem ugyanaz az ár
A boltok polcain látható vöröshagyma nagy része tömegtermék: az ára érzékenyen reagál a kínálatra, a termelési költségekre és a piaci versenyre. A makói vöröshagyma viszont ettől eltérő kategória. Nem azért drágább, mert különleges címkét kapott, hanem mert jóval munka- és időigényesebb előállítani.
Ezen a ponton találkozik a vásárlói tapasztalat a termelői valósággal: a makói hagymából kevés van, nem egész évben kapható, és nem is tud annyiba kerülni, mint a nagy tételben előállított áru.
Három év kell hozzá
A makói vöröshagyma egyik legfontosabb sajátossága a hároméves technológia. A folyamat egy kiválasztott hagymával indul, amelyet ősszel ültetnek ki. A következő évben ez virágot és magot hoz, a magból pedig sűrű vetéssel dughagyma lesz. Ezt a dughagymát télen hőkezelni kell, hogy tavasszal már étkezési hagymának lehessen kiültetni.
Vagyis mire a fogyasztó a kezébe vesz egy szép, makói hagymát, mögötte több szezon munkája áll. Ez egyszerre adja a különlegességét és a sérülékenységét is.
Aszály, öntözés, kisebb hozam
A termesztést az időjárás is egyre jobban szorítja. Fekete János szerint a térségben nincs elég víz, és nincs kiépített öntözési hálózat sem, ezért ma már a dughagymás vöröshagymát is öntözni kell. Ez korábban nem volt megszokott.
A hatás a hozamokon is látszik. Normális években hektáronként 250–300 mázsa termés is összejöhetett, az idei hozam viszont 200 mázsa alá csúszott. Hiába öntöznek, ha nincs megfelelő infrastruktúra, a szárazságot nem lehet teljesen kivédeni.
Kevesen maradtak a pályán
A magyar hagymatermesztés visszaesését jól mutatja, hogy egykor 11 ezer hektáron termesztettek hagymát az országban. A makói vonal ennél is szűkebb: ma tizenkét regisztrált gazdálkodó kapcsolódik a fajta fenntartásához. Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy mind a tizenkettő étkezési hungarikumot termel.
A többség a szaporítóanyag előállítását és a fajtafenntartást végzi. Az igazi makói hungarikumot összesen négy termelő állítja elő, nagyjából 15–18 hektáron. Ez egyértelműen nem iparági tömeg, sokkal inkább gondosan őrzött agrárörökség.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Fekete János: az Országos Hagyma Terméktanács elnöke.
- Makói vöröshagyma: hungarikumnak számító hagymafajta, amelyet a makói térség adottságaira nemesítettek, és nem tömegtermelésben készül.
- Hároméves technológia: olyan termesztési folyamat, amelyben a kiválasztott hagymából előbb mag, majd dughagyma, végül étkezési hagyma lesz.
- Dughagyma: kis méretű szaporítóanyag, amelyet a későbbi étkezési hagyma termesztéséhez ültetnek ki.
- Fajtafenntartás: az a munka, amely biztosítja, hogy egy hagymafajta jellegzetességei és szaporítóanyaga hosszú távon megmaradjanak.
