Az ipari digitalizáció már nem csak gyárakról szól: az adatközpontok, az energiahálózatok és a munkaerőhiány is új pályára állítja.
Nemcsak egy nagyvállalat mérlegéről árulkodnak a friss számok, hanem arról is, merre tart az ipar. A növekvő energiaigény, az adatközpontok terjedése és az automatizálás egyszerre rajzolja át a gazdaságot — erről beszélt Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Nem az árbevétel a legérdekesebb szám
A Siemens üzleti éve október 1-jén kezdődik és szeptemberben zárul, így a 2026-os üzleti év most ismertetett számai már jól mutatják a trendeket. A vállalat árbevétele 8 százalékkal nőtt, ami önmagában is erős eredmény, de Jeránek Tamás szerint
ennél is beszédesebb a 25 százalékos rendelésállomány-bővülés.
Ennek jelentősége egyszerű: a megrendelések egy részét még nem tudták teljesíteni, így azok hatása az idei árbevételben jelenhet meg. Vagyis a jó teljesítmény nem feltétlenül egyszeri fellángolás – olyan lendület, amely továbbfuthat a következő időszakra is.
Az adatközpontok mögött mindig ott az energia
A növekedés fő motorja a villamos energetika volt, különösen az energiaelosztás. Ez elsőre technikai részletnek tűnhet, valójában nagyon is hétköznapi kérdés: lesz-e elegendő áram, mennyire stabil a hálózat, és hogyan lehet összehangolni a különböző termelési formákat.
Ebben nagy szerepet játszanak az adatközpontok és a szerverparkok, amelyeknek hatalmas az energiaigényük. Ahogy a digitális infrastruktúra bővül, úgy válik egyre fontosabbá a hálózatok adatalapú modernizálása is. Ez az a pont, ahol
az ipari digitalizáció már nem technológiai jelszó, hanem a mindennapi ellátás biztonságát is érintő ügy.
Európa éledezik, Németország különösen
Régiós bontásban figyelemre méltó, hogy Kína csak szerény növekedést mutatott, miközben Európában 31 százalékos bővülést láttak, Németországban pedig közel 60 százalékosat. Jeránek ezt úgy értelmezte, hogy a német ipar kezd magához térni.
Ez magyar szempontból sem mellékes. Ha a német ipar újra beruházásokba kezd, az a hazai beszállítókra és az itteni ipari szereplőkre is hatással lehet. A műsorban az is elhangzott, hogy az automatizálás a munkaerőhiány miatt egyre fontosabb, miközben a mesterséges intelligencia új lökést ad a fejlesztéseknek.
Példaként a németországi Erlangen üzem került szóba, ahol hamarosan mesterséges intelligenciával vezérelt adaptív gyártóüzem indulhat. A háttérben a szoftveres, 3D-alapú termék- és gyártósor-fejlesztés, valamint a szimuláció erősödése áll, ami
az ipari működés egyre nagyobb részét tereli digitális környezetbe.
Magyarországon is látszik a fordulat
A magyar működés sem maradt ki ebből a hullámból. A hazai kihívások ellenére árbevétel-növekedést tudtak felmutatni, részben azért, mert két nagy autóipari gyár nyári indulásának projektjeiben is részt vettek. Emellett a magyar egység olyan partnerekkel is dolgozik, amelyek csipgyártógépeket készítenek vagy hűtőközeg-beszállításban érdekeltek.
Különösen fontos lehet a budapesti kompetenciaközpont, amelynek célja, hogy magyar beszállítókat kapcsoljon be a nemzetközi láncokba, akár arab, ázsiai vagy amerikai piacokra. Ez már nemcsak vállalati siker kérdése, hanem annak a jele is, hogy a hazai ipar miként tud helyet találni magának egy átalakuló világban.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Jeránek Tamás: a Siemens Zrt. vezérigazgatója.
- Siemens: nemzetközi technológiai vállalat, amely az ipar, az energetika, az infrastruktúra és a digitalizáció területén aktív.
- Ipari digitalizáció: az a folyamat, amelyben a gyártás és az ipari működés egyre inkább szoftveresen vezérelt, adatalapú és automatizált rendszerekre épül.
- Adatközpont: nagy számítástechnikai kapacitást működtető létesítmény, amelynek stabil és jelentős villamosenergia-ellátásra van szüksége.
- Energiaelosztás: a villamos energia hálózati továbbítása és szabályozása.
- Kompetenciaközpont: olyan szervezeti egység, amely egy adott tudásterületre koncentrál; a budapesti központ célja a magyar beszállítók nemzetközi bekapcsolása.