A kiberbiztonság nem pusztán informatikai kérdés: a szervezetek könnyen többet költhetnek, miközben nem lesznek sokkal felkészültebbek.
A vállalatok egyre komolyabban veszik a digitális fenyegetéseket, de a mesterséges intelligencia (AI) olyan tempóban alakítja át a terepet, hogy a kibervédelmi kiadások növelése önmagában már nem feltétlenül jelent nagyobb biztonságot. Gyimesi Csaba, a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorának vendégeként.
Költenének a vezetők, de mire?
Egy 4000 technikai és üzleti vezető megkérdezésén alapuló felmérés fontos tanulsága, hogy globálisan a cégek több mint 80 százaléka számít a kibervédelmi kiadások növekedésére, míg a közép-kelet-európai régióban ez az arány 70 százalék fölötti.
Ez elsőre biztatónak hangzik, de a kép ennél árnyaltabb. Gyimesi szerint gyakorlatilag korlátlanul lehetne költeni a kiberbiztonságra, ám a valódi kérdés, hogy a ráfordítások mennyire fedik le a tényleges kockázatokat.
Ha a pénz nem oda megy, ahol a legnagyobb a sebezhetőség, a megnövelt költségvetés sem hoz valódi védelmet.
AI: egyszerre segítség és fenyegetés
Ma már szinte minden a mesterséges intelligenciáról szól, és ez a kiberbiztonságban sincs másként. Az AI a támadói oldalon gyorsíthatja a műveleteket, segíthet a káros kódok tömeges előállításában, és kifinomultabbá teheti a megtévesztést. Közben a védekező oldalon is régóta jelen van: mintázatokat ismer fel, értesítéseket kategorizál, és segít értelmezni a bejövő fenyegetéseket.
A gond ott kezdődik, hogy a cégek maguk is egyre több AI-megoldást vezetnek be üzleti célra. Ez új veszélyeket nyithat meg, amelyek kezelésére sok szervezet még nincs felkészülve.
Nem mindent értünk, de a deepfake-től félünk
Gyimesi szerint a vezetők sokszor nem teljesen értik a kockázatokat, ám ez nem vonatkozik például a deepfake-re. A fogalom különösen erősen átszűrődött a hétköznapi érzékelésbe: a régióban a második leginkább rettegett AI-eredetű veszélyforrásként jelent meg.
Ennek oka részben az lehet, hogy a hamis, de hihető hang- és videótartalmak látványosan mutatják, mennyire sérülékeny lehet egy cég vagy egy vezető, ha a megtévesztéshez új technológia társul.
Zero Trust szemlélet a kínai nagy fal helyett
A szakember hangsúlyozta, hogy a hatékony kiberbiztonság alapja továbbra is a kockázatalapú gondolkodás. Nem lehet egy digitális „kínai nagy falat” építeni, amely majd mindent kívül tart.
Sokkal hasznosabb a Zero Trust szemlélet: minden hozzáférést ellenőrizni kell, és abból kell kiindulni, hogy a rendszerbe való bejutás lehetősége mindig fennáll.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gyimesi Csaba: a PwC Magyarország kibervédelmi csapatának igazgatója.
- PwC Magyarország: a nemzetközi PwC (a Price Waterhouse és a Coopers & Lybrand) hazai szervezete, amely üzleti és technológiai tanácsadási területeken is aktív, köztük a kibervédelemben.
- Zero Trust: olyan biztonsági megközelítés, amely nem tekint automatikusan megbízhatónak sem felhasználót, sem eszközt, hanem minden hozzáférést ellenőriz.
- Deepfake: mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált kép-, hang- vagy videotartalom, amely valósnak tűnhet, miközben megtévesztő.