A digitális rutin megvan, de a kiberbiztonság kérdésében sokan még mindig túl magabiztosak, pedig ma már ez kevés a védelemhez.
Nemcsak a gyanús e-mailek és a kéretlen üzenetek miatt kell óvatosnak lenni az interneten: ma már a vásárlás, a bankolás, a közösségi média vagy akár egy nyilvános Wi-Fi használata is rejthet kockázatot. A témáról a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt Vámos Levente, az Allianz Hungária Zrt. értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője, aki rámutatott, hogy a vírusirtó önmagában már rég nem jelent elégséges védelmet.
A támadások már nem ott kezdődnek, ahol régen
A kiberbűnözésről sokaknak még mindig a gyanús helyesírású e-mail jut eszébe, pedig a digitális visszaélések világa jóval összetettebb lett. Vámos Levente arról beszélt, hogy a tipikus „digitális banánhéjak” ma már nem állnak meg az SMS-eknél és a levelezésnél.
A veszély megjelenhet hamis webáruházakban, feltűnően olcsó hirdetésekben, közösségi platformokon vagy éppen a nyilvános hálózatokon. Különösen megtévesztő, hogy sok támadás már személyre szabottabbnak tűnik, mint korábban. Ebben szerepet játszik az automatizálás, sőt az is, hogy mesterséges intelligenciával egyre jobb minőségben lehet hangot vagy képmást utánozni.
A klasszikus adathalászat ezért ma már sokszor nem is technikai, hanem pszichológiai csapda. A sürgetés, a hamis vészhelyzet, az olcsó ajánlat vagy a látszólag ismerős feladó mind arra épít, hogy a felhasználó gyorsabban reagáljon, mint ahogy gondolkodik.
A rutin megvan, a biztonságérzet mégis ingatag
A beszélgetésben ismertetett ügyfélkutatás szerint a digitális jelenlét a magyar lakosságban erős: az ügyfelek közel 80 százaléka online fizeti a számláit, több mint a felük havonta vásárol online, és 46 százalékuk akár hetente intéz banki ügyeket digitálisan.
Ez első hallásra biztató kép. A probléma ott kezdődik, hogy a használat intenzitása nem jár együtt automatikusan a felkészültséggel. Vámos szerint az ügyfeleknek már csak mintegy egyharmada érzi magát biztonságban az online térben, és még kevesebben tudják, mi a teendő, ha tényleges visszaélés történik. A felmérés alapján csak minden negyedik ügyfél van tisztában azzal, mire kell figyelnie egy ilyen incidensnél.
Ez a különbség sokat elárul a mai digitális hétköznapokról. Rengetegen rutinos felhasználók, de ettől még nem feltétlenül tudják felismerni a kockázatot, vagy gyorsan és jól reagálni, amikor már megtörtént a baj.
A hamis biztonságérzet a legnagyobb csapda
Az online biztonság egyik visszatérő tévedése, hogy ha van vírusirtó a gépen vagy telefonon, akkor nagyjából rendben vagyunk. A műsorban elhangzottak szerint ez inkább megnyugtató illúzió, mint valódi védelem.
A mindennapi élet más területein sokkal természetesebben gondolkodunk réteges védelemben. A lakásban zár, riasztó és biztosítás is lehet, az autót sem egyetlen eszközre bízzuk, és egyre többen járnak szűrővizsgálatokra is megelőzésként. Az online térben viszont sok felhasználó ott megáll, hogy van egy jelszava és egy vírusirtója.
Pedig a digitális életünkben nemcsak pénz, hanem fotók, személyes anyagok, belépési adatok és akár a jó hírnevünk is veszélybe kerülhet. Egy ellopott profil vagy kiszivárgott jelszó következménye sokszor túlmutat az azonnali anyagi káron.
Egy ingyenes Wi-Fi is lehet túl drága
A beszélgetés egyik legkézzelfoghatóbb példája a nyilvános Wi-Fi-használat volt. Sokaknak ismerős helyzet, hogy a telefon automatikusan felcsatlakozik egy vonaton, állomáson vagy más nyilvános helyen elérhető hálózatra, mi pedig örülünk, hogy nem fogy a mobiladat.
Csakhogy ez a kényelem kockázattal járhat. Vámos ezt ahhoz hasonlította, mintha képeslapot küldenénk: nem biztos, hogy a címzetten kívül más is elolvassa, de a lehetőség adott. A nyilvános hálózatok önmagukban nem feltétlenül rosszindulatúak, de használatuknál jóval tudatosabbnak kell lenni, főleg ha közben banki ügyintézés, vásárlás vagy érzékeny belépés történik.
A legegyszerűbb tanács továbbra is érvényes: sürgető linkre ne kattintsunk, erős jelszót használjunk, és ne kezeljük ugyanazzal a könnyedséggel a pénzügyi alkalmazásokat, mint egy ismeretlen webshopot vagy reklámból megnyitott oldalt.
Többrétegű védelem
A műsorban elhangzott megközelítés szerint a jó digitális önvédelem három pillérre épülhet: megelőzésre, figyelmeztetésre és anyagi vagy jogi védelmi háttérre.
A megelőzés része a tudatosság, a körültekintő kattintás, az erős jelszó és az, hogy a családban is beszélünk ezekről a helyzetekről. Különösen fontos ez a gyerekek és az idősebbek esetében, de valójában bármelyik korosztály kerülhet olyan helyzetbe, amikor a megszokásból történő kattintás veszélyes.
A második réteg a figyelmeztetés. Vámos olyan alkalmazásokról beszélt, amelyek képesek jelezni, ha a felhasználó nem biztonságos oldalra téved, gyanús webáruházat nyit meg, vagy egyszerre fut a telefonján például egy banki app és egy ismeretlen vásárlási felület. Ezek az eszközök nem váltják ki az emberi óvatosságot, de segíthetnek időben észrevenni egy rossz döntést.
A harmadik réteg az, hogy ha mégis megtörténik a baj, legyen hová fordulni. Ilyenkor nemcsak a pénzügyi veszteség lehet kérdés, hanem az eltűnt fájlok, fotók, a bankkártyával kapcsolatos visszaélések vagy akár az online jó hírnév sérelme is.
Mi történik, ha már megtörtént a baj?
A beszélgetésben elhangzott, hogy ma már léteznek olyan szolgáltatások, amelyek a technológiai védelem mellé anyagi és gyakorlati segítséget is adnak. Ilyen lehet az online banki csalásokkal, az SMS-es adathalászattal, a bankkártya-lopással vagy az online vásárlások során fellépő problémákkal kapcsolatos fedezet.
Szóba került az is, hogy bizonyos esetekben adathelyreállításra is lehet mód: eltűnt fotók, fájlok és személyes anyagok visszaállításában is elérhető segítség. Emellett jogi támogatásra is szükség lehet, például akkor, ha valakinek az online jó hírnevét sértik meg.
Ez azért is fontos, mert sok felhasználó nemcsak azt nem tudja, hogyan kell megelőzni a bajt, hanem azt sem, milyen jogai és lehetőségei vannak utána. Ha pedig valaki gyanús eseményt észlel, érdemes a Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet tájékoztatóit is figyelni, illetve szükség esetén bejelentést tenni.
A lényeg talán éppen az, amit a beszélgetés végén is megfogalmaztak: ebben a világban is több lábon kell állni. A kiberbiztonság nem egyetlen alkalmazás vagy egyetlen jó döntés kérdése, hanem szokásoké, figyelemé és felkészültségé.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vámos Levente: az Allianz Hungária Zrt. értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője.
- Allianz Hungária Zrt.: Magyarországon működő biztosítótársaság, az Allianz-csoport hazai tagja.
- Adathalászat: olyan megtévesztésen alapuló online csalás, amelynek célja érzékeny adatok, például jelszavak vagy banki információk megszerzése.
- Nyilvános Wi-Fi: bárki számára elérhető vezeték nélküli internetkapcsolat, például pályaudvaron, vonaton vagy kávézóban.
- Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet: állami intézmény, amely a hazai kiberbiztonsági tájékoztatásban, figyelmeztetésekben és incidenskezelésben is szerepet vállal.
