Mesterséges intelligencia a zeneiparban

A mesterséges intelligencia eláraszthatja a zeneipar piacait
Fotó: Franck V. via Unsplash

A magyar zeneipart már nemcsak a streaming, hanem a generatív mesterséges intelligencia is átalakítja, a tét pedig hatalmas.

A digitális korszakban a zenehallgatás kényelmesebb lett, a dalok gyorsabban jutnak el a közönséghez, és még a vinyl is újra divatba jött. Közben azonban egy új kérdés nőtt a háttérben iparági súlyú problémává: mi történik akkor, ha a mesterséges intelligencia nemcsak ajánlja vagy rendszerezi a zenét, hanem tömegesen elő is állítja? Erről beszélt Horváth Péter, a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában.

Visszaállt a piac, de már nem ugyanolyan

Horváth Péter szerint a hazai zeneipar a Covid-időszaktól kapott ütés után vissza tudott térni a korábbi szintre, főleg a streamingbevételek növekedésének köszönhetően. A fizikai hordozók közül közben a vinyl is látványosan erősödött, még ha ez nem is a piac motorja. Inkább jelzés: a közönség egy része újra vágyik a kézzelfogható zenei tárgyakra, akár akkor is, ha nincs lemezjátszója.

A nagy átrendeződést azonban nem a vinyl, hanem a digitális fogyasztás hozta. A korábbi években a fizikai eladások visszaestek, a streaming pedig felfutott, miközben az élő zene szerepe is megnőtt. Egy előadó bevételi szerkezetében a koncert ma sokszor fontosabb, mint maga a felvétel. Ebbe a már amúgy is érzékeny rendszerbe érkezett meg új erővel a generatív mesterséges intelligencia (AI).

Nem az a kérdés, tud-e zenét írni

A probléma nem pusztán az, milyen ügyesen tud zenét előállítani az AI. A kérdés, hogy hogyan tanították be ezeket a modelleket. Horváth Péter szerint a zenei modellek betanítása a jogosultak engedélye nélkül történt: dalszövegek, hangfelvételek és más digitalizált zenei tartalmak tömege került be a rendszerekbe anélkül, hogy ehhez az alkotók hozzájárulását kérték volna.

Ezért sürgetnek szabályozást. A Zeneipari jelentés 2025/2026 szerint a generatív AI által okozott veszteség 2028 végéig akár 12 milliárd forintot is elérhet a magyar zeneiparban. Ez nem elméleti vita: nagyon is pénzről, szerzői jogról és arról szól, hogy a jövőben miből tudnak megélni az alkotók.

A tömegtermelés lenyomhatja az emberi zenét

A streamingplatformokra így is döbbenetes mennyiségű új dal kerül fel naponta, és Horváth Péter szerint ezt a számot a generatív AI már most tovább növeli. Ha bárki szöveges utasításokkal gyorsan előállíthat zenét, azzal nemcsak a belépési küszöb lesz alacsonyabb, hanem a visszaélések lehetősége is nő.

A műsorban szóba került az is, hogy mesterségesen generált zenéket kattintásokkal, meghallgatásokkal lehet feltolni, akár fizetett forgalommal is. Néhány ezer vagy tízezer lejátszás már bevételt hozhat. A jelenség külföldön már büntetőügyekig jutott, vagyis nem távoli sci-firől van szó, hanem működő üzleti modellről.

Mit tehet a hallgató?

A legkézenfekvőbb válasz a jelölés és az átláthatóság. Horváth Péter szerint fontos lenne, hogy a streamingplatformokon egyértelműen látszódjon, ha egy tartalom AI-generált vagy AI-segítséggel készült. A beszélgetésben példaként elhangzott, hogy a Deezer már elkezdte szűrni és jelölni az ilyen zenéket, és a Spotify-nál is megjelentek erre utaló jelzések.

Ez nem ízlésrendészet, inkább tájékoztatás. Ha a hallgató tudja, mit hall, tud dönteni is. Az emberi alkotás és a generált tartalom nem ugyanaz, még akkor sem, ha első hallásra olykor nehéz különbséget tenni közöttük.

A zeneipar eddig is sokszor alkalmazkodott a technológiai fordulatokhoz. A kérdés most az, hogy az új eszközök mellett megmarad-e az a rendszer is, amelyben az alkotómunka nemcsak inspirációt, hanem megélhetést is jelent.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Horváth Péter: a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója.
  • ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért: a magyar szerzői jogi tudatosság erősítésével és a kreatív iparágak érdekeinek képviseletével foglalkozó szakmai szervezet.
  • Zeneipari jelentés 2025/2026: a ProArt kiadványa, amely a generatív AI magyar zeneiparra gyakorolt gazdasági hatásait is vizsgálja.
  • Streaming: internetalapú zenehallgatási modell, amelyben a felhasználó nem birtokolja a zenét fájlként, hanem online szolgáltatáson keresztül éri el.
  • Generatív AI: olyan mesterségesintelligencia-rendszer, amely meglévő minták alapján képes új tartalmat, például szöveget, képet vagy zenét létrehozni.
Visited 13 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Jó lenne az euró bevezetése a vállalkozásoknak, vagy sem?

Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.

Mit lehet tenni az utakba került azbeszt ellen?

Felmérés, ellenőrzés és tartós megoldás kell a lakosság védelméhez – fórumot tartottak az azbesztszennyezésről.

Mesterséges intelligencia: a gyorsasággal nő a kockázat is

Az AI-biztonság ma már nem csak a fejlesztők ügye: a pár perc alatt összerakott alkalmazásoknál a kockázat is ugyanilyen gyorsan nő.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

A Homo Digitalis nem jósol, hanem kapaszkodót kínál

Új podcast indult a digitális transzformáció emberi oldaláról: hogyan döntünk akkor, amikor egyszerre látunk többet és értünk kevesebbet?

Rekordot döntött az emberiség vagyona

A globális pénzügyi vagyon új csúcsra ért, de a gyarapodás nagy része nem friss megtakarításból, hanem eszközár-emelkedésből jött.

A kiberbiztonság a kisvállalkozások gyenge pontja

Tízből kilenc mikrovállalkozás nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldásokat, pedig a legtöbb cég már szinte teljesen online működik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS