Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.
Az radiocafé Millásreggeli című műsorában az UniCredit Bank szakemberei, Toldi Balázs vállalati divízióvezető és ifj. Becsey Zsolt vezető elemző a bank felmérése alapján mondták el, hogyan gondolkodnak a magyar kis- és középvállalkozások az euróról, és miért nem maga az árfolyamszint, hanem annak kiszámíthatatlansága nyomasztja leginkább a cégeket.
Támogatják, de nem fenntartások nélkül
A beszélgetésben ismertetett kutatás szerint a KKV-k 67 százaléka támogatja az euróbevezetést. Ez ugyan erős igennek tűnik, de a részletek nem ilyen fekete-fehér képet mutatnak. A megkérdezett vállalkozások 37 százaléka a bérigények növekedésétől tart, ugyanennyien az erősödő versenytől félnek, 35 százalék pedig a romló alkupozíciótól.
Vagyis, bár a közös valuta gondolata nem riasztja a cégeket,
sokan attól tartanak, hogy az átállás új nyomást hoz a működésükbe.
A kérdés így nem egyszerűen az, hogy kell-e euró, hanem az, hogy milyen állapotban érik el a vállalkozások az odavezető utat.
Nem az árfolyam szintje, hanem a hullámzás fáj
A KKV-kat nem az foglalkoztatja leginkább, hogy 360 vagy 370 forintba kerül-e egy euró, az a fontos, hogy ne ingadozzon szélsőségesen – idén 348 és 399 forint között mozgott az árfolyam.
Ez a különbség egy családi költségvetésben is érezhető, de egy vállalkozásnál még súlyosabb következménye lehet. Ha egy cég külföldi partnerrel szerződik, importból vásárol alapanyagot vagy exportból él, az ilyen volatilitást nehéz beépíteni egy üzleti tervbe.
A bizonytalanság gyakran fontosabb tényező, mint maga az aktuális árfolyam.
A KKV-k sem egyformák
A műsor vendégei hangsúlyozták, hogy a KKV-szektor nagyon heterogén. Más helyzetben van az a vállalkozás, amelynek eurós bevétele és eurós költsége is van: ők természetes fedezetben működnek, vagyis számukra az euró már most is napi valóság.
Nehezebb dolguk van azoknak, akik exportálnak vagy importálnak, de a bevételeik és a költségeik nem azonos devizában jelentkeznek.
És ott vannak azok a cégek is, amelyek alapvetően a forint világában élnek. Őket az euróárfolyam közvetetten érinti, az importált termékek, alapanyagok drágulásán keresztül. Nekik is fontos azonban a tervezhetőség, mert a költségeik így is könnyen megcsúszhatnak.
Bank is, kormány is
A kutatás szerint a vállalkozások 57 százaléka a számlavezető bankjától vár segítséget, miközben 58 százalék a kormányzattól is támogatást remél. Ez azt mutatja, hogy a cégek nem pusztán pénzügyi terméket keresnek, hanem eligazodást is.
Ha Magyarország 2029–2030 környékén lépne be az ERM II rendszerébe, akkor
a felkészülésre maradó idő valójában rövid.
Üzleti modellt, árazást vagy kockázatkezelést néhány év alatt újragondolni sok vállalkozásnak komoly feladat.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- KKV: a kis- és középvállalkozások rövidítése.
- ifj. Becsey Zsolt: az UniCredit Bank vezető elemzője, aki a beszélgetésben a makrogazdasági háttérről és a KKV-k helyzetéről beszélt.
- Toldi Balázs: az UniCredit Bank igazgatósági tagja, vállalati divízióvezetője.
- ERM II: az euró bevezetését megelőző uniós árfolyam-mechanizmus.
- Volatilitás: az árfolyam vagy más pénzügyi mutató ingadozásának mértéke.
- Fedezeti ügylet: olyan pénzügyi megoldás, amellyel egy vállalkozás csökkentheti az árfolyammozgásokból eredő kockázatot.