Az európai földgázkészletek alacsonyabbak a szokásosnál, de Magyarországon a földgázhelyzet jobb, az árak viszont kérdésesek.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Holoda Attila energetikai szakértő arról beszélt, hogy miközben Európa földgáztárolói az ilyenkor megszokottnál gyengébben állnak, Magyarország fogyasztásarányosan kedvezőbb helyzetben várhatja a telet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árak körüli bizonytalanság megszűnt volna.
Mennyit számít a Hormuzi-szoros?
A közel-keleti feszültségek hatása nemcsak az olajpiacon, hanem a földgázpiacon is gyorsan megjelenik. A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik a cseppfolyósított földgáz, vagyis az LNG tengeri szállításában is. Ha ott fennakadás van, az elsősorban azokat az ázsiai országokat érinti, amelyek nagy mennyiségben vásárolnak a térségből.
Csakhogy a piacok összekapcsolódnak. Ha Kína, India, Japán vagy Dél-Korea máshol kezd el gázt keresni, akkor megjelenik ugyanazon a piacon, ahol az európai vevők is. Ettől pedig az európai árak is feljebb mennek, még akkor is, ha maga Európa nem közvetlenül onnan szerzi be a legtöbb gázt.
Európa le van maradva, Magyarország kevésbé
Holoda Attila szerint Európa átlagos tárolói töltöttsége most nagyjából 60 százalék körül van, ami időarányosan 9–10 százalékkal alacsonyabb a megszokottnál. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság korábban előírta, milyen szintre kell feltölteni a tárolókat a tél előtt, ez a keret most is létezik, a teljesítés viszont egyenetlen.
Magyarország ebből a szempontból jobb képet mutat. A hazai töltöttség 64–65 százalék körül van, de Holoda szerint önmagában a százalékos adat félrevezető lehet. Fontosabb azt nézni, hogy a tárolói kapacitás hogyan viszonyul az éves fogyasztáshoz. Ezen a mércén a magyar tárolókban már a teljes éves fogyasztás mintegy 46–47 százalékának megfelelő mennyiség van, miközben európai szinten ez csak 19 százalék.
Ez a különbség nagyon fontos, hiszen ugyanaz a töltöttségi arány más-más biztonságot jelenthet két különböző országban.
Nem az a fő kérdés, lesz-e gáz, hanem hogy mennyiért
A beszélgetés egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a jelenlegi helyzetben Magyarországon inkább az árak okozhatnak feszültséget, nem az ellátás. Holoda Attila szerint ma már nem igaz automatikusan, hogy a földgáz ára szorosan követi az olajét: ennek önálló piaca van, ezért figyelik külön a TTF-et, vagyis a holland gáztőzsdei irányárat.
A gond most inkább az, hogy a nyári és a téli gáz ára között kisebb a különbség, mint korábban, sőt előfordul, hogy a nyári beszerzés sem olcsóbb. Ez rontja a betárolás üzleti logikáját, mert a kereskedőknek nemcsak a gáz árát, hanem a tárolás költségét is finanszírozniuk kell. Ilyenkor jönnek képbe az állami garanciák és a kötelező készletezési szabályok.
Honnan jön a gáz Magyarországra?
A szakértő szerint továbbra is domináns az orosz import, amely a Kiskundorozsma–Röszke csatlakozási ponton érkezik. Emellett jön gáz a horvátországi Krk LNG-terminálból, és egyre nagyobb mennyiség érkezik Romániából is.
Holoda Attila arról is beszélt, hogy az orosz gáz ára lényegében a TTF-hez igazodik, bizonyos időbeli csúszással. Vagyis ha az európai piaci ár emelkedik, azt a hosszútávú szerződéses árakban is meg lehet érezni.
A rövidtávú következtetés mégis inkább megnyugtató: a szakértő szerint Magyarország jelenlegi helyzete alapján sem télen, sem a késő téli hónapokban nem valószínű ellátási probléma. Ez nem ok a hátradőlésre, de pánikra sem.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Holoda Attila: energetikai szakértő, az Aurora Energy ügyvezetője.
- Hormuzi-szoros: a Perzsa-öböl és az Ománi-öböl közti szoros, a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, amely az olaj- és LNG-kereskedelemben is kiemelt szerepet játszik.
- TTF: holland gáztőzsdei referenciaár, amelyet Európában széles körben használnak a földgázpiaci árak viszonyítási pontjaként.
- LNG: cseppfolyósított földgáz, amelyet lehűtve lehet hajón szállítani, így olyan országok is importálhatnak gázt, amelyekhez nem ér el vezeték.
- Krk LNG-terminál: a horvátországi Krk szigetén működő LNG-fogadóterminál, amely a térség országainak, köztük Magyarországnak is alternatív beszerzési útvonalat jelent.
