A felszín alatti vizek rejtett válsága

Bajban a láthatatlan vízkészlet is
Fotó: Simoné Stander via Unsplash

A felszín alatti vizek állapotáról budapesti világkongresszuson egyeztettek a szakemberek, a probléma a tavainktól az ivóvizünkig is elér.

Ami a szemünk előtt van, arról könnyebb beszélni: az alacsony vízállásról, a kiszáradó tavakról, a csapadékhiányról. Arról viszont jóval kevesebb szó esik, hogy ugyanez a történet a felszín alatt is zajlik. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Erőss Anita, az ELTE kutatója és a budapesti Hidrogeológiai Világkongresszus főszervezője arról beszélt: ha csak a felszínt nézzük, a probléma felét sem értjük.

Nem külön világ

A hidrogeológia szűk szakterületnek tűnhet, valójában azonban sokkal többről szól, mint kutakról és vízrétegekről. Erőss Anita szerint a felszín alatti vizeket csak holisztikus szemlélettel érdemes vizsgálni, vagyis úgy, hogy közben a teljes vízkörforgalmat, a vizes élőhelyeket és a felszíni vizekkel való kapcsolatot is figyelembe vesszük.

A felszíni és a felszín alatti vizek ugyanis nem külön rendszerek. Ami a folyókban, tavakban vagy a talajban történik, az a másik oldalon is következményekkel jár. A nyári vízhiányról szóló hírek mögött tehát gyakran olyan folyamatok is állnak, amelyeket nem látunk közvetlenül.

Az ivóvízünk nagy része

A kutató arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnagyobb mobilizálható édesvízkészlet a felszín alatt található. Ez adja az ivóvizet, az öntözővizet és számos helyen az ipari vízbázist is. Vagyis nem mellékszereplőről, hanem alapinfrastruktúráról van szó.

Csakhogy ez a készlet sem kimeríthetetlen tartalék. A felszín alatti vizek csapadékból pótlódnak, ezért erősen klímafüggők. Ha kevesebb az pótlódás, miközben a vízkivétel nem csökken, a vízszint süllyedni kezd. Egy ponton pedig nem elég legyinteni, hogy majd fúrunk egy új kutat: a kutak kapacitása véges, és ez műszaki szempontból sem mindig egyszerű vagy gyors megoldás.

A sekély rendszerek érzik meg először

Erőss Anita szerint különösen sérülékenyek azok a sekély rendszerek, amelyek gyorsabban reagálnak a csapadékhiányra és a túlzott vízkivételre. Ez a lakossági kutak szempontjából is fontos kérdés. Ha sokan kezdenek egyszerre a könnyen elérhető, sekélyvíz-készletekre támaszkodni, az előbb-utóbb ezeknek a rendszereknek a rovására mehet.

A műsorban példaként a Velencei-tó is szóba került: a kutató szerint itt a klímaváltozás és a jelentős vízkivétel együtt vezetett oda, hogy a tó vizét tápláló sekély rendszerek már nem érik el magát a tavat.

Üzentek a döntéshozóknak

A budapesti világkongresszusra 856 szakember érkezett 70 országból, a szervezés pedig legalább hároméves munka volt. Erőss Anita szerint Magyarországnak a témában van mit megmutatnia, a hévizektől és termálvizektől a hévizes barlangokig.

A kongresszus egyik fontos eredménye egy nyilatkozat a felszín alatti vizekről, amely tíz pontban fogalmaz meg üzeneteket a döntéshozók számára. A lényeg egyszerű, még ha a megoldás nem is az: ne csak a felszíni vizeket nézzük, hanem az egész rendszert!

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Erőss Anita: az ELTE kutatója.
  • Hidrogeológia: a felszín alatti vizek tudománya. Nemcsak magát a vízkészletet vizsgálja, hanem annak kapcsolatát a felszíni vizekkel, az élőhelyekkel és a teljes vízkörforgalommal.
  • Hidrológusok Nemzetközi Szövetsége: a leiratban említett világszervezet, amelynek világkongresszusát 2026-ban Budapesten rendezték.
  • Szőcs Teodóra: magyar hidrogeológus, aki 2024-ben a nemzetközi szervezet elnöke lett.
  • Nyilatkozat a felszín alatti vizekről: tízpontos üzenetcsomag a döntéshozóknak. Célja, hogy közérthetően és tömören foglalja össze, milyen szemléletváltásra lenne szükség a vízgazdálkodásban.
Visited 21 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

Bond-bejelentések: luxushotelek, béna mentőmellény és Instagram

Robert Pattinson lett az új James Bond; ennek kapcsán lássuk, hogyan lépett a világ elé hét 007-es ügynök az elmúlt 65 évben!

Fontos kérdések várnak válaszra a fenékküszöb ügyében

A paksi fenékküszöb biztosíthatja a hűtővizet kisvizes időszakban is, de a folyó medrére és élővilágára gyakorolt hatása vizsgálatot igényel.

Lesz magyar hal a karácsonyi asztalon?

A magyar halfogyasztás fejenként évi 5 és fél kiló, és ennek nagy része karácsonykor fogy el. Pedig hazai hal van, és nem csak az ünnepekre jutna.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

A fennmaradásért küzd az egyik legfontosabb budapesti edzőterem

Tíz éve teremtenek olyan teret, ahol fogyatékossággal élő és ép emberek együtt mozoghatnak, de most az edzőterem fennmaradásáért küzdenek.

Az akkumulátorgyártás szárnyal, a szabályozás viszont lemaradt

Az akkumulátoripar már része a magyar mindennapoknak, de a szabályozás és az ellenőrzés a közvélemény szerint lemaradt mögötte.

Jó lenne az euró bevezetése a vállalkozásoknak, vagy sem?

Az euró bevezetése egyáltalán nem jelképes dolog: a legtöbb vállalkozás kiszámíthatóbb működést és kisebb árfolyamkockázatot remél tőle.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS