„Ránk rúgta az ajtót a klímaváltozás”
Tóth Tamás meteorológus az El Niñóról, az álhírekről és a víz megtartásáról is beszélt a Kávézó a világ végénben.
Azt gondoljuk, hogy történelem, de a pásztorkodás a jövő is lehet
A pásztorkodás nem múltidézés: élelmet ad, tájat tart fenn, és olyan alkalmazkodási tudást őriz, amelyre még nagy szükségünk lehet.
Az ivari hovatartozásba is beleszólhat a klímaváltozás
A klímaváltozás egyes fajoknál az ivarfejlődést is befolyásolhatja, ami hosszabb távon a populációk fennmaradását is érintheti.
A gombaszezon is átalakult az aszály miatt
A száraz őszben a megszokott gombák eltűnnek, de a gombaszezon nem feltétlenül vész el: a természet más fajokat ad és rugalmasságot kér.
A hőlábnyom új, de fontos fogalom a környezetvédelemben
A hőlábnyom új fogalom, de nagyon is ismerős problémát ír le – azt, hogy hogyan fokozza a város anyaghasználata a nyári hőterhelést.
Nemzetbiztonsági kockázattá vált a vízhiány
A vízhiány már nemcsak a földeket, hanem az ipart, az energiát és a szállítást is egyre súlyosabban érinti Magyarországon.
A gyógyszerellátás a logisztika miatt is lehet sérülékeny
A gyógyszerlogisztika nem csak a szállításról szól: katonai konfliktusok, kerülőutak és hőmérsékleti kockázatok is alakítják.
A felszín alatti vizek rejtett válsága
A felszín alatti vizek állapotáról budapesti világkongresszuson egyeztettek a szakemberek, a probléma a tavainktól az ivóvizünkig is elér.
Drágulnak az alapnyagok az élelmiszerek világpiacán
A FAO-index emelkedik: a világpiaci drágulás még nem mindig látszik a boltban, de a tartós trend később az árakban is megjelenhet.
Élőtáj 2040: mitől marad életben a természet?
Az Élőtáj 2040 életrehívói szerint a természetvédelmi kezelés nem fék, hanem alkalmazkodás: vízről, termőföldről és jövőképről szól.
Mi marad a magyar gabonából az aszály után?
Az aszály letarolta a termést, de kenyérhiánytól nem kell tartani – a gond inkább az, miből és meddig élnek túl a gazdák.
Ennyibe kerülnek most a termőföldek
2025-ben még emelkedett a termőföldek ára, de már messze nem mindenhol egyformán: a víz, a hozam és a kockázat lett a döntő tényező.
Ezért kellett csökkenteni a Paksi Atomerőmű teljesítményét
Az aszály most már gátolja a Paksi Atomerőmű üzemeltetését is: a rekordalacsony dunai vízállás okoz komoly üzemeltetési gondot.
Aszály: miért fogy el a víz a folyóinkból?
Az aszály okozta alacsony vízállás nem azt jelenti, hogy eltűnt a folyó, hanem azt, hogy kevés az utánpótlás a vízgyűjtő területeken.









