Sipos Mihály szerint a fenntartható fejlődés illúzió. A Fenntartható Visszafejlődés alapítója a Kávézó a világ végénben beszélt tanyasi életéről és közösségéről.
Sipos Mihály, a Fenntartható Visszafejlődés alapítója szerint egy véges rendszerben nem lehetséges a korlátlan fejlődés, így a fenntartható fejlődés fogalma alapvetően ellentmondásos. A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában arról mesélt, hogyan hagyta ott egyetemi karrierjét, és mit tanult az elmúlt másfél évtizedből egy Tisza-Körös-közi tanyán.
Fenntartható visszafejlődés
Sipos Mihály álláspontja szerint az emberiség az ipari és digitális forradalom ellenére sem fejlődött testileg, lelkileg vagy szellemileg. Épp ellenkezőleg, hanyatláson megy keresztül. A „fenntartható visszafejlődés” ezt a folyamatot igyekszik visszafordítani: visszatalálva a gyökerekhez és arra ösztönözve az embereket, hogy vegyék kezükbe életük irányítását.
Otthagyta az egyetemet, tanyára költözött
2010-ben Sipos Mihály szakított addigi életével: otthagyta egyetemi oktatói és kutatói állását, és egy Tisza-Körös-közi tanyára költözött azzal a céllal, hogy teljes élelmiszer-önellátást biztosító családi gazdaságot hozzon létre. „Döntésemet a családom és a barátaim eleinte őrültségnek tartották” – mondja.
Gyermekei igazi tanyasi környezetben nőttek fel. Megtanultak baltával és késsel bánni, tüzet gyújtani. Olyan készségeket elsajátítva, amelyek a városban élő gyerekek számára ma már ismeretlen tapasztalatnak számítanak.
Napi 16 óra munka
Az önellátás Sipos szerint kevésbé stresszes életmódot és nagyobb ellenállóképességet jelent, de korántsem idilli: napi 16 óra kemény munkát igényel. A Tulipános Tanya állati termékekből 100 százalékban önellátó, kertészeti termékekből eddig maximum 75 százalékot értek el, főként a folyamatosan érkező tanulók és önkéntesek segítségével.
Kontinenseken átívelő közösség
A Fenntartható Visszafejlődés közössége mára kontinenseken átívelő tanyaközösséggé nőtte ki magát, amely elsősorban városi értelmiségiekből áll, és cserekereskedelemmel látja el egymást. Az általuk forgalmazott élelmiszerek tisztaságára szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a hazai biominősítés előírásai.
Sipos megfigyelése szerint a falusi emberek ma már urbanizált életmódot élnek, így paradox módon a városi értelmiségiek döbbennek rá hamarabb a modern életmód zsákutcájára és a bolti élelmiszerek minőségi problémáira.
A biopiaci termék sem feltétlenül jobb
Sipos Mihály a kistermelőket és a biopiacokat sem kíméli: szerinte a piacon vásárolt termék nem biztos, hogy jobb a boltinál, sőt akár rosszabb is lehet. Ennek oka, hogy a kistermelőket sokkal kevésbé ellenőrzik, mint a nagy beszállítókat. A profitmaximalizálás viszont veszélyes adalékanyagok használatához vezethet. Álláspontja szerint sokan feladják az eredeti elveket, ha anyagi érdekek motiválják őket.
A megoldás: alulról építkezni
Sipos Mihály a megoldást az élelmiszer-önrendelkezési jog visszavételében és a közösségek újjáépítésében látja. Meggyőződése szerint alulról építkezve, falvakra és összefogó közösségekre támaszkodva lehetséges érdemi változást elérni. Méghozzá olyan emberekkel, akik nem mástól várják a megoldást, hanem maguk veszik kézbe a dolgokat.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Sipos Mihály: A Fenntartható Visszafejlődés mozgalom alapítója, korábbi egyetemi oktató és kutató, aki 2010-ben tanyasi önellátó életmódra váltott.
- Fenntartható Visszafejlődés: Sipos Mihály által alapított mozgalom és közösség, amely az önellátást, a közösségi összefogást és a gyökerekhez való visszatérést hirdeti.
- Tulipános Tanya: Sipos Mihály Tisza-Körös-közi tanyája, amely önellátó gazdálkodás és közösségi tanulás helyszíneként működik.
- Élelmiszer-önrendelkezés: Az az elv, amely szerint az egyéneknek és közösségeknek joguk és lehetőségük van maguknak előállítani vagy közvetlenül beszerezni az élelmiszert, függetlenül az ipari élelmiszer-rendszertől.
- Cserekereskedelm: Pénz nélküli árucsere, amelynek keretében a felek közvetlenül cserélik el egymás között a termékeket vagy szolgáltatásokat.
