A gyógyszerlogisztika nem csak a szállításról szól: katonai konfliktusok, kerülőutak és hőmérsékleti kockázatok is alakítják.
Egy gyógyszerszállítmány útja egyszerűnek tűnhet: elindul valahonnan, és megérkezik oda, ahol szükség van rá. A valóságban azonban ez az egyik legérzékenyebb logisztikai feladat, különösen akkor, amikor a világkereskedelem fontos útvonalai egyszerre válnak bizonytalanná. Erről beszélt Csipes Péter, az STI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és Homoki Roland, a cég pharma speciális üzletágának vezetője a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Amikor a csomópontból fojtópont lesz
Az elmúlt öt és fél évben 18 olyan eseményt azonosítottak, amely érdemben hatott a globális ellátási láncokra. Ezek között geopolitikai konfliktusok, kereskedelempolitikai zavarok, járványhelyzetek és természeti katasztrófák is voltak.
A gyógyszeripar ebből nem marad ki, sőt. A világkereskedelem néhány kiemelt csomóponton halad át, és ezek közül több eleve konfliktuszónában található. Ilyenkor a logisztikai csomópont könnyen fojtóponttá válik: a forgalom lassul, feltorlódik, vagy teljesen új útvonalakra kell terelni.
Ez azért veszélyes, mert a gyógyszereknél nem egyszerűen késésről van szó. Egy fennakadás az ellátási lánc elején később gyártási, készletezési és végül ellátási problémává nőheti ki magát.
Nem mindegy, hol akad el a lánc
A megszólalók szerint a gyógyszerek kontinensek közötti forgalmának nagy része légi úton zajlik. Ebben korábban meghatározó szerepet játszottak a közel-keleti bázisok, köztük az Emirates SkyCargo és a Qatar Airways Cargo rendszerei. Ha ezek forgalma megbillen, rögtön alternatív szereplőket és alternatív útvonalakat kell keresni.
A probléma azonban nemcsak az, hogy másfelé kell menni, hanem az is, hogy mi utazik. Csipes Péter szerint ha az alapanyag kerül a szűk keresztmetszetbe, az végigmegy a teljes láncon: félkészterméken, készterméken, gyártósor-átállításon és ütemezésen. A gyógyszergyártás ugyanis nem úgy működik, hogy ha befut az alapanyag, azonnal indulhat is a termelés.
Erre jó példa az a helyzet, amelyet Homoki Roland említett: egy iráni hatóanyaggyártó korábban légi úton kapta az alapanyagokat, most viszont már az is eredmény, ha a szállítmány eljut Törökországig, onnan pedig közúton próbálják bejuttatni a gyárba. A gyártás ettől még nem feltétlenül áll le , de a rendszer lényegesen körülményesebbé válik.
A hőmérséklet sem részletkérdés
A gyógyszereknél a szállítás nem pusztán időverseny, hanem minőségi kérdés is. A beszélgetésben elhangzott, hogy gyakorlatilag nincs olyan gyógyszer, amely valamilyen hőmérsékleti tartományra ne lenne érzékeny. Van, amit szobahőmérsékleten kell tartani, mást hűtve, megint mást mínuszos tartományban.
Egy gyógyszernél a minőségromlás nem feltétlenül látszik kívülről. A laikus szem sokszor semmit nem vesz észre abból, ha a készítmény károsodott. Különösen igaz ez a biológiai és biohasonló készítményekre, amelyek fehérjeszerkezete érzékenyen reagál a hőmérséklet-változásra.
Itt jön a képbe a dokumentálás szerepe. Nem elég azt mondani, hogy a gyógyszer jó eséllyel rendben van: igazolni is kell, hogy a teljes út során végig a megfelelő tartományban maradt.
Passzív hűtés és tartalékidő
A szakemberek szerint a gyakorlatban többféle megoldás működik. Légi szállításnál a termék a gyártótól a repülőtérig hűtött közúti járműben megy, onnan pedig hűtött légikonténerben vagy passzív hűtési rendszerben utazik tovább. Ez utóbbi különösen érdekes technológia: külső áramforrás nélkül képes 5–7–9 napig tartani a megfelelő hőmérsékletet.
Ez akár mínusz 80 fokos igény mellett is működhet, sőt a dubaji plusz 60 fokos reptéri betonon is képes védeni a szállítmányt. Ez nem kényelmi extra, hanem biztonsági tartalék.
Mert tartalék nélkül nem nagyon lehet tervezni. Útvonalfüggően legalább 24–48 órás ráhagyással dolgoznak, kockázatosabb útvonalaknál ennél többel is. Fizikailag ráadásul a rendszerekben akár plusz 4–5 napnyi tartalék is lehet egy-egy szállítás során.
Mi történik, ha elakad a rendszer?
A válasz röviden: B-terv kell. Ha egy útvonal hirtelen elérhetetlenné válik, a gyógyszert megfelelő hűtött területre kell vinni. Ehhez partnerhálózat szükséges, és sok reptéren eleve vannak hűtött raktárterületek is.
Ez azért fontos, mert a szállítmányt nemcsak egy konfliktus vagy lezárt légifolyosó foghatja meg, hanem adminisztratív fennakadás is. Vámolás, torlódás, földi kiszolgálási probléma: mindegyik késést okozhat. Ilyenkor a jól megtervezett hőmérsékleti tartalék ad mozgásteret.
A közel-keleti zavarok óta több megbízó már nem rövid távú átmenetként kezeli a helyzetet, hanem tartósan alternatív útvonalakat keres. Az egyik említett kerülő az Üzbegisztán–Afganisztán-folyosó, amely jelenleg járható, de éppen azért, mert sokan használják, már zsúfoltabb is lett.
Néha a háború jelenti a veszélyt
A gyógyszerlogisztika kockázatai nem mindig látványosak. Homoki Roland példája szerint a Nagy-Britannia felé közúton tartó szállítmányoknál külön problémát jelenthet, hogy menekültek másznak be a lezárt rakterekbe Belgium vagy Franciaország térségében. Ilyenkor a raktér szennyezetté válhat, és komoly vizsgálat kell annak megállapítására, hogy a termék érintett-e.
Élelmiszeripari terméket a cég tapasztalata szerint semmisítettek már meg ilyen okból, gyógyszert viszont náluk még nem.
Máskor az együtt szállított áru okoz gondot. A beszélgetésben elhangzott egy példa arra, amikor gyógyszerkészítmények mellett olyan üvegburkolati elemek utaztak, amelyeket hővédő fólia fedett. A fólia erős szaga zárt térben annyira dominánssá vált, hogy a gyógyszer átvette, ezért kereskedelmi forgalomba már nem lehetett felszabadítani, meg kellett semmisíteni.
Néha csak a diplomácia segít
Az egyik legérdekesebb történet nem is természeti vagy katonai kockázathoz kapcsolódott. Csipes Péter felidézett egy esetet, amikor egy stratégiai partner első rendszeres gyógyszerszállítmányát egy térségben informális gazdasági szereplő tartóztatta fel. A kamiont nem engedték tovább, mert az ő jóváhagyásuk nélkül történt a szállítás.
A helyzetet végül nemzetközi kollégák bevonásával, diplomáciai tárgyalásokkal oldották meg, úgy, hogy nem kellett szürke zónás megoldásokhoz nyúlni. Ez jól mutatja, hogy a gyógyszerlogisztika nem csak technológiai és szervezési feladat, hanem sokszor nemzetközi helyismeretet és tárgyalási készséget is igényel.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csipes Péter: az STI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.
- Homoki Roland: az STI Hungary pharma speciális üzletágának vezetője.
- STI Freight Management: nemzetközi logisztikai vállalat, amelyhez a beszélgetésben említett STI Hungary is kapcsolódik.
- Biológiai és biohasonló készítmények: olyan gyógyszerek, amelyek különösen érzékenyek lehetnek a hőmérséklet-ingadozásra, mert a hatásukhoz fontos molekulaszerkezet könnyen sérülhet.
- Passzív hűtési megoldás: olyan hőmérséklet-tartó szállítási rendszer, amely külső áramforrás nélkül is napokig képes biztosítani az előírt tartományt.
- Vörös-tenger: a globális kereskedelem egyik fontos tengeri térsége, amelynek zavarai a kapcsolódó légi és szárazföldi útvonalakat is befolyásolhatják.
