Magas fogyasztói árak, alacsony átvételi árak: a magyar élelmiszerpiac mögött egy olyan rendszer áll, amelyben szinte minden szereplő veszít.
A magyar élelmiszerpiac egyik legfurcsább ellentmondása, hogy miközben a vásárló egyre drágábbnak érzi a bevásárlást, a termelők, a beszállítók és sok esetben még a kereskedők sem érzik úgy, hogy jól járnának. Erről folyt a beszélgetés a radiocafé Millásreggeli című műsorában Brückner Gergely gazdasági újságíróval.
Miért ilyen furcsák az élelmiszerárak?
A beszélgetés egyik kiindulópontja az volt, hogy a rendszer egyszerre túlterhelt és túlszabályozott. Brückner Gergely szerint amikor a piac működésébe sok ponton avatkoznak be, abból könnyen olyan helyzet lesz, amelyben végül minden szereplő veszít. Ilyen beavatkozásnak nevezte az árrésstopot, és ide sorolta az Árfigyelő rendszert is, amely szerinte különösen erős nyomást helyez a beszállítói oldalra.
A logika egyszerű: ha a nagy láncok pontosan látják egymás árait, abból vissza tudják fejteni, mekkora lehetett a beszerzési ár. Ez pedig erősebb alkupozíciót ad nekik a termelőkkel és a nagykereskedőkkel szemben. Aki a polcaikon akar maradni, az időlegesen akár önköltség alá is bemehet, de ezt tartósan nem lehet csinálni.
A fogyasztó sokat fizet, a termelő keveset kap
A műsorban elhangzottak szerint ettől válik igazán nehezen érthetővé a helyzet a vásárlók számára. A boltban nem látszik olcsónak a termék, mégis arról hallani, hogy a termelők egyre nehezebben boldogulnak. Brückner szerint ebben nagy szerepe van annak, hogy a magyar adóterhelés kiemelkedően magas.
Nemcsak a 27 százalékos áfáról van szó, hanem a kiskereskedelmi különadó és több más elvonás is befolyásolja az árakat. A beszélgetésben említették, hogy ez a szerkezet a végén oda vezet, hogy a vásárló sokat fizet, miközben a lánc többi szereplője sem feltétlenül lesz nyereséges. A magas áfa ráadásul a visszaéléseknek is teret adhat, ezek közül az egyik legismertebb az úgynevezett körhintacsalás.
Nemcsak drága, torz is a piac
Szintén elhangzott, hogy a magyar bolti árak sok esetben már nem tűnnek kedvezőbbnek a nyugat-európaiaknál. Közben a magyar termékek aránya csökken, vagy legalábbis lassabban nő, mint a kiskereskedelmi forgalom.
Így miközben szinte minden szereplő a magyar hozzáadott érték növeléséről beszél, a gyakorlat nem feltétlenül ebbe az irányba mutat. A nagy láncok ugyanis a saját szorult helyzetükben könnyebben fordulhatnak olcsóbb, akár dömpingáron beérkező külföldi áruk felé.
Kis boltok nagy bajban
A probléma nem áll meg a hipermarketek és diszkontok szintjén. Brückner Gergely külön kitért arra is, hogy a kisebb települések boltjai egyre nehezebben maradnak talpon. Ha a falusi kisbolt nem tud olyan árat adni, mint a városi diszkont, a vásárlók egy része szervezetten bemegy a városba bevásárolni. Ez rövid távon racionális döntés, hosszabb távon viszont boltbezárásokhoz vezethet.
Közben a nagyobb láncok helyzete sem feltétlenül stabil: a műsorban elhangzott, hogy több jelentős szereplő veszteségesen működik, és szóba került az is, hogy az egyik nagy üzletlánc panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi különadó miatt.
Van út felfelé?
Brückner Gergely szerint van út kifelé ebből a helyzetből, de nem egyetlen intézkedéssel. A beszélgetés alapján az egyik legkézenfekvőbb lépés az árrésstop kivezetése lehetne, mert ez legalább részben visszaadhatná a piaci árazás szerepét. Ennél is fontosabb azonban az a felismerés, hogy ha az árakat egyszerre szabályozzák, terhelik és politikailag is érzékeny területté teszik, abból nehezen lesz egészséges piac.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Brückner Gergely: gazdasági újságíró.
- Árrésstop: olyan állami beavatkozás, amely bizonyos termékeknél korlátozza a kereskedők által alkalmazható árrést.
- Árfigyelő rendszer: ár-összehasonlító rendszer, amely a beszélgetés szerint átláthatóbbá teszi a bolti árakat, ugyanakkor a beszállítói alkukra is hatással lehet.
- Kiskereskedelmi különadó: a kereskedelmi szektort terhelő extra adó, amely a műsorban az élelmiszerpiac egyik torzító tényezőjeként került szóba.
- Körhintacsalás: olyan áfacsalási forma, amely több cégen és számlázási körön keresztül tünteti el a befizetendő adót.
