Tóth Tamás meteorológus az El Niñóról, az álhírekről, klímaváltozásról és a víz megtartásáról is beszélt a Kávézó a világ végénben.
Rekordmeleg évek, többéves aszály és egymást érő időjárási álhírek: a klímaváltozás hatásai Magyarországon már a mindennapokban is érezhetőek. A radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában McMenemy Márk Tóth Tamás meteorológussal, a HungaroMet munkatársával beszélgetett arról, hogyan készül az előrejelzés, miért nem okolható az El Niño az idei nyárért, és miért nem lehet manipulálni az időjárást. A szakember szerint az aszály elleni védekezés kulcsa az, hogy Magyarország megtanulja megtartani a vizet.
Kilencévesen tudta, hogy meteorológus lesz
Tóth Tamás közel két évtizede dolgozik meteorológusként, és már kisgyerekként erre készült. Nyolc-kilenc évesen tudta, hogy ezt a pályát választja. Kiskunfélegyházán járt általános iskolába, harmadikos korában az osztály környezetismeret-órán sorban jegyezte fel a település időjárási adatait. Ha valaki elfelejtette vagy nem volt hőmérője, ő pótolta, és ez annyira megtetszett neki, hogy mindenképpen folytatni akarta. Nagyszüleivel délutánonként a rádió részletes, körzeti időjárás-jelentését hallgatták. Az internet előtti korszakban ebből lehetett megtudni, hol jár egy front, és mekkora a különbség az ország nyugati és keleti részének időjárása között.
Tizenévesen már tudatosan gyűjtötte a leíró meteorológiáról, a szinoptikáról és a klimatológiáról szóló könyveket. Középiskola után egyetlen helyre jelentkezett: az ELTE meteorológia tanszékére, ahová OKTV-eredménye alapján is felvették volna. Még egyetemistaként hétvégente vidéki megfigyelőállomásokon dolgozott az akkori meteorológiai szolgálatnál. 2007 óta dolgozik a szakmában, ma ismét a megfigyelőhálózatban, fő telephelye a Szegedi Magaslégköri Obszervatórium. Mintegy 17 éve szerepel a közmédia időjárás-jelentéseiben, és Facebook-oldalán is szakszerűen, a bulvárt kerülve tájékoztat.
Miért terjednek ennyire az időjárási álhírek?
McMenemy Márk azzal indította a beszélgetést, hogy az idei nyár után Magyarország nemcsak a tízmillió focistáé, hanem a tízmillió meteorológusé is lett. Tóth Tamás szerint az időjárás tipikusan olyan téma, amelyről bárki bármikor megoszthat ellenőrizetlen tartalmat. Az úgynevezett álelméleteknek gyakran van valamilyen valóságalapjuk, de
mire az olvasóhoz érnek, annyira eltorzulnak, hogy a belőlük levont következtetés már teljesen téves.
Az álhírek elleni küzdelmet szélmalomharcnak érzi: ha a szakma cáfol egyet, rögtön tíz másik jelenik meg. Körülbelül húsz éve minden nyár végén előkerül, hogy „az évszázad tele” következik, kora tavasszal pedig a legbrutálisabb nyárról szólnak a jóslatok. A „döbbenetes” és „brutális” jelzők szinte elmaradhatatlanok. A meteorológus azt kéri, hogy aki mégis kattintásvadász oldalakról tájékozódik, ne a szakmát okolja a téves következtetésekért.
Hogyan készül az időjárás-előrejelzés?
Sokan úgy gondolják, hogy a műholdakról már mindent látni lehet, Tóth Tamás viszont cáfolta ezt a tévhitet. A műholdak jól mutatják a nagy felhőrendszerek mozgását, a felhőtípusokat is részletesen el lehet különíteni, de azt nem látják, mi történik a felhő alatt. Felülről nem lehet megállapítani, milyen szélvihart, kifutószelet vagy forgószelet okoz egy zivatar, vagy hová csapnak be a villámok.
A műhold ezért csak egy fontos mérési forrás a sok közül, számos más távérzékelési eszköz is pásztázza a légkört.
A meteorológia ma a big data korszakában van: emberi aggyal feldolgozhatatlan mennyiségű adat érkezik az adatközpontokba, amelyet szuperszámítógépek rendszereznek. Az adatokból önmagában még nem lesz előrejelzés, ehhez a fizikára és az azt leíró matematikára van szükség. A légkör jövőbeli állapotát az úgynevezett prognosztikai egyenletrendszer írja le, szakszerű nevén a légköri hidrodinamikai parciális differenciálegyenlet-rendszer. Ebben benne vannak a newtoni mozgásegyenletek mindhárom irányra, a nedvesség egyenlete és a termodinamikai állapotegyenlet is.
Tóth Tamás egy szemléletes képpel magyarázta, hogyan oldják meg ezeket az egyenleteket. Képzeljük el, hogy egy nagy szúnyoghálót terítenek a Földre: a háló csomópontjai a rácspontok, és az egyenletrendszert minden egyes pontban meg kell oldani. Ezt nemcsak a felszínen, hanem a légkör magasabb rétegeiben is el kell végezni. Az időjárási folyamatok nagyjából az alsó tíz kilométerben zajlanak, de ez a réteg nincs elszigetelve a felette lévőktől. Az előrejelző központok között nemzetközi verseny folyik azért, hogy milyen sűrű rácson és hány szinten tudják a számításokat időben lefuttatni.
Ehhez olyan számítási kapacitás kell, amely csak a nagy nemzetközi központokban áll rendelkezésre.
A helyi sajátosságok figyelembevételéhez a globális számításokat le kell skálázni. A Kárpát-medence erre tökéletes példa: a világmodellek adják a peremfeltételeket, a HungaroMet pedig sűrűbb rácson futtatja a regionális modelleket. Ezekből készülnek a nagyközönségnek, az energiaszektornak és a repülésnek szóló előrejelzések. A repülésben a zivatar, a sűrű köd és a turbulencia is akadályozhatja vagy lehetetlenné teheti a közlekedést.
Időjárás-appok
„A telefonos applikációban nincs benne egy meteorológus” – oszlatta el az egyik leggyakoribb tévhitet Tóth Tamás. Az appokban látható adatok teljesen automatikus, nyers modelleredmények, szakmai ellenőrzés nélkül. Magyarországon több ezer település van.
Ha mindegyikre külön meteorológus finomítaná a modelladatokat, ezreket, tízezreket kellene foglalkoztatni, amire sem pénz, sem idő, sem szakmai kapacitás nincs.
A meteorológus ott kapcsolódik be, ahol a nyers modelladatokat pontosítani kell, és le kell fordítani a célközönség nyelvére. Ez lehet általános, országrészre vagy településre szóló előrejelzés, de speciális szektoroknak készülő termék is. A repülésmeteorológia ma is kódolt formában továbbítja az információkat. Ez a nemzetközi nyelv akkor alakult ki, amikor a számítógépes kapacitás még töredéke volt a mainak, de a legtömörebb formája miatt máig használják, mert egy dél-koreai és egy Trinidad és Tobagó-i pilóta is egyformán megérti.
A mesterséges intelligencia (AI) a meteorológiában is megjelent, a szakma körülbelül két-három éve foglalkozik vele. Tóth Tamás optimista: nem gondolja, hogy az AI elveszi a munkáját. Szerinte a meteorológus a jövőben inkább tanácsadói szerepet tölt be, és az egyre nagyobb adatmennyiségből választja ki a legjobb információkat a felhasználók számára.
A mérések fehér foltjai
A fejlett technika ellenére vannak olyan helyek a világon, ahonnan nincs elég mérési adat. A távoli óceánokon nincs emberi infrastruktúra, pedig onnan is szükség lenne közvetlen mérésekre. Léteznek meteorológiai bóják, de két-háromezer kilométerre a szárazföldtől, folyamatosan viharos tengeren nagyon nehéz fenntartani őket. Ráadásul nemcsak a felszínről, hanem a mélyebb óceáni rétegekből is kellenének adatok, mert ezek is visszahatnak az időjárásra.
Nem egyértelműen az El Niño, felelős az idei aszályért
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi vizeiben jelentkező klimatológiai anomália. Tóth Tamás egyszerűsítve így magyarázta: a trópusi passzátszelek időről időre gyengülnek vagy erősödnek. Erős passzát idején több hideg víz jut a Humboldt-áramlással Dél-Amerika partjainál az Egyenlítőig. Ha a szél gyengül, az áramlás is lassul, a meleg tengervíz Ázsia felől Amerika felé terjeszkedik, és ez átalakítja az egész trópusi időjárási rendszert.
A záporokat és zivatarokat létrehozó konvektív rendszerek eltolódnak.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Ausztrália egy részén szokatlanul száraz lesz az idő. Az indonéziai őserdők egy része az adás idején is égett. Közép-Amerikában viszont árvizek alakulnak ki, és ott idén szokatlanul sok hurrikán keletkezett. Az Atlanti-óceánon ugyanakkor rekordkevés hurrikán alakult ki, ami a karibi térségnek kifejezetten jó hír volt.
Az El Niño jelenséget a 19. század második felében figyelték meg először perui halászok. Karácsony táján a legintenzívebb, ezért kapta a nevét, amely „kisdedet” jelent, Jézus születésére utalva. Mivel egy több millió négyzetkilométeres tengerfelszínen jelentkező meleg foltról van szó, az egész földi időjárásra hat.
A légkörbe kerülő csapadék döntő többsége ugyanis a tengerek és óceánok felszínéről párolog el.
A kattintásvadász „szuper El Niño” szalagcímekre reagálva Tóth Tamás elmondta, hogy az El Niño idén valóban szokatlanul erősen és gyorsan jelentkezett. A Meteorológiai Világszervezet májusban jelezte a kezdetét, de az idő túl rövid volt ahhoz, hogy hatása teljesen átgyűrűzzön Magyarországra. Az idei hőhullámokat ezért nem lehet egyértelműen az El Niñóhoz kötni. Négy évvel ezelőtt is súlyosan aszályos nyár volt, az elmúlt években pedig az ellentétes fázis, a La Niña volt a domináns, mégis rendkívüli szárazság sújtotta az országot. Európában nincs olyan egyértelmű távkapcsolat az El Niñóval, mint például az Egyesült Államokban.
Mennyire súlyos a magyarországi aszály?
A meteorológus szerint a 2020-as évek rendkívüli nyarakat és rendkívül száraz éveket hoztak, 2023 kivételével folyamatosan aszállyal küzd az ország. A 2010-es években a száraz éveket rendre nedvesebbek követték. 2014 például az Alföld egyes részein a mérések történetének legcsapadékosabb éve volt: Szegeden 840 milliméter eső esett, az átlagos 520 helyett.
Idén ehhez képest drámai a helyzet. Az Alföldön a hosszú távú éves átlag nagy területen 500–550 milliméter, idén eddig alig több mint 200 milliméter hullott, a legszárazabb régiókban még ennyi sem. Tíz hónap alatt az éves átlag kevesebb mint fele esett le. A legcsapadékosabb délnyugati országrészben is csak 400–500 milliméter között alakult a csapadék, ami messze elmarad az ottani 800 milliméteres átlagtól. Mivel 2024 és 2025 sem volt átlagos,
egyes helyeken már több mint egy évnyi csapadék hiányzik, pusztán az elmúlt három év eredményeként.
Ilyen elhúzódó aszály a 20. század eleje óta egészen biztosan nem volt, és Tóth Tamás szerint az 1860-as évekig visszamenőleg sem. Akkoriban volt hasonló, de egy nagy különbséggel: azok az évek nem voltak ennyire melegek. 2024 volt Magyarország történetének eddigi legmelegebb éve. Az éves középhőmérséklet emelkedése 11 fok alattiról 12 fok fölé látszólag kicsi szám, klimatológiai értelemben azonban óriási eltérés. Egy fok különbség is megváltoztatja a szélrendszereket és az áramlási viszonyokat a Földön, ehhez „nem kell semmilyen hátsó befolyás”.
Minél melegebb a légkör, annál hajlamosabb az időjárási szélsőségekre.
Nem igazán manipulálható
McMenemy Márk felvetette, hogy sokan inkább elhiszik, hogy valaki szándékosan alakítja az időjárást, mint hogy szembenézzenek azzal, amire a szakértők évtizedek óta figyelmeztetnek. Tóth Tamás válasza az energiával kezdődik. Az időjárás érdemi befolyásolásához egy nagy területen tíz kilométer vastag levegőréteget kellene megmozgatni. A légkörben folyamatos körforgásban lévő víz mennyisége nagyjából 6 × 10¹⁸ kilogramm. A párolgás, a fagyás, a kicsapódás és a felhőképződés mind
energiát igényel, olyan mennyiségben, amelynek az emberiség még a közelében sincs.
Az időjárás-módosítással valóban kísérleteztek, különösen a hidegháború idején, és Kínában ma is alkalmaznak ilyen eljárásokat, de ez nagyon költséges. A két évvel ezelőtti dubaji özönvíz után sokan azt állították, hogy az emirátus „túltolta” az időjárás-módosítást. A meteorológus erre egy kérdéssel válaszolt: ha Dubaj képes lenne esőt fakasztani, miért nem teszi meg a hónapokig tartó, 45 fokos nyári hőségben? A nyilvános adatok szerint ott nyáron hónapokig egy csepp eső sem esik, pedig pénz és igény is lenne rá.
A felhőoltás során ezüst-jodidot juttatnak a felhőkbe, amely kondenzációs magként segíti a vízgőz kicsapódását és a cseppek növekedését. Ugyanezen az elven működik a jégkármérséklő rendszer is. A kísérletek azonban rengeteg pénzt emésztettek fel, és nem hozták a várt gazdasági hasznot. Izraelben, amely a sivatagban is virágzó mezőgazdaságot hozott létre, a kutatások nem igazolták, hogy a módszer statisztikailag több csapadékot eredményez. Az egy-két százalékos többlet a statisztikai hibahatáron belül maradt.
A légköri áramlatokat sem lehet valaki javára vagy ellen fordítani.
Nem jut el a csapadék a Kárpát-medencébe
Hogy miért nem? A magyarázat részben a domborzatban rejlik. Amikor a levegő hegynek ütközik, felemelkedésre kényszerül, a nedvesség kicsapódik és lehullik a hegyek szél felőli oldalán, a túloldalon ezért jóval szárazabb az idő. A Kárpát-medencét szinte minden irányból hegyek veszik körül, így eredendően hátrányos helyzetben van. Korábban a frontok áthaladásakor a medencében gyakran újabb hullámok képződtek, amelyek többletcsapadékot hoztak. Ezek maradtak el az utóbbi években.
A melegedő légkörben ugyanis a mérsékelt övi ciklonok pályái északabbra tolódtak. Ha Magyarország csak egy front szélét kapja el, ott sokkal kevesebb a nedvesség, mint a ciklon központja közelében, ahol nagy mennyiségű levegő áramlik felfelé. Idén az Alpokban is kevesebb csapadék hullott, a levegő pedig gyakorlatilag kiszáradva lépett be a medencébe. Tóth Tamás a középiskolából ismert légköri cirkulációs cellákra is emlékeztetett: a trópusi Hadley-cellára, a mérsékelt szélességek nyugati szeles övezetét jelentő Ferrel-cellára és a sarkvidéki cellára. A légkör melegedésével a trópusi szélrendszer valamelyest kitágulhat, és ennek északi ága Magyarországnak kedvezőtlen. Egyre erősebbek a mediterrán hatások, beleértve a nyári aszályos időszak kitolódását is. A szakember szerint
semmi olyan nem történik, amit a tudomány ne mondott volna előre évtizedekkel ezelőtt, csak most nagyon hirtelen vált valósággá.
Hová lesz a víz?
Ha a víz egy zárt rendszerben kering, hová tűnik el? Tóth Tamás szerint a víz nem vész el, csak máshol jelentkezik többletként. Az Atlanti-óceánon, ahol a ciklonok kialakulnak, nem hullott kevesebb eső, sőt nagyobb területeken több esett. Észak-Európában, a balti térségben és részben orosz területeken is csapadékosak voltak az elmúlt évek. A Föld forgásából származó eltérítő erő a nedves légtömegeket kialakulásuk helyétől rendszerint észak felé téríti, ami
Magyarország földrajzi fekvése miatt kedvezőtlen.
Az aszály ráadásul relatív fogalom. Idén Franciaországban, Angliában és az alpesi országokban is több eső esett, mint nálunk, de az ottani átlagokhoz képest ott is súlyos volt az aszály. Egyiptomban, ahol évekig nem esik eső, egészen mást jelent, mint egy európai országban. A magyarországi 40 fok korábban átléphetetlennek tűnt, ma rendszeres, de Iránban és Irakban idén nyáron folyamatosan 45 és 50 fok között volt a hőmérséklet, éjszakánként gyakran 30 fok felett. A meteorológus szerint a súlyos aszály ellenére szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy ilyet nem kellett átélnünk, és földrajzi okokból nem is kell majd.
Ellenfélből kincs lett a víz
A beszélgetés talán legfontosabb üzenete egy figyelmeztetés volt. Tóth Tamás biztos abban, hogy a Kárpát-medencében lesznek még nedvesebb, akár jóval nedvesebb időszakok. Attól tart, hogy amikor jön egy ilyen periódus, feltöltődnek a tavak és pótlódik a talajnedvesség, mindenki elfelejti az aszály tanulságait. „A klímaváltozás most ránk rúgta az ajtót” – mondta.
Emlékezni kell arra, hogyan kell védekezni az aszály ellen, és hogyan lehet itt tartani a vizet.
Magyarország édesvízkészletének 96 százaléka külföldről, a vízgyűjtők felől érkezik, a víz eloszlása pedig a klímaváltozással egyre szélsőségesebb lesz. Két évvel ezelőtt a nagy dunai árhullám is száraz nyár után vonult le, és óriási víztömeg haladt át az országon. Ha lettek volna nagy víztározói kapacitások, az árhullám egy részét meg lehetett volna fogni, vagy el lehetett volna juttatni az Alföld távolabbi területeire, és az ország most kevésbé szenvedne az aszálytól.
A szakember szerint a megoldás a minél nagyobb víztározói kapacitás kiépítése, a folyóktól távolabb is. Ehhez a vizet meg kell emelni, ami műszakilag lehetséges, és megújuló energia is rendelkezésre áll. Bármilyen költséges, a másik lehetőség az lenne, hogy klímamenekültté válunk. A tengervíz sótalanítása, amelyre az Öböl-menti államok és Izrael is építenek, Magyarországon nem járható út. A belvizet sem szabad azonnal elvezetni a földekről, inkább
meg kell tartani és tározókban tárolni.
A Széchenyi István nevéhez is köthető folyószabályozások idején a víz ellenfél volt, a modern Magyarország a víz megfékezésére és elvezetésére épült. Most, hogy az éghajlati viszonyok megváltoztak, éppen fordított a cél. „Az ellenfélből kincs lett” – foglalta össze Tóth Tamás.
Ilyen lehet az idei tél
Konkrét időjárás-előrejelzés legfeljebb egy hétre, legfeljebb tíz napra készíthető. A szezonális előrejelzések azonban arra utalnak, hogy a Kárpát-medencében nedvesebb időszak következhet, és a tél valószínűleg az átlagosnál enyhébb lesz. Hidegleszakadások továbbra is lehetnek, ahogy az elmúlt hetekben is, de nem valószínű, hogy tartós hideg uralkodik majd el.
Az igazán kemény, történelmi telek a második világháború idejére, az 1920-as évek végére, 1929-re, 1956-ra és az 1960-as évek elejére estek. Ezek hóban gazdag időszakokhoz köthetők, amikor a vastag hótakaró felett hosszú ideig megmaradt és tovább hűlt a hideg levegő. Az elmúlt években is érkezett hideg levegő Szibéria felől, de már ott sem olyan hideg a tél, mint évtizedekkel ezelőtt.
Tóth Tamás azzal búcsúzott, hogy
lehetőleg meteorológusoktól származó, szakmai tartalmakból tájékozódjaunk az időjárásról.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Tamás: meteorológus, a HungaroMet munkatársa.
- McMenemy Márk: a radiocafé Kávézó a világ végén című műsorának házigazdája.
- HungaroMet: a magyar állami meteorológiai szolgálat, az Országos Meteorológiai Szolgálat jogutódja.
- Szegedi Magaslégköri Obszervatórium: a HungaroMet szegedi mérőállomása, ahol a felszín feletti légköri rétegek állapotát is vizsgálják.
- Prognosztikai egyenletrendszer: a légkör jövőbeli állapotát leíró, fizikai törvényeken alapuló egyenletek összessége, szakszerű nevén a légköri hidrodinamikai parciális differenciálegyenlet-rendszer.
- Rácspont: a számítási modellekben a Földre fektetett képzeletbeli háló csomópontja, ahol a modell kiszámítja a légkör jövőbeli állapotát. Minél sűrűbb a rács, annál részletesebb az előrejelzés, de annál nagyobb a számítási igény.
- Leskálázás: az az eljárás, amelyben a globális modellek eredményeit egy kisebb térségre, például a Kárpát-medencére, sűrűbb rácson és részletesebben számítják újra.
- Meteorológiai Világszervezet (WMO): az ENSZ meteorológiával, éghajlattal és vízüggyel foglalkozó szakosított szervezete, székhelye Genf.
- El Niño és La Niña: a Csendes-óceán trópusi térségének vízhőmérséklet-ingadozásai. El Niño idején a felszíni víz az átlagosnál melegebb, La Niña idején hidegebb. Mindkettő a földi időjárás egészére hat.
- Passzátszél: a trópusokon állandóan, az Egyenlítő felé fújó szél, amelynek erőssége befolyásolja az El Niño kialakulását.
- Humboldt-áramlás: Dél-Amerika nyugati partjai mentén észak felé haladó hideg tengeráramlás, amely gyengülésével hozzájárul az El Niño kialakulásához.
- Hadley-, Ferrel- és sarkvidéki cella: a Föld légkörzési rendszerének három nagy egysége, amelyek a trópusi, a mérsékelt övi és a sarkvidéki szélrendszereket alakítják.
- Ezüst-jodid: Kémiai vegyület, amely kondenzációs magként segíti a vízcseppek és jégszemcsék képződését a felhőkben. Felhőoltásnál és jégkármérséklésnél alkalmazzák.
- Jégkármérséklő rendszer: Olyan rendszer, amely ezüst-jodid légkörbe juttatásával igyekszik csökkenteni a jégeső okozta károkat.
- Szezonális előrejelzés: Több hónapra előre szóló, valószínűségi előrejelzés, amely nem konkrét napi időjárást, hanem az átlagostól várható eltéréseket jelzi.
