Az alacsony vízállás már nemcsak természeti jelenség: a folyami szállításban és a turizmusban is súlyos fennakadásokat okoz.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában a vízhiány logisztikai következményeiről beszéltek, azon belül is arról, mit jelent a gyakorlatban, ha a nagy európai folyókon annyira leesik a vízszint, hogy a hajózás egyszerűen leáll.
Amikor a folyó már nem szállít
A szárazságról sokszor a kiszáradó földek, az aszály sújtotta mezőgazdaság vagy az apadó tavak jutnak eszünkbe. Pedig ugyanennek a válságnak nagyon is kézzelfogható következménye van a közlekedésben és az ellátási láncokban is. Ha egy folyó vízszintje túlságosan alacsony, a hajók nem tudnak biztonságosan közlekedni, vagy csak jóval kisebb rakománnyal indulhatnak el.
A műsorban erről beszélt Szalma Botond folyami hajózási szakértő is. A beszélgetés szerint nem elszigetelt problémáról van szó: a Duna–Majna–Rajna vízi folyosó egész rendszerében érezhető a vízhiány hatása.
Mi vagyunk középen
Szalma Botond arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest földrajzi értelemben különösen fontos helyen fekszik ebben a rendszerben. A város a Fekete-tenger és az Északi-tenger közötti vízi útvonal nagyjából középső szakaszán található, vagyis ami a Dunán történik, annak messze a magyar viszonyokon túlmutató logisztikai jelentősége van.
A szakértő szerint a Sulinai-ág felől egészen Regensburg–Kelheim térségéig olyan mértékben ellehetetlenült a hajózás, hogy a Dunán a teljes logisztika gyakorlatilag megállt. Ez egy több mint 2400 kilométeres szakaszt jelent. A megfogalmazása szerint a helyzet odáig jutott, hogy mindenki vis maiorra hivatkozik, mert a hajózás feltételei egyszerűen megszűntek.
Az egész lánc megakad
A folyami szállítás leállása nem ott ér véget, hogy egy-egy hajó nem tud elindulni. Ilyenkor a berakodásra váró áru a silókban vagy a raktárakban torlódik fel, a kikötőkben várakozás kezdődik, és az egész rendszer veszít a ritmusából.
Ez azért különösen súlyos, mert a logisztika lényege éppen a kiszámíthatóság. Ha ez eltűnik, a megrendelők más szállítási módok felé fordulnak. Szalma Botond szerint ha egy szolgáltatás valahol ellehetetlenül, a piac könnyen leszokik a folyami hajózásról, és utána nagyon nehéz visszacsábítani.
A probléma nemcsak az áruszállítást érinti. Az utasszállítás és a turizmus is megérzi. A dunai és a rajnai hajóutakra érkező külföldi vendégek számára egészen más élmény egy buszos pótlás, mint az eredetileg tervezett folyami út. A vendéglátásra is hat a leállás, még ha az utasok egy részét át is lehet szervezni más módon.
Nem csak a hajózás ügye
A legalacsonyabb vízállás első pillantásra távoli, szakmai ügynek tűnhet, valójában azonban az árakban, a szállítási időkben és a turisztikai szolgáltatások minőségében is megjelenhet. A folyók állapota nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem a mindennapi gazdaság egyik csendes tartóoszlopa is.
Ha a nagy európai vízi útvonalak kiszámíthatatlanná válnak, az nem egyetlen ágazat baja lesz, hanem egyre több területen érezhető következmény. Az alacsony vízállás ezért ma már nem háttérprobléma, hanem nagyon is jelen idejű gazdasági figyelmeztetés.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szalma Botond: folyami hajózási szakértő.
- Duna–Majna–Rajna víziút: Európa egyik legfontosabb belvízi útvonala, amely a Duna, a Majna és a Rajna összekapcsolásával a Fekete-tengert az Északi-tengerrel köti össze.
- Sulinai-ág: a Duna-delta hajózás szempontjából fontos ága, amelyen keresztül a Duna eléri a Fekete-tengert.
- Vis maior: olyan rendkívüli, elháríthatatlan helyzet, amely miatt egy szolgáltatás vagy szerződés teljesítése átmenetileg lehetetlenné válik.
- Folyami logisztika: az áruk belvízi utakon, jellemzően folyókon történő szállításának és kapcsolódó rakodási, tárolási, kikötői folyamatainak rendszere.
