A bizalmi vagyonkezelés nem tűnik el, de az eddigi legvonzóbb adóelőnye szűkül, így a konstrukció jóval szigorúbb lesz.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértő arról beszélt, hogy a bizalmi vagyonkezelés körüli politikai kommunikációval szemben nem maga a konstrukció szűnik meg, hanem egy olyan adózási előny, amely az elmúlt években sok vitát váltott ki. A változás fontos, de nem söpri le az asztalról az egész rendszert.
Nem a konstrukciót törlik el
A szakértő szerint félrevezető lenne úgy beszélni a módosításról, mintha a bizalmi vagyonkezelés megszűnne. A lényeg inkább az, hogy
a jogalkotó kivesz a rendszerből egy konkrét, túl nagynak ítélt adóelőnyt.
Ez az előny ahhoz kapcsolódott, hogy a vagyonrendelő a kezelt vagyonba adott vagyontárgyat felértékelhette a piaci értékére. Vagyis ha egy üzletrész könyv szerinti értéke jóval alacsonyabb volt a valós piaci értéknél, akkor ezt a különbözetet a konstrukcióban eddig kedvezően lehetett kezelni.
Magyar szerint az eddigi szabály lényege az volt, hogy ha a vagyon legalább öt évig a struktúrában maradt, akkor a felértékelt összeg adómentesen kikerülhetett az eredeti vagyonrendelőhöz vagy közeli hozzátartozóihoz. Most éppen ez az ötéves „időkapu” szűnik meg.
Mi marad meg a régi rendszerből?
A változás ettől még nem jelenti azt, hogy minden eddigi elem eltűnik. A beszélgetés alapján maga a vagyonátadás továbbra sem válik automatikusan adókötelessé, és a felértékelés lehetősége is megmarad. A fordulat ott következik, amikor a vagyont kiadják a kedvezményezettnek. Ekkor már lehet, hogy adózni kell utána.
Marad ugyanakkor egy fontos kivétel. Ha a vagyonkiadás a vagyonrendelő halála után történik, akkor
a kedvezményezett ezt továbbra is adómentesen kaphatja meg,
lényegében az öröklés logikájához igazítva.
Vagyis a rendszer nem omlik össze, inkább közelebb kerül ahhoz, amit a legtöbb olvasó öröklési vagy családi vagyontervezési szabályként tud elképzelni.
Lehet-e roham a határidő előtt
A műsorban felmerült, hogy a változások miatt sokan még a határidő előtt próbálhatnak belépni a konstrukcióba. Dr. Magyar Csaba ezt elképzelhetőnek nevezte, de rögtön hozzátette: ez könnyen vissza is üthet.
Ennek oka, hogy a felértékelt vagyon később egy esetleges vagyonadó alapjában is megjelenhet. Ha tehát valaki most magas értéken mutatja ki a vagyonát, azzal nem biztos, hogy nyer. A szakértő szerint valóban jó döntést csak akkor lehetne hozni, ha a lehetséges vagyonadó részletszabályai is ismertek lennének.
NAV: fokozott figyelem várható
A beszélgetés egyik legfontosabb része az volt, hogy a NAV a jövőben erősebben vizsgálhatja ezeket a struktúrákat. A tervezet szerint át kell nézni a korábbi, 2023. szeptember 12. előtt kötött bizalmi vagyonkezeléseket és a magánalapítványokat is.
A vizsgálatok célja az lehet, hogy kiderüljön: valódi vagyontervezési szándék állt-e a háttérben, vagy kizárólag az adóelőny megszerzése. Ez a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdését hozza előtérbe, vagyis azt, hogy
egy jogilag megengedett konstrukciót mire használtak valójában.
A szakértő szerint ez kényes terület, mert utólag nehéz megítélni, hogy egy korábban teljesen szabályos döntés mögött mi volt az elsődleges motiváció.
Miért nem tűnik el mégsem
A beszélgetés alapján a bizalmi vagyonkezelés igazi értéke sosem csak az adómegtakarítás volt. Ilyen konstrukciót vagyonvédelemre, családon belüli generációváltásra, öröklési helyzetek rendezésére is használnak.
Egy vállalkozás vagy nagyobb családi vagyon esetében sokat számíthat, hogy a vagyon nem akad el hosszú eljárásokban, és egy rossz üzleti döntés, végrehajtás vagy családi vita sem feltétlenül rántja magával az egészet.
Ezért a bizalmi vagyonkezelés valószínűleg nem eltűnik, hanem átalakul: kevesebben választhatják pusztán adóoptimalizálási okból, és inkább azoknak maradhat fontos eszköz, akik tudatosan, több generációra előre terveznek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bizalmi vagyonkezelés: olyan jogi konstrukció, amelyben a vagyonrendelő meghatározott vagyont ad át egy vagyonkezelőnek, hogy azt előre rögzített szabályok szerint kezelje a kedvezményezettek javára. Jellemzően vagyonvédelemre, öröklési tervezésre és családi vagyonok rendezésére használják.
- NAV: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rövidítése. Magyarország központi adóhatósága, amely az adóztatás mellett ellenőrzési feladatokat is ellát.
- TBSZ: a tartós befektetési számla rövidítése. Olyan megtakarítási forma, amely meghatározott időtáv vállalása mellett adózási kedvezményt adhat a befektetési hozamokra.
- Magánalapítvány: olyan alapítványi forma, amelyet jellemzően magánvagyon hosszabb távú kezelésére, családi célok támogatására vagy vagyonmegőrzésre használnak.
