A kórházakban történő fotózás és videózás kérdésköre arról szól, mennyire tudjuk tiszteletben tartani egymás legvédtelenebb pillanatait.
Ma már reflexből vesszük elő az okostelefont, ha valami fontos történik velünk. Csakhogy ami egy családi eseménynél természetes, az a kórházban más betegek és egészségügyi dolgozók jogait, méltóságát is sértheti. Prof. Dr. Andréka Péter, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa a radiocafé Millásreggeli című műsorában a betegek és hozzátartozók által készített fotók, videók és hangfelvételek kellemetlen következményeiről beszélt.
Kórteremből a közösségi médiába
A kórházi környezet eleve kiszolgáltatott helyzetet jelent. A betegek sokszor fájdalommal, félelemmel vagy bizonytalansággal küzdenek, így különösen érzékeny adatnak számít minden, ami az egészségi állapotukhoz kapcsolódik. Ugyanakkor egyre gyakoribb Andréka szerint, hogy az itt készült felvételek végül a közösségi médiában kötnek ki.
Önmagában nem jelentene problémát, ha valaki emlékeztetőt készítene magának, csakhogy az ilyen felvételeken gyakran más betegek és dolgozók is felismerhetően megjelennek, a hozzájárulásuk nélkül. Olyan emberek, akik életük egyik legnehezebb szakaszát élik. Egy kórteremben, rendelőben vagy sürgősségi osztályon ez komoly jelentőséggel bír.
Kinek a joga a személyiségi jog?
A főigazgató úgy látja: a személyiségi jogok tisztelete nem egyenlő az adott beteg személyiségi jogaival. A többi betegre ugyanúgy gondolni kell. Emellett az egészségügyi dolgozók is megérdemlik, hogy munka közben ne videózzák vagy fényképezzék őket engedély nélkül, különösen fáradt, feszült, krízisekkel teli helyzetben.
A betegeknek joguk van tudni, mi történik velük. A transzparens tájékoztatás iránti igény ugyanakkor nem azt jelenti, hogy válogatás nélkül rögzíteni kell mindent és mindenkit.
Nem rosszindulat: kommunikációs aszimmetria
Andréka tapasztalata szerint nem feltétlenül rosszindulat áll a jelenség mögött, hanem sokszor inkább kommunikációs aszimmetria: a beteg vagy a hozzátartozó nem ismeri az ellátórendszert, nem érti pontosan, mi történik, és a saját eszközeivel próbál kapaszkodót találni. Lehet, hogy később vissza akarja hallgatni az elhangzottakat, vagy megmutatni valakinek, aki segít értelmezni a helyzetet.
Továbbá sokan úgy érzik: ami nincs fent az interneten, az meg sem történt. Ez a közösségi médiás beidegződés azonban a kórházban könnyen megsérti mások méltóságát.
Tudatosítás és kríziskommunikáció
Az okostelefonok korában aligha lehet teljesen megakadályozni egy felvétel elkészítését. A főigazgató szerint a legfontosabb a tájékoztatás, a tudatosítás és az udvarias, világos kommunikáció. Az orvosoknak és más dolgozóknak kötelességük jelezni, ha egy felvétel másokat sérthet.
Ezért végeznek kríziskommunikációs és nehéz helyzetekre felkészítő oktatást az Országos Kardiovaszkuláris Intézetben. Az egészségügyi dolgozóknak fontos tudniuk: hajnalban, egy túlterhelt osztályon is úgy kell megszólalni, hogy abból semmiképp se szülessen újabb konfliktus.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Prof. Dr. Andréka Péter: a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet főigazgató főorvosa.
- Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet: országos szív- és érrendszeri ellátó intézmény Budapesten.
- Személyiségi jogok: emberi méltóságból fakadó jogok, amelyek minden embert születésétől kezdve egyenlően megilletnek, és mindenki köteles ezeket tiszteletben tartani.
- Kríziskommunikáció: olyan kommunikációs gyakorlat, amely segíti a nehéz, feszült vagy váratlan helyzetekben történő, közérthető, humánus megszólalást.
