Prioritás lett az egészségügy, de a valódi reformhoz az ígért 500 millió forintnál több pénzre és átlátható stratégiára van szükség.
Sok pénznek hangzik az egészségügynek ígért plusz 500 milliárd forint, azonban a rendszer állapotát ismerve felmerül a kérdés, hogy ez a kezdőlökés mire lehet elég. Erről beszélt Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakközgazdász a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
A prioritás nem jelent reformot
Önmagában már az is jelentős fordulat Dr. Rékassy szerint, hogy végre prioritás lett az egészségügy. Az ágazat éves költségvetése ma nagyjából 3800–3900 milliárd forint, ehhez képest az 500 milliárdos többlet körülbelül 12–13 százalékos emelést jelent.
Ugyanakkor ez még nem az a pénz, amelyből egy év alatt látványos egészségügyi reform építhető. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerben régóta halmozódó működési gondok már önmagukban elvisznek hatalmas összegeket. A kórházak adósságának rendezésére évente 100–120 milliárd forint megy el, az egészségügyi szakdolgozók bérrendezésére pedig nagyságrendileg 200–250 milliárd forintra lenne szükség.
A pluszpénz tényleg pluszpénz?
A szakma előtt egyelőre nem teljesen világos, hogy az 500 milliárd valóban új forrás-e, vagy csak kiváltja azt az évi 200–250 milliárdos többletet, amelyet az állam eddig is kénytelen volt betenni a rendszerbe a működés fenntartására. Ha az új összeg csak a folyamatos „tűzoltást” fedezi, akkor legfeljebb szinten tartásra lehet elegendő. Ha viszont az eddigi pótlásokon felül érkezik, akkor már lehet esély komolyabb lépésekre: eleinte kisebb fejlesztésekre, később valódi átalakításokra.
Fejlődő alapellátás, kevésbé leterhelt kórházak
Dr. Rékassy úgy látja: az alapellátás megerősítése lenne a legfontosabb. A jelenlegi modell számos helyen még mindig „egy háziorvos, egy asszisztens” logikára épül. Ehelyett csoportpraxis-szerű működésre volna szükség, több szakemberrel és több eszközzel. Ha a háziorvosi rendelők ultrahanggal és egy kisebb laborral lennének felszerelve, emellett pszichológus, gyógytornász és több nővér dolgozna ott, az érdemben csökkenthetné a kórházak terhelését. Jelenleg sok beteg már későn jut orvosi segítséghez. Ilyenkor az ellátás drágább és nehezebb, ami a betegnek is rosszabb.
Rendszerfejlesztés és transzparencia
Jelenleg egy állami intézmény, a NEAK kezeli a csaknem 3900 milliárd forintos egészségügyi keretet, miközben működési költsége mindössze 0,2 százalék. A rendszer modernizálásához több forrás, hatékonyabb működés és korszerűbb háttér is szükséges.
A szakközgazdász pozitívumként emelte ki a Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter által kitűzött transzparenciát. Ha nyilvánosak a fertőzési mutatók és egyéb fontos adatok, a kórházak tudnak egymáshoz viszonyítani, és elindulhat egy „öntanuló” működés.
Nemzetközi lemaradás
A nemzetközi összevetésben egyelőre nincs itt az ideje, hogy elégedetten hátradőljön a hazai egészségügy. Az OECD összehasonlító adatai szerint Magyarország egy főre jutó egészségügyi kiadása körülbelül 1900 euró, miközben az uniós átlag ennek nagyjából a duplája.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Rékassy Balázs: orvos, egészségügyi szakközgazdász.
- NEAK: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő rövidítése. Ez az állami intézmény kezeli a közfinanszírozott egészségügyi ellátás pénzügyi kereteit Magyarországon.
- OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development). Nemzetközi szervezet, amely összehasonlítható adatokat közöl többek között az egészségügyi kiadásokról.
- Csoportpraxis: olyan alapellátási modell, amelyben nem egyetlen háziorvos dolgozik elszigetelten, hanem több szakember és többféle szolgáltatás épül egymásra.
- Dr. Hegedűs Zsolt: orvos, ortopéd sebész, politikus, 2026-tól Magyarország egészségügyi minisztere.
