A Dél-Bakonyban több mint 70 kilométernyi turistautat kellett áthelyezni vagy megszüntetni a katonai használat erősödése miatt.
A megszokott bakonyi útvonalak közül több már nem ott vezet, ahol korábban, és ez nemcsak a térképeken, hanem a terepen is okozhat bizonytalanságot. A változásokról Farkas Péter, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) kommunikációs és informatikai igazgatója beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Régi területek újra használatban
A legfontosabb tisztázni:
nem arról van szó, hogy a honvédség most hirtelen újabb bakonyi területeket vett volna birtokba a túrázók elől.
Farkas Péter szerint ezek a zónák régóta a honvédség vagyonkezelésében vannak, csak az elmúlt időszakban kevésbé használták őket, ezért a turistaforgalom is zavartalanabb lehetett.
A helyzetet az változtatta meg, hogy az érintett területeken intenzívebb katonai használat indult, köztük éleslövészettel járó gyakorlatokkal. Emiatt több mint 70 kilométernyi turistautat kellett megszüntetni vagy áthelyezni a Dél-Bakonyban.
Két év egyeztetés, több megmentett útvonallal
A módosítás nem gyors adminisztratív döntés volt, hanem egy nagyjából kétéves tárgyalássorozat eredménye a honvédséggel és a Honvédelmi Minisztériummal. Az egyeztetések arról szóltak, hogy mely útvonalak tarthatóak meg, és hol lehet úgy átszabni a hálózatot, hogy a fontos kirándulóhelyek elérhetőek maradjanak.
Az MTSZ szerint több különösen értékes szakaszt sikerült megmenteni. Ilyen a Burok-völgy piros sávja, a Bakonykútitól északra futó kéktúrás nyomvonal, valamint az Ámos-hegy, a Csóri horgok és a Hajagok környéke. Akadt olyan változás, amely még javíthat is a túraélményen: az Országos Kéktúra a Szépalma Ménesbirtok és a Bödön-völgy között egy korábbi aszfaltos szakasz helyett most kedvezőbb nyomvonalon vezethet.
A jelzések még nem készültek el mindenhol
A gondot most részben az okozza, hogy a terepi átállás lassúbb, mint a döntés meghozatala. A megszűnő vagy áthelyezett 70 kilométer helyett nagyjából ugyanennyi új vagy módosított jelzést kellett felfesteni. Ebből eddig körülbelül 46 kilométer készült el: 22 kilométeren új nyomvonal kapott jelzést, 24 kilométeren pedig a jelzésképet változtatták meg. Mintegy 22 kilométer maradt 2027-re. A munka jelentős részét önkéntesek végzik, főként a Veszprém és Fejér vármegyei tagszervezetek.
A megszűnt útvonalakat „leszürkítették”, vagyis a régi jelzésekre szürke festék került. Ez viszont azt is jelenti, hogy a terepen nem mindenhol egyformán könnyű követni az új rendet.
Mit látnak ebből a túrázók?
A friss útvonalak a térképeken már többnyire követhetőek, de a katonai területek pontos határai továbbra sem jelenhetnek meg nyilvánosan. Farkas Péter szerint ennek az az oka, hogy ezeket az adatokat a Honvédelmi Minisztérium bizalmasnak tekinti. Ez nehéz helyzetet teremt, hiszen
tiltást nehéz úgy betartani, ha a határ nem látszik egyértelműen.
A túraappok többsége az OpenStreetMap adataiból dolgozik, így a változások általában viszonylag gyorsan átkerülnek az alkalmazásokba is, bár ez apponként eltérhet. Hasznos támpont lehet a turistatérképek.hu felülete is.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Farkas Péter: a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs és informatikai igazgatója.
- Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ): a hazai természetjárás egyik meghatározó szervezete.
- Országos Kéktúra: Magyarország legismertebb hosszútávú jelzett turistaútvonala, amelynek egyes bakonyi szakaszait is érintették a módosítások.
- Burok-völgy: a Bakony egyik ismert, látványos szurdokszerű túracélpontja, amelynek piros sáv jelzését végül sikerült megtartani.
- Leszürkítés: a turistaút-hálózat szakmai kifejezése arra, amikor a megszűnő jelzést szürke festéssel érvénytelenítik.
- OpenStreetMap: közösségi szerkesztésű térképadatbázis, amelyre sok túraalkalmazás is épít.
