A génszerkesztés nem idegen gének beépítéséről szól, hanem célzott módosításról – és ez a mezőgazdaság jövőjét is átírhatja.
A GMO körüli félelmek miatt sokan ma is gyanakvással fogadnak minden, genetikával kapcsolatos mezőgazdasági újítást. Pedig a radiocafé Millásreggeli című műsorában elhangzott beszélgetés alapján a génszerkesztés más logika szerint működik: nem idegen fajok génjeit ülteti át, hanem a meglévő génállományon belül végez pontos beavatkozást.
Nem ugyanaz a két technológia
Tóth Szilvia Zita, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének igazgatója elmondta, hogy a génszerkesztést
gyakran összemossák a GMO-val, holott a kettő között lényeges különbség van.
A GMO esetében a közgondolkodás jellemzően idegen fajból származó gén beviteléhez kapcsolja a módosítást. A génszerkesztés ezzel szemben a növény saját génkészletén belül dolgozik: azt változtatja meg célzottan, amiről a kutatók már tudják, hogy egy adott tulajdonságért felelhet.
Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy egy növény jobban bírja a szárazságot, ellenállóbbá válik bizonyos kórokozókkal szemben, vagy éppen kedvezőbb beltartalmi értékeket produkál.
Mi fér bele az NGT1 kategóriába?
A beszélgetésben külön szó esett az NGT1 kategóriáról is, amelyet a kutató a legszigorúbb keretként írt le. Ebben idegen fajból származó gén bevitele tilos, vagyis nem arról van szó, hogy egy másik élőlény tulajdonságát „beépítik” a növénybe.
Tóth Szilvia Zita rámutatott, hogy ebben a kategóriában még a gyomirtó-rezisztencia is tiltott. Az Európai Bizottság új genomi technikákkal kapcsolatos szabályozási munkája a pontos meghatározása, hogy milyen irányban fejlődhet tovább az európai növénynemesítés.
Gyorsabb nemesítés, kevesebb kompromisszum
A beszélgetésben elhangzottak szerint a génszerkesztés egyik nagy előnye a pontosság és a sebesség. Míg a hagyományos nemesítésnél egy új fajta előállítása 15–20 évig is eltarthat, ez az idő ezzel a módszerrel akár öt évre is rövidülhet.
A mezőgazdaságnak pedig jelenleg egyszerre kell reagálnia a klímaváltozásra, az új betegségekre és a termelési kényszerekre. Tóth szerint az ellenállóbb növények kevesebb növényvédő szert is igényelhetnek, ami a termelőknek gazdasági előny,
a fogyasztóknak pedig kedvezőbb vegyszermaradvány-szintet jelenthet.
Szóba került az is, hogy a korábbi nemesítési irányok gyakran a méretet, a küllemet és a hozamot részesítették előnyben, miközben például a vitamintartalom háttérbe szorult. A génszerkesztés ezen a ponton is fordulatot hozhat.
Magyar kérdés is, nem csak tudományos vita
Magyarországnak erős hagyományai vannak a növénynemesítésben. Kérdés, hogy sikerül-e ezt az előnyt a génszerkesztés korszakában is megőrizni.
Tóth Szilvia Zita úgy vélekedett, hogy a tudás itthon megvan, de forrásokra is szükség lesz ahhoz, hogy a jó magyar fajtákat célzottan lehessen továbbfejleszteni. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy néhány év múlva már kész, külföldi megoldásokat kell átvenni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth Szilvia Zita: a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növénybiológiai Intézetének igazgatója.
- Génszerkesztés: célzott genetikai beavatkozás, amely a beszélgetésben elhangzottak szerint a meglévő génkészleten belül marad, és csak olyan változtatásokat enged, amelyek természetes úton is előfordulhatnak.
- GMO: a közbeszédben általában olyan genetikai módosításként jelenik meg, amelyhez idegen fajból származó gén bevitele kapcsolódik.
- NGT1: az új genomi technikák egyik, a beszélgetés szerint legszigorúbb kategóriája, ahol idegen gén bevitele tilos, és még a gyomirtó-rezisztencia sem megengedett.
- HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont: szegedi kutatóintézeti központ, ahol a növénybiológiai kutatások és az ezekhez kapcsolódó szakmai munka is zajlik.
- Európai Bizottság: az Európai Unió végrehajtó testülete, amely az új genomi technikák uniós szabályozásának alakításában is szerepet játszik.
