Irak történelme a jog, a tudás és a birodalmak történelme is: ma mégis inkább a vízhiány, a háborúk és az olajfüggés felől érthető meg.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában a digitális nomádok iraki lehetőségeiről szólt az Adóvilág rovat. Aligha spoilerezünk, ha már most eláruljuk, hogy ilyenek nem nagyon vannak – egyelőre a digitális nomádoknak nem igazán érdemes Irak felé kacsintgani. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere viszont arra is emlékeztetett, hogy az ország nemcsak a napi hírek konfliktuszónája, hanem az emberi civilizáció egyik legfontosabb bölcsője is. A kettő együtt adja Irak valódi súlyát.
A Tigris és az Eufrátesz között
A mai Irak területének központi része az egykori Mezopotámia, a Tigris és az Eufrátesz vidéke. Ez a táj egykor a világ egyik legtermékenyebb régiója volt, ma viszont egyre inkább a vízhiányról ismert. A leirat szerint az ország nagyjából 46 milliós, területe hatalmas, de jelentős része ma már nem igazán alkalmas intenzív mezőgazdaságra.
Pedig Babilon és a korai városállamok öröksége ma is meghatározó. Hammurapi törvényoszlopa az egyik legismertebb példája annak, hogy ezen a vidéken már évezredekkel ezelőtt szabályokba foglalták a tulajdon, a kereskedelem, az öröklés vagy éppen az adósság kérdéseit. Irak múltja az egyik alaprétege annak, amit ma államnak, jognak vagy gazdasági rendnek nevezünk.
Bagdad fénykora és pusztulása
Irak története nem merül ki romokban és háborúkban. Bagdad az iszlám terjedésének korszakában világszintű tudásközponttá vált. A Bölcsesség Háza a görög, perzsa és indiai tudás egyik nagy gyűjtőhelye volt, ahol a matematika, a csillagászat és az orvoslás is fejlődött.
Ez a korszak azonban nem tartott örökké. A 13. században a mongol hódítás, benne Hülegü kán hadjáratával, súlyos pusztítást hozott Bagdadra. A várost később újabb csapások érték, és a térség hosszú időre elveszítette korábbi önálló súlyát.
A modern Irak: háborúk, törésvonalak, kiszolgáltatottság
A modern Irak 1932-ben jött létre, brit felügyelet utáni államként. A 20. század vége és a 21. század eleje azonban szinte folyamatos konfliktusokkal telt: Szaddám Huszein uralma, az Irán–Irak-háború, Kuvait 1990-es lerohanása, a Sivatagi Vihar, majd az 1996-os Oil-for-Food Programme, amely az olajexportot humanitárius keretek közé próbálta terelni.
Ezt követte a 2003-as amerikai invázió, az állam újjászervezésének kísérlete, a kurd autonómia körüli feszültségek, valamint 2020-ban Kászim Szolejmáni megölése Bagdad közelében. A kép lényege ugyanaz: Irakban a történelem nem lezárt múlt, hanem a jelen szerkezete.
Olajállam, egyszerű adólogikával
Irak gazdasága döntően olaj- és gázfüggő, miközben a mezőgazdasági potenciált a klíma és a vízszűke is visszafogja. A befektetők között főként Kína, az Egyesült Arab Emírségek, Törökország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság jelenik meg.
Az adórendszer is ezt az olajalapú működést tükrözi. Klasszikus áfa nincs, helyette 15–20 százalékos fogyasztási jellegű adó működik, az alkoholra pedig 300 százalékos teher jut. A társasági adó 15 százalék, az olaj- és gázkitermelésé 35 százalék, az szja 15 százalék, helyi adók pedig gyakorlatilag nincsenek. Ez egy egyszerű rendszer képe: ha van olajbevétel, van miből működni, ha nincs stabilitás, az adórendszer önmagában nem old meg semmit.
Irak ezért ma aligha a digitális nomádok célpontja, viszont olyan ország, amelynek békére, vízre, infrastruktúrára és kiszámítható állami működésre lenne szüksége.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gerendy Zoltán: a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere.
- Hammurapi törvényoszlopa: az ókori Babilon legismertebb jogi emléke, amely a tulajdon, a kereskedelem, az adósság és a családi viszonyok szabályozásáról is ismert. A korai írott jog egyik alapdokumentumának tartják.
- Bölcsesség Háza: a középkori Bagdad nagy tudásközpontja, ahol különböző kultúrák tudományos anyagait gyűjtötték, fordították és rendszerezték. Jelképe annak, hogy Irak területe egykor a világ egyik szellemi központja volt.
- Oil-for-Food Programme: ENSZ-program, amely 1996-tól humanitárius keretek között tette lehetővé, hogy Irak olajat exportáljon, és a bevételből alapvető szükségleteket finanszírozzon. A szankciós időszak egyik kulcsfogalma.
- Kászim Szolejmáni: iráni tábornok, akit 2020-ban Bagdad közelében öltek meg. Halála jól mutatta, mennyire közvetlenül érintik Irakot a térség nagyhatalmi konfliktusai.
