A demográfiai dráma nemcsak fogyást jelent: Magyarországon is nő a medián életkor, és egyre fontosabb, milyen a korstruktúra.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Tóth János, a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnökségi tagja elmondta, hogy a magyar népesség több mint ötöde már 65 év feletti, a medián életkor pedig 2005 és 2025 között 39,6 évről 44,9 évre emelkedett. Ez persze lehetne csak egy statisztikai adat is, valójában azonban sokat elárul arról, milyen irányba változik a társadalom.
Mit mutat a medián életkor?
A medián életkor nem egyszerűen átlagot jelent. Azt az életkort mutatja, amelynél a népesség fele fiatalabb, fele idősebb, így azt láthatjuk belőle, mennyire fiatal vagy éppen mennyire idős egy ország társadalma.
Magyarország ebben a mutatóban nagyjából az európai átlag körül áll, viszont az átlagnál valamivel gyorsabban öregszik. Ez a különbség lényeges: nem ugyanaz egy közepes helyezés egy rangsorban, mint egy gyorsan romló trend.
Európa is idősödik, de nem egyformán
Tóth János szerint az öregedés ma minden európai országban látható. Az uniós mezőnyben Olaszország számít a legidősebbnek 49,1-es medián életkorral, míg a legfiatalabb ország Ciprus. A különbségek jelentősek, még akkor is, ha az általános irány szinte mindenütt ugyanaz.
A népességszám önmagában kevés: a korstruktúra legalább ennyire számít. Egy fogyó társadalom helyzete attól is függ, hogy közben mennyire tolódik el a népesség az idősebb korosztályok felé.
Két oka van az öregedésnek
A szakértő két alapvető folyamatot emelt ki. Az egyik, hogy az emberek tovább élnek, vagyis nő a várható élettartam. Ez alapvetően civilizációs siker. A másik ok viszont az, hogy kevés gyerek születik, így alulról szűkül a társadalom.
Az alacsony termékenység nem magyar sajátosság. Az elhangzott adatok szerint az uniós átlag 1,3, Svédország 1,43-on, Franciaország 1,6-on áll, miközben a népesség hosszabb távú stabilitásához nagyjából 2,1-es szintre lenne szükség. Tóth János ezt a modernizációval és a kétkeresős családmodellel is összefüggésbe hozta: sok családban egyszerűen túl nehéz több gyereket felnevelni.
Világtrend
Miközben Európa idősödik, Afrika több országában még mindig jóval magasabb, 4-es körüli a termékenységi mutató, ezért ott egyelőre népességrobbanás látszik. A csökkenés azonban ott is megindult. A szakértő szerint a század közepének második felében globális népességcsökkenés is elindulhat, mert az afrikai növekedés sem tudja majd ellensúlyozni a világ más részeinek fogyását.
A demográfia pedig nem távoli elmélet: hatással van a munkaerőpiacra, az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre és arra is, hogyan szerveződik egy ország mindennapi élete. Nemcsak az a kérdés, hányan leszünk, hanem az is, hány évesek leszünk közben.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tóth János: a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának docense és a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnökségi tagja.
- Medián életkor: az a mutató, amely megmutatja, hány éves az a „középső” ember a népességben: ugyanannyian vannak nála fiatalabbak, mint idősebbek.
- Korstruktúra: egy társadalom életkori összetétele, vagyis hogy milyen arányban vannak jelen a különböző korosztályok.
- Termékenység: demográfiai értelemben azt jelzi, átlagosan hány gyermek születik.
- Reprodukciós szint: nagyjából 2,1-es termékenységi szint, amely hosszabb távon biztosíthatná a népesség stabil fennmaradását.
