December 24-e munkaszüneti nap lett, ez pedig a munkaszervezésben és a bérszámfejtésben is gyors újratervezést igényel.
A legtöbb munkavállalónak a változás örömhír: eggyel több pihenőnap az év végén. A háttérben azonban jóval összetettebb a helyzet, mert a munkarendek, a bérszámfejtés és több vállalati adminisztrációs folyamat is módosításra szorul. Erről beszélt Jancsa-Pék Judit okleveles adószakértő a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Nem csak egy plusz szabadnapról van szó
A változás lényege, hogy december 24-e munkaszüneti nappá vált. Ez egy régóta szorgalmazott döntés, de a munkáltatók számára nem merül ki annyiban, hogy átírják a naptárt. A korábban december 12-ére beállított ledolgozós szombat sorsát is rendezni kell, vagyis a munkaidő-tervezéshez kapcsolódó nyilvántartásokat újra kell rendezni.
Jancsa-Pék Judit rámutatott, hogy ilyenkor mindig érdemes a részleteket is megvizsgálni, mert a gyakorlati következmények sokszor nem ott jelentkeznek, ahol elsőre várnánk. Az év végi munkaidő-beosztások, a szabadságtervek és a HR-adminisztráció mind olyan terület, ahol
egyetlen plusz munkaszüneti nap is láncreakciót indíthat el.
A havibéreseknek egyszerűbb, de…
A havibéres munkavállalók esetében a változás viszonylag egyenes. A fizetésük teljes egészében jár, miközben a ledolgozandó munkanapok száma eggyel csökken. Vagyis
kevesebb munkanap mellett sem csökken a fizetésük.
A munkaadói oldalon viszont ettől még marad feladat bőven. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban vagy eltérő munkarendben dolgozóknál külön figyelmet igényel az átállítás, és nagyobb cégeknél ez már nem pusztán naptárkérdés, hanem szervezési és szoftveres feladat is.
Az órabéreseknél már számolni kell
Az órabéres és teljesítménybéres munkavállalóknál összetettebb a helyzet. Náluk december 24-e akkor is külön számfejtési helyzetet teremt, ha aznap nem dolgoznak.
Ilyenkor a fizetett ünnepre járó díjazást a távolléti díj szabályai alapján kell megállapítani.
Ez magyarul azt jelenti, hogy a bérszámfejtésnél átszámításokra van szükség. Egy-egy ilyen módosítás önmagában nem feltétlenül drámai, de ha sok munkavállalót érint, könnyen időigényes adminisztrációvá válhat.
Kik dolgozhatnak munkaszüneti napon?
Jogszabály határozza meg, hol lehet munkát végezni munkaszüneti napon is. Ide tartozhatnak például a vendéglátóhelyek, szálláshelyek, virág- és édességüzletek, a benzinkutak, továbbá a közlekedési csomópontok és az egészségügy bizonyos területei.
Az ilyen munkakörökben december 24-ére is be lehet osztani a munkavállalókat, de ez már a pótlékok szempontjából sem mindegy. Jancsa-Pék Judit arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaszüneti napon dolgozó munkavállalókat százszázalékos bérpótlék illeti meg, ezért
a pótlékkezelést is rendbe kell tenni.
A háttérben még a transzferárazás is változhat
A szakértő szerint a teendők listája itt még nem ér véget. Újra kell számolni a munkaidőkereteket, módosítani kell a decemberi munkaidőnormákat, hozzá kell nyúlni a műszakos munkarendekhez, sőt
közvetett hatások jelenhetnek meg a kafetériában és a jelenléti rendszerekben is.
Mindez még a transzferárazásnál is igényelhet finomhangolást. Ha egy cégcsoporton belül a bérköltségek megosztása vagy az intercompany elszámolás munkaerőköltséghez kötődik, akkor ezeket az év végi változásokhoz kell igazítani.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Jancsa-Pék Judit: okleveles adószakértő, aki a radiocafé Millásreggeli című műsorában beszélt a december 24-i változás munkaadói és bérszámfejtési hatásairól.
- Munkaszüneti nap: jogszabályban meghatározott nap, amikor főszabály szerint nincs munkavégzés, vagy csak meghatározott körben rendelhető el.
- Távolléti díj: olyan számítási alap, amelyet többek között fizetett ünnephez kapcsolódó díjazásnál is alkalmazni kell.
- Munkaidőkeret: a munkaidő rugalmasabb megszervezésének kerete, amelyben nem minden héten azonos a ledolgozott óraszám, ezért egy új munkaszüneti nap külön újraszámolást igényelhet.
- Transzferárazás: a cégcsoporton belüli elszámolások árazása; ha a megosztások bérköltséghez kötődnek, egy ilyen év végi módosítás ezt is érintheti.
