A hazai biomassza-erőművekben 2023 óta 217 százalékkal nőtt az elégetett fa mennyisége, miközben nyáron sok energia egyszerűen elvész.
A megújuló energiaforrásokról szóló vitákban a biomassza gyakran automatikusan „zöld” megoldásként jelenik meg, a valóság azonban kissé greenwashing-szagú. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetője elmondta: a magyar biomassza-erőművek egy része ma úgy fogyaszt el hatalmas mennyiségű fát, hogy annak jelentős része nem hasznosul érdemben.
Télen fontosak, nyáron pazarlóak
A biomassza-erőművek szerepe nem elhanyagolható. Ajkán, Oroszlány térségében és Pécsett több tízezer háztartás távfűtése és használati melegvíz-ellátása függ tőlük, emellett ipari hőigényeket is kiszolgálnak. Ezért
a rendszer egyik napról a másikra nem kapcsolható le, és nem is ez a cél.
A gond az, hogy a fűtési szezonon kívül erősen visszaesik a hőigény, az erőművek mégis működnek. Ilyenkor a fa elégetéséből származó energia jelentős része hulladékhőként távozik. A szakértő szerint a nyári időszakban különösen rossz a hatásfok: a bemenő energia nagy része egyszerűen „kimegy a kéményen”.
Három százalék
A beszélgetésben elhangzott, hogy a bevezetőnkben említett 217 százalékos növekedésben nagy szerepe van az oroszlányi erőmű működésének, amely jelentősen megemelte a faigényt. Dr. Csontos Csaba úgy fogalmazott, ez az erőmű azért is problémásabb, mert a kapcsolódó távhőfelhasználás korlátozottabb, vagyis még télen sem tud úgy működni, mint a kedvezőbb adottságú ajkai vagy pécsi létesítmények.
A mérleg különösen keménynek tűnik, ha azt nézzük, hogy a leirat szerint ennyi erőmű és
2 millió 300 ezer köbméter fa elégetése a hazai villamosenergia-fogyasztásnak nagyjából 3 százalékát fedezi.
A fa eredete bizonytalan
A szakértő nemcsak a hatékonyságot, hanem az átláthatóság hiányát is bírálta. Jelenleg nem kötelező részletesen nyilvánosságra hozni, pontosan mely erdőrészletekből származik az erőművekbe kerülő faanyag. Ez azért lényeges, mert felmerülhet, hogy védett, fokozottan védett vagy akár Natura 2000-es területekről is érkezik fa.
Nem bezárni kell, hanem okosabban működtetni
Dr. Csontos Csaba szerint a nyári termelés visszafogásával akár 500 ezer köbméter fa is megspórolható lenne. Ha ehhez fejlesztések is társulnak, például nagy hőtárolók és rugalmasabban szabályozható kazánok, akkor a megtakarítás elérhetné a 850 ezer köbmétert is. Lakóépület-felújításokkal és jobb hőszabályozással együtt pedig
több mint egymillió köbméter fa elégetése válhatna elkerülhetővé.
Szóba került a napkollektorok és az ipari hulladékhő bevonása is, vagyis az, hogy a távhőrendszerek ne csak egyetlen forrásra támaszkodjanak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Csontos Csaba: a WWF Magyarország éghajlatvédelmi vezetője.
- WWF Magyarország: a nemzetközi természetvédelmi hálózat hazai szervezete.
- Biomassza-erőmű: olyan erőmű, amely szerves eredetű anyagot, ebben az esetben főként fát használ tüzelőanyagként villamos energia és hő előállítására.
- Natura 2000: az Európai Unió ökológiai hálózata, amely természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területeket fog össze.
- Hőkövető üzemmód: olyan működési elv, amelynél az erőmű termelése a tényleges hőigényhez igazodik, így kevesebb energia vész el fölöslegesen.
