Naponta 89-en lépik át a 30 millió dolláros küszöböt és válnak szupergazdaggá, miközben az új vagyonból az alsó 50 százaléknak alig jut.
A globális vagyon eloszlása nem pusztán közgazdasági kérdés, hanem társadalmi feszültségek mindenkori látványos forrása is. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója világította meg, hogyan nyílik tovább a vagyoni olló a világban és Magyarországon.
Egyre több a szupergazdag
Az elmúlt öt évben naponta átlagosan 89 ember lépte át a 30 millió dolláros vagyonküszöböt. Így a rendkívül nagy vagyonú magánszemélyek, vagyis az UHNWI-k száma idénre már meghaladta a 700 ezret világszerte.
Karagich István a műsorban arról is beszélt, hogy ebben a körben a következő öt évben legalább 30 százalékos vagyonnövekedést várnak a világ többi vagyoni rétegében viszont jóval szerényebb bővülésre lehet számítani. Magyarán: nemcsak sok a vagyon a csúcson, hanem a növekedés üteme is ott a leggyorsabb.
Hová kerül az új vagyon?
2000 óta a világban megtermelt új vagyon 41 százaléka a leggazdagabb 1 százalékhoz került. Ezzel szemben az alsó 50 százalék összesen 1 százalékkal részesedett ebből.
Ez már nem egyszerűen egyenlőtlenség, hanem olyan koncentráció, amely a mindennapi életre is visszahat. Ha a frissen keletkező vagyon túlnyomó része eleve a leggazdagabbaknál landol, akkor az oktatás, az egészségügy vagy a lakhatás körüli társadalmi viták sem a semmiből jönnek. A műsorvezetők is erre utaltak, amikor a nyugat-európai és amerikai társadalmi feszültségeket emlegették.
Vándorlás a kevesebb adóért
A műsorban idézett kutatás 206 országot vizsgált, és 27 olyan országot talált, ahol a felső 0,1 százalék nagyobb vagyont birtokol, mint az alsó 80 százalék együttvéve. A példák között nem csupán Brazília, Chile, Mexikó vagy Oroszország szerepelt, hanem az Egyesült Államok, sőt, még Svédország is.
A kép földrajzilag is átrendeződik. Karagich István szerint a dollármilliomosok tömegesen helyezik át az adóilletőségüket: a COVID-időszak kivételével a 2000 utáni években ez éves szinten jellemzően 80–110 ezres nagyságrend volt. A fő szempont nem egyszerűen a magasabb életszínvonal, hanem a politikai kiszámíthatóság és az adóoptimalizálás. Ebben az Egyesült Államok erős vonzerő, de az Egyesült Arab Emírségek is kiemelt célpont.
A következő nagy hullám
A beszélgetés másik kulcsfogalma a Great Wealth Transfer volt, vagyis a nagy vagyontranszfer. Ennek lényege, hogy a következő 15 évben mintegy 83 ezer milliárd dollár kerülhet új örökösökhöz. Ez szinte felfoghatatlan összeg, különösen ahhoz képest, hogy a műsorban elhangzottak szerint a ultragazdag réteg összesen 98–100 ezer milliárd dollár körüli vagyont birtokol, miközben a világ felnőtt lakosságának teljes vagyona nagyjából 470 ezer milliárd dollár.
Magyarország sem lóg ki a trendből. Karagich István szerint a felső vagyondecilis a teljes lakossági pénzügyi vagyon mintegy 70 százalékát birtokolja, ami európai összevetésben is nagyon magas arány.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- UHNWI: az angol Ultra-High-Net-Worth Individual rövidítése; olyan rendkívül nagy vagyonú magánszemélyt jelöl, aki legalább 30 millió dolláros vagyonnal rendelkezik.
- Great Wealth Transfer: nagy vagyontranszfer, vagyis az a folyamat, amelyben a következő másfél évtizedben óriási összegek kerülnek az idősebb generációktól az örökösökhöz.
- Adóilletőség: azt mutatja meg, melyik országhoz tartozik valaki adózási szempontból. A vagyonosok ezt is áthelyezhetik, ha számukra kedvezőbb szabályozást keresnek.
- Vagyondecilis: a lakosság vagyoni helyzet szerinti tizede. A felső vagyondecilis a leggazdagabb 10 százalékot jelenti.
- Karagich István: a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.
