A mesterséges intelligenca évzárása egyszerre szól piaci félelmekről, gyorsuló fejlesztésről és arról, hogyan maradhat versenyben Európa.
Az év vége a mesterséges intelligencia (AI) világában sem a lelassulásról szól: miközben a befektetők idegesen figyelik a részvénypiacokat, a technológiai verseny tovább gyorsul. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Szabados Levente, a Neuron Solutions társalapítója arról beszélt, hogy a rövid távú pánik könnyen elfedheti a fontosabb kérdést: mennyire gyorsan nő azoknak a cégeknek az előnye, amelyek már most is az élvonalban vannak.
A piaci ijedtség nem lassulás
A mostani tőzsdei félelmeket érdemes arányosan kezelni. Az AI-hoz kötődő technológiai részvények látványos esése önmagában még nem jelenti azt, hogy a szektor megtorpant volna. Dr. Szabados szerint inkább rövid távú riadalomról van szó egy olyan piacon, amely korábban eleve hatalmasat emelkedett.
A háttérben ráadásul továbbra is óriási várakozások dolgoznak. A műsorban szóba került az Anthropic tőzsdei készülődése is, az ehhez kapcsolódó értékelések még a visszafogottabb becslések mellett is nehezen felfogható nagyságrendben mozognak. Ez jól mutatja, hogy a befektetői hangulat ingadozhat, de
a szektor stratégiai jelentősége ettől nem lett kisebb.
Nagy előnyből még nagyobb
Szabados a rámutatott, hogy a fejlesztés tempója gyorsabb lehet annál, mint amit sokan korábban feltételeztek. A lényeg nem valamiféle filmszerű „Terminátor-forgatókönyv”, hanem az, hogy
az AI-modellek fejlesztésében már maguk az AI-modellek is szerepet kapnak.
Ha ez valóban 25–30 százalékos gyorsulást hoz, annak súlyos piaci következménye van: aki ma előnyben van, az holnap még nagyobb előnybe kerülhet. Ez a dinamika sokat jelenthet azoknak a szereplőknek, amelyek már most jelentős erőforrásokkal dolgoznak.
Európa kapott időt, de nem sokat
A beszélgetésből az is kiderült, hogy az európai nézőpont egyszerre reménykeltő és kijózanító. Egy amerikai visszaesés adhat némi levegőt, de önmagában nem változtatja meg a nagyvállalatok stratégiáját. Attól, hogy az USA-ban átmeneti megingás látszik, Európa még nem kerül automatikusan közelebb az élmezőnyhöz.
A hangsúly azon van, hogy a kontinens mit kezd ezzel a rövid lehetőséggel. Szabados úgy véli, bele kell húzni, mert a lemaradást nem a versenytárs hibája, hanem a saját teljesítmény csökkentheti.
Nem kevesebb ember kell, hanem másféle tudás
Szó volt természetesen a mesterséges intelligencia körüli munkavállalói félelmekről is. Az AI egyre több rutinfeladatot vesz át, miközben a cégeknek továbbra is szükségük van emberekre — csak magasabb szintű, stratégiaibb tudással. A műsorban szóba került az a nagyon is valós dilemma, hogyan lesz valakiből szenior, ha a klasszikus juniorfeladatok közül egyre többet kiszerveznek az AI-nak.
A válasz nem egyszerű, de a gyakorlatban már látszanak korrekciók. Az egyik megoldás, hogy a junior dolgozó „shadow módban” maga is elvégzi a feladatot, majd összeveti a saját munkáját az AI-éval. A másik, költséghatékonyabb módszer, hogy szenior mellett tanulja meg az ellenőrzést, a javítást és az irányítást. Vagyis a jövőben nem szimpla végrehajtókra, hanem jó ítélőképességű kontrollszereplőkre lesz szükség.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Szabados Levente: adattudós, teológus, a Frankfurt School of Finance & Management docense és a Neuron Solutions társalapítója.
- Anthropic: amerikai mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat, az iparág egyik legismertebb szereplője.
- MITRE: kutatási és elemző szervezet, amely többek között technológiai és biztonsági kérdésekkel is foglalkozik.
- OpenAI: az egyik legismertebb AI-cég.
- Agentikus rendszerek: olyan AI-megoldások, amelyek nem csak válaszolnak, hanem részfeladatokat önállóbban hajtanak végre, szerveznek vagy ellenőriznek.
