Az El Niño és ellentéte, a La Niña erősítheti a klímaváltozást, de a Magyarországra gyakorolt hatása többnyire közvetett.
Az El Niño-jelenség neve időről időre bekerül a hírekbe, most éppen azért, mert a Meteorológiai Világszervezet, a WMO szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy június és augusztus között ismét belegázol az életünkbe. Ilyenkor könnyű minden rendkívüli meleget, aszályt vagy heves esőt ennek tulajdonítani, a valóság azonban összetettebb. Az El Niño valóban képes felerősíteni a globális felmelegedés hatásait, de nem ugyanúgy és nem ugyanolyan erősen jelentkezik a Föld minden pontján.
Nem a klímaváltozás hozta létre, de ráerősíthet
Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa a radiocafén, a Millásreggeliben elmondta, hogy az El Niño (magyarul Kisfiú) alapvetően természetes jelenség. Az éghajlati rendszer része, amely időről időre visszatér, ellentétes párja pedig a La Niña (Kislány). A két fázis nem szabályos menetrend szerint követi egymást. Általában kettő és hét év közötti időközökben jelennek meg, de az is előfordulhat, hogy egymás után kétszer hasonló fázis alakul ki, máskor pedig több év telik el két hasonló esemény között.
Ez azért fontos, mert az El Niño nem azonos a klímaváltozással. Nem új jelenség, és nem emberi tevékenység okozza. Ugyanakkor a szakértő szerint a természetes változékonyság és az emberi eredetű felmelegedés összeadódhat. Vagyis amikor El Niño-fázis van,
a már eleve melegedő éghajlatra még rájöhet egy további lökés.
A következmény globális szinten az, hogy az El Niño éveiben általában magasabb a Föld átlaghőmérséklete, mint az olyan időszakokban, amikor nincs ilyen fázis, vagy éppen a La Niña zajlik.
Százmilliók életét befolyásolja közvetlenül
A jelenség központja a trópusi Csendes-óceán. Bár Magyarországról nézve ez nagyon távoli térség, a mérete és a légköri-óceáni kapcsolatok miatt az egész bolygó éghajlatára hatással lehet.
Az El Niño egyik kulcseleme, hogy Dél-Amerika partjai mentén a Csendes-óceánban jelen lévő hideg tengeráramlás bizonyos években legyengül. Ilyenkor nem jelenik meg olyan erősen a megszokott hidegebb víz, ami nemcsak az óceáni viszonyokat változtatja meg, hanem gazdasági következményekkel is járhat az érintett térségekben.
A folyamat nem áll meg a vízfelszínnél. A légkörben is átrendeződések indulnak, például eltolódhatnak a csapadékzónák. Nagyon nem mindegy, hogy több eső a dél-amerikai partoknál hullik, vagy inkább az ausztrál-indonéz térségben, és az indiai monszunra is hatással lehet a rendszer. Ezért van az, hogy az El Niño emberek százmillióinak életét befolyásolhatja, de nem mindenhol ugyanúgy.
Szuper El Niño
A közbeszédben gyakran felbukkan a „szuper El Niño” kifejezés, de Pongrácz Rita szerint ez inkább az erősségére utaló, kevésbé szigorúan tudományos megnevezés. A jelenséget különféle indikátorokkal írják le. Ilyen lehet például a tengerfelszín-hőmérséklet eltérése vagy bizonyos nyomáskülönbségek alakulása.
Ha ezek az értékek nagyobb kilengést mutatnak, akkor intenzívebb fázisról beszélhetünk. Ilyenkor használják sokan a „szuper El Niño” megjelölést. Ez tehát nem külön jelenség, hanem ugyanannak a folyamatnak egy erősebb változata.
A mostani előrejelzések arra utalnak, hogy intenzív fázis alakulhat ki. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a legnehezebb rész mindig az átváltás előrejelzése: azt, hogy pontosan mi indítja el a váltást, még ma sem teljesen értjük. Amikor azonban a folyamat már beindult, onnantól a rendszernek van egyfajta „tehetetlensége”, és az adott év jellemzően valóban valamelyik fázisba fordul át.
December körül lehet a csúcspont
Az El Niño általában tavasszal, kora nyáron kezd kirajzolódni, de a hatása nem azonnal éri el a maximumot. Pongrácz Rita szerint a nyáron induló folyamat jellemzően az őszi-téli időszakra erősödik fel igazán, csúcspontja pedig többnyire december körül van.
Ez azért lényeges, mert a most tapasztalt extrém meleg vagy szárazság nem feltétlenül írható automatikusan az El Niño számlájára. A szakértő külön is hangsúlyozta: a korábbi brutális hőhullámok, például az indiai szélsőségek, még nem ennek a most erősödő fázisnak a következményei voltak. Más éghajlati folyamatok is okozhatnak rendkívüli időjárást.
Vagyis önmagában az, hogy valahol forróság van, még nem bizonyítja az El Niño közvetlen hatását.
Mit érzünk belőle Magyarországon?
Ezen a ponton jön a legfontosabb árnyalat: nem minden térség reagál ugyanúgy. Európában a kapcsolat jóval gyengébb, mint a trópusi övezetben vagy Észak-Amerika egyes részein. Magyarország pedig különösen olyan helyen van, ahol sok más tényező is formálja az időjárást.
Pongrácz Rita szerint nálunk az El Niño hatása erősen áttételes. A mérsékelt övben módosulhatnak a légtömeg-áramlási útvonalak, a ciklonok és anticiklonok pályái, de hogy ebből Magyarországon végül csapadékosabb vagy szárazabb, melegebb vagy hűvösebb idő következik-e, az eseményről eseményre változhat.
A tapasztalat alapján volt már erős El Niño, amely csapadékosabb hazai időjárással járt, és volt olyan is, amely szárazabbal. Ez azt jelenti, hogy a hozzánk eljutó „jel” kicsi, sokszor csak 10–30 százalékos hozzájárulásról lehet beszélni, a mediterrán, a kontinentális és a medencejellegből fakadó hatások könnyen elfedhetik.
Ettől még valami nagy valószínűséggel nálunk is érződhet: a hőmérséklet. Nem úgy, hogy minden nap forróbb lesz, hanem úgy, hogy az átlaghőmérséklet valamelyest magasabb lehet, mert az El Niño ráerősít a már amúgy is meglévő globális melegedésre.
A fő probléma nem maga az El Niño
A szakértő szerint az utóbbi évek egyik legsürgetőbb hazai problémája a csapadékhiány. De ennek kezelésénél sem szabad összekeverni a természetes ingadozásokat a hosszú távú emberi hatással.
Pongrácz Rita világosan fogalmazott: a fő gond nem az El Niño, hanem az antropogén felmelegedés, vagyis az emberi tevékenységből eredő éghajlatváltozás. A fosszilis energiahordozók – szén, kőolaj, földgáz – használata miatt egyre több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, és az évente kibocsátott mennyiségnek körülbelül a fele ott is marad. A természetes nyelők ezt nem tudják teljesen ellensúlyozni.
A szén-dioxid koncentrációja már az ipari forradalom előtti szint másfélszeresénél jár, és a melegedő trend négy-öt évtizede folyamatosan látható. Magyarország azok közé a területek közé tartozik, ahol ez a felmelegedés erőteljesebben érzékelhető.
Ez a gyakorlati tanulság szemlélőként is fontos. Ha rendkívüli nyarat, enyhe telet, vízhiányt vagy hőhullámot látunk, nem érdemes egyetlen magyarázatra leegyszerűsíteni a képet. Az El Niño lehet egy erősítő tényező, de a hosszú távú háttérfolyamatot továbbra is az emberi eredetű felmelegedés adja.
Az előttünk álló hónapokban ezért nem az a legjobb kérdés, hogy „mindent az El Niño okoz-e”, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészülve egy eleve melegebb, szélsőségesebb világra. Magyarországon az idei nyár, ősz vagy tél pontos alakulását ebből még nem lehet biztosan levezetni. Annyi azonban valószínűnek látszik, hogy a melegedő háttérklímában minden olyan természetes jelenség, amely tovább emeli a globális hőmérsékletet, egyre komolyabb figyelmet érdemel.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- WMO: A Meteorológiai Világszervezet, amely szerint nagyjából 80 százalék az esélye annak, hogy június és augusztus között kialakul az El Niño.
- El Niño: Természetes éghajlati jelenség a trópusi Csendes-óceán térségében, amely az óceán és a légkör működését is befolyásolja, és globális hatásai lehetnek.
- La Niña: Az El Niño ellentétes fázisa, ugyanannak a természetes éghajlati ingadozásnak a másik szélső állapota.
- Déli oszcilláció: A légkörben megfigyelhető nyomási anomáliák változása a trópusi Csendes-óceán keleti és nyugati medencéje között, amely az El Niño-rendszer része.
- Pongrácz Rita: Meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa.
