2025-ben még emelkedett a termőföldek ára, de már messze nem mindenhol egyformán: a víz, a hozam és a kockázat lett a döntő tényező.
A termőföld sokáig szinte biztos menedéknek számított a befektetők és a gazdálkodók szemében, de ma már nem jelenthetjük ki ezt egyértelműen. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Bognár István, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere arról beszélt: országosan tovább nőtt az ár, de a piacot egyre inkább kettéválasztja, hol mennyi eső esik, milyen a föld minősége, és mennyire lehet hatékonyan gazdálkodni rajta.
Már nem dübörög az áremelkedés
Bognár szerint 2025-ben országos szinten tovább drágult a termőföld, de az elmúlt bő egy évtized kétszámjegyű emelkedése után a tempó látványosan visszafogottabb lett. Míg 2011-től sokáig szinte minden évben 10 százalék feletti növekedés volt jellemző, 2023 óta inkább mérséklődés látszik: az utóbbi időszakban 2,1 és 3,9 százalék közötti pozitív árváltozásról beszélhetünk.
Ennek fő oka a jövedelmezőség romlása. A gazdálkodók oldaláról ez egyszerű képletté áll össze:
magas inputköltségek, gyengébb bevételek, több termelési kockázat.
Az aszály, a csapadékhiány, a korlátozott öntözhetőség, valamint a műtrágya, a növényvédő szerek és a vetőmag magas árszintje egyszerre nyomja a rendszert, miközben a felvásárlási árak sok esetben stagnálnak.
Ennyibe került egy hektár szántó
Az MBH termőföldindexe szerint 2025-ben egy hektár szántóföld országos átlagára 2,49 millió forint volt, szemben az előző évi 2,4 millióval. Ez 3,9 százalékos éves emelkedést jelent.
A szántó azért különösen fontos mutató, mert ebből van a legtöbb Magyarországon: 4,1 millió hektár, ami a nagyjából 6,8 millió hektárnyi művelt terület közel 60 százaléka.
Regionálisan már sokkal nagyobb a különbség. A legdrágább föld az Észak-Alföldön volt, ahol egy hektár szántóért átlagosan 2,84 millió forintot kellett fizetni. A legalacsonyabb regionális árszint Észak-Magyarországon alakult ki, 1,8 millió forinttal. Ugyanakkor itt mérték a legnagyobb éves drágulást is: 19 százalékot meghaladó emelkedést.
Járási bontásban a Debreceni járás volt a csúcstartó 5,6 millió forintos hektárárral, mögötte Hajdúszoboszló és Hajdúböszörmény következett. A legolcsóbb szántók Ózd, Kazincbarcika és Komló térségében voltak, ahol egy hektár ára az egymillió forintot sem érte el.
A víz lett az egyik legfontosabb értékmérő
A szakértő szerint ma már nem elég általánosságban termőföldről beszélni.
Egyre inkább felértékelődik, hogy milyen a talaj vastagsága, a vízgazdálkodása, a termőképessége, és mennyire biztosítható a csapadék vagy az öntözés.
A jobb adottságú térségekben ezért az árak továbbra is tudnak emelkedni. Debrecen és környéke jó példa erre: a kedvezőbb termőhelyi viszonyok, a sík terület, a jobb vízgazdálkodás és a nagyobb arányban kiépített öntözhetőség magasabb jövedelemtermelő képességet jelent. Ezzel szemben az aszályosabb, gyengébb vízmegtartó képességű területeken könnyebben jöhet stagnálás vagy korrekció.
Nem minden művelési ág bírja ugyanúgy
A bizonytalanság a szőlőknél is látszik. Bognár István elmondása szerint 2025-ben országosan 3,4 százalékkal csökkent a szőlőterületek ára, az átlag így 2,19 millió forint lett hektáronként.
Ebben szerepe van a borpiaci nehézségeknek, a fogyasztási szokások átrendeződésének és a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegségének, amely súlyos növényegészségügyi kockázatot jelent. A szakértő arra is utalt, hogy sok helyen még mindig elavult termesztési rendszerek működnek, miközben a megújulás lassan halad.
Mi jöhet ezután?
A kilátások alapján a termőföldpiac nem egységesen mozog majd tovább. Azok a jó minőségű, jó vízgazdálkodású területek, ahol a csapadékellátottság is kedvezőbb, várhatóan tovább értékelődnek. A gyengébb adottságú földeknél viszont inkább stagnálás, korrekció vagy akár csökkenés is jöhet.
Ez a vásárlóknak és a gazdálkodóknak is fontos üzenet: a termőföld már nem pusztán azért érték, mert véges, hanem azért, mert egyre nagyobb kérdés, mit lehet rajta biztonsággal megtermelni. A következő években valószínűleg nem az nyer majd, akinek egyszerűen van földje, hanem az, aki alkalmazkodni is tud hozzá.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Bognár István: az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior üzletfejlesztési menedzsere.
- MBH termőföldindex: az MBH Bank által hivatkozott mutató, amely a hazai termőföldárak alakulását követi.
- Öntözhetőség: annak lehetősége, hogy a mezőgazdasági terület vízellátása mesterségesen pótolható legyen. Aszályos időszakokban ez közvetlenül befolyásolja a föld használati értékét és a várható jövedelmezőséget.
- Precíziós gazdálkodás: olyan termelési szemlélet és eszközhasználat, amely adatokra, helyspecifikus beavatkozásokra és hatékony erőforrás-felhasználásra épít. A szakértő szerint ez fontos alkalmazkodási út lehet a romló klimatikus feltételek között.
- Aranyszínű sárgaság: a szőlő egyik veszélyes, zárlati károsítóhoz kötött betegsége, amelyet a fitoplazma okoz, és komoly terméskiesést okozhat.
