Az európai aszály és a gyenge kukoricatermés felfelé tolhatja az árakat, de itthon egyelőre nem hiány, inkább alkalmazkodás várható.
A júniusi hőhullám látványosan rontotta az európai gabonakilátásokat: csaknem 9 millió tonnával vágták vissza a várható termést, Magyarországon pedig 2,4 millió tonnás mínuszról beszélhetünk. A radiocafé Millásreggeli című műsorában Raskó György agrárközgazdász arról beszélt, hogy az aszály és a hőhullám nemcsak a földeken okoz gondot: a gazdák bevételei csökkennek, az árak pedig közben újra emelkedésnek indultak.
A kukorica sínyli meg leginkább
A szakértő szerint az idei szélsőséges időjárás különösen a kukoricát sújtja. Virágzáskor a növénynek nedvességre lenne szüksége, a forróság és a csapadékhiány viszont rontja a termékenyülést. Ez történt Európa több részén, főként Franciaországban, de a Kárpát-medencében is.
Raskó György úgy látja, az uniós gabonatermelés összességében is visszaesik, a kukorica pedig akár 14–15 százalékkal is gyengébben teljesíthet, mint tavaly. Franciaország a legnagyobb vesztes, Magyarország pedig arányosan a második legnagyobb termésdeficitet szenvedheti el. Közben a kép nem egységes: Romániában búzából rekordtermés várható, Ausztriában pedig kukoricából is kifejezetten jó év jöhet.
Drágul a gabona, de nem lesz hiány
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a nemzetközi piac már reagált a rossz hírekre. Raskó elmondta, hogy a búza és a kukorica tőzsdei jegyzései stabilan emelkednek, kukoricából két hónap alatt 22 százalékos drágulás látszik. Ebben nemcsak az európai terméskiesés játszik szerepet, hanem az is, hogy Ukrajna tengeri exportja az Odessza környéki kikötők elleni orosz támadások miatt súlyosan akadozik.
Mindez azonban nem jelent automatikusan fizikai hiányt. A szakértő szerint Európában és globálisan is vannak tartalékok, ráadásul az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában jó termés várható. Inkább arra kell készülni, hogy ősszel áremelkedési hullám jöhet, amely nemcsak a gabonát, hanem az olajos növényeket is érintheti. Az Európai Bizottság akár úgy is értékelheti a helyzetet, hogy a magasabb árak részben kompenzálják a gazdákat.
Az aszály a fogyasztókat még nem éri el
A rossz termés hírére sokan rögtön a kenyérre, lisztre vagy a húsárakra gondolnak. Raskó György szerint némi drágulás elképzelhető, de Magyarországon ez várhatóan nem lesz drámai: néhány százaléknál nagyobb áremelkedésre most nem számít.
Ennek egyik oka, hogy a környező országokból viszonylag könnyen lehet gabonát behozni. Kukoricából Magyarország biztosan importra szorul, de Lengyelországból és Romániából a beszerzés megoldható. Vagyis a boltokban inkább mérsékelt árkorrekció, nem pedig sokkszerű drágulás lehet a reális forgatókönyv.
Az Alföldön új korszak jöhet
A beszélgetés egyik legfontosabb tanulsága, hogy ez már nem egyszeri kisiklásnak tűnik. A magyar mezőgazdaság alkalmazkodik: míg korábban nagyjából 1 millió hektáron vetettek kukoricát, idén már csak 675 ezer hektáron. Ez jól mutatja, hogy a gazdák maguk is érzik a szerkezetváltás kényszerét.
Raskó György szerint az Alföldön, ahol nincs öntözés, a kukorica jövője egyre reménytelenebb. Búzából és árpából ugyanakkor továbbra is fedezhető a hazai szükséglet, sőt export is maradhat, ráadásul az idei magyar búza minősége kifejezetten jónak ígérkezik. Kukoricából viszont legfeljebb az állattenyésztés igényeit lehet részben kiszolgálni, ipari felhasználásra már külföldi alapanyag kellhet.
A nyomás az állattartóknál is nő: a szénahiány és a gyenge silókukorica a tejágazatot különösen nehéz helyzetbe hozhatja. Ez már valóban elérheti a fogyasztót is, csak nem egyik napról a másikra, hanem lassabb, szinte észrevétlen áremelkedés formájában.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Raskó György: agrárközgazdász.
- Hőkupola: tartós, nagy kiterjedésű magasnyomású légköri helyzet, amely egy térség fölött bent tartja a forró levegőt, és elhúzódó hőhullámot okozhat.
- Európai Bizottság: az Európai Unió végrehajtó testülete, amely többek között az uniós agrárpolitikai és piaci intézkedések alakításában is szerepet játszik.
- Odessza: Ukrajna legfontosabb tengeri kijárata és egyik legnagyobb kikötővárosa, ezért a gabonaexport szempontjából kulcsszereplő.
