A kukoricatermesztés mezőgazdaságunk egyik legfontosabb szegmense, de a klímaváltozás egyre több fejtörést okoz a szakembereknek.
A magyar szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb növénye, a kukorica egyre nehezebb helyzetbe kerül. Az elmúlt évek aszályai, a talajtömörödés és az északra tolódó termőövezet együttesen szorítják vissza a hazai termesztést. A radiocafén, a Millásreggeliben Daoda Zoltán, a Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője adott helyzetképet a problémáról és a lehetséges megoldásokról.
Már importra szorulunk
Daoda Zoltán szerint a gondok nem kicsik, és az elmúlt öt-hat évben folyamatosan súlyosbodtak. A 2021-22 óta szinte minden évben visszatérő aszály, a csapadékhiány és a magas hőmérséklet nemcsak a kukoricát, hanem valamennyi tavaszi vetésű növényt – napraforgót, szóját és társaikat – egyaránt érinti. A talajtömörödés és a csökkenő szervesanyag-tartalom tovább rontja a helyzetet: a magyar talajok egyre kevésbé képesek felvenni és megtartani a csapadékot.
A kereslet eközben nem csökken, sőt, egyenesen növekszik: a kukoricát takarmányként, etanol-alapanyagként és számos egyéb élelmiszer-ipari célra használják fel. Az elmúlt egy-két év hazai termése és vetésterülete már nem fedezte a belföldi igényeket, így Magyarország importra szorult.
Északra húzódik a kukoricaövezet
A klímaváltozás hatása jól nyomon követhető a termőövezetek eltolódásában. Daoda Zoltán elmondta: a kukoricatermesztés a kedvező klimatikus feltételeket követve egyre inkább Szlovákia és Lengyelország felé tolódik. Lengyelországban 15 évvel ezelőtt még alig volt kukorica, ma a vetésterület nyolc-tízszerese az akkorinak. Délen a folyamat már lezajlott: Olaszországban és Spanyolországban a felmelegedés következtében szintén drasztikusan visszaszorult a termesztés.
Ezt a tendenciát egyébként már 2004-ben előre jelezte Dr. Őri Terézia, a Mosonmagyaróvári Egyetem egykori növénytermesztési tanszékvezetője, aki akkor azt mondta: 20 éven belül a tavaszi vetésű növények a klímaváltozás miatt visszaszorulnak. Daoda Zoltán szerint ez a jóslat mára beteljesedett.
Mit lehet tenni?
A megoldási lehetőségek több irányban kereshetőek, de egyik sem csodaszer. Az aszálytűrő és melegtűrő fajták nemesítésének területén a genetikai nemesítőházak már régóta dolgoznak, azonban Daoda szerint ezen a téren nagyjából elérték a plafont.
Az öntözés részleges megoldást kínál: az Alföldön az elmúlt 5-10 évben komoly öntözési beruházások valósultak meg, és az Európai Unió 2028-tól a talajtakarék javítását – a szervesanyag-tartalom növelésén keresztül a csapadékfelvevő képesség erősítését – is jelentősen fogja támogatni. Az öntözés azonban véges lehetőség, és a talajok állapotának javítása nélkül önmagában nem elég.
A legtöbb mozgásteret a diverzifikáció kínálja. Egy Tolna megyei termelő például tavaly 28 féle növényt vetett, nem csupán négyet-ötöt. Ez a stratégia az aszályos évek kockázatát jelentősen csökkenti. Emellett megjelent Magyarországon az őszi borsó és más fehérjenövények is, amelyek korábban szinte ismeretlenek voltak a hazai mezőgazdaságban. A kukorica esetében a korai vetési időpont is segíthet: ha a talaj eléri a 8-9 fokos hőmérsékletet, és rövid tenyészidejű fajtát vetnek, a növény a legforróbb nyári időszak előtt elérheti a teljes érést.
A piac reagál, de ez nem megoldás
A hazai hiány importból pótolható, és a piac ezt automatikusan meg is teszi. A gond az, hogy az import alapanyag nem feltétlenül azonos minőségű a hazaival, és a folyamat strukturálisan hosszú távon nem fenntartható. Daoda Zoltán hangsúlyozta: a cél nem az, hogy visszaállítsák a 10 évvel ezelőtti állapotokat – ez már nem lehetséges –, hanem hogy azokat a termőhelyeket, ahol biztonságosan és jövedelmezően lehet termelni, fokozatosan fejlesszék, és az intenzitást ott növeljék, ahol a körülmények ezt lehetővé teszik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Daoda Zoltán: A Kukorica Kör Egyesület ügyvezetője, a magyar kukoricatermesztési ágazat szakértője.
- Kukorica Kör Egyesület: Magyar szakmai szervezet, amely a kukoricatermesztéssel foglalkozó termelők, feldolgozók és felhasználók érdekeit képviseli és összefogja.
- Dr. Őri Terézia: A Mosonmagyaróvári Egyetem növénytermesztési tanszékének egykori vezetője, aki 2004-ben előre jelezte a tavaszi vetésű növények visszaszorulását a klímaváltozás következtében.
- Tenyészidő: A vetéstől az aratásig tartó időszak. Rövid tenyészidejű fajtáknál a növény hamarabb érik be, így elkerülhető a nyár végi meleg okozta terméskiesés.
- Szervesanyag-tartalom: A talaj termékenységének egyik kulcsmutatója: minél több szerves anyag van a talajban, annál jobban képes felvenni és megtartani a csapadékot.
- Etanol: A kukoricából erjesztéssel és lepárlással előállítható alkohol, amelyet üzemanyag-adalékként és ipari alapanyagként is felhasználnak.
