David Beckham taposta ki az utat a digitális nomádok előtt Spanyolországban, legalábbis, ami az adókedvezményeket illeti.
Spanyolország a digitális nomádok körében globálisan a legnépszerűbb hely, de mi áll ennek hátterében? Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere a radiocafén, a Millásreggeliben fejtette ki, hogyan lett egy focistáról elnevezett adótörvényből a digitális nomádok egyik legvonzóbb adózási lehetősége.
Erős növekedés
Spanyolország a világ 14. legnagyobb gazdasága és az Európai Unió negyedik legerősebb tagállama. Az ország az elmúlt években az uniós átlagnál is erősebb növekedést produkált. Az ország 1986-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez, 2002 óta az euró a fizetőeszköze.
A gazdaság egyik legfontosabb pillére a turizmus: Spanyolország a világ második legnagyobb turisztikai célpontja, évente közel 97 millió látogatóval. A top helyszínek között Barcelona, Madrid, Andalúzia, a Baleár-szigetek és a Kanári-szigetek szerepelnek. Emellett az autóipar, a vegyipar, a gyógyszeripar és az élelmiszeripar is meghatározó, csakúgy mint az olívaolaj-termelés, hiszen Spanyolország a világ legnagyobb olívaolaj-előállítója.
Beckham becsavarta az adórendszert is
A digitális nomádok spanyolországi adókedvezményének gyökere egy focistához kötődik. A 2000-es évek elején a nagy spanyol klubok – köztük a Barcelona és a Real Madrid – nehezen tudtak külföldi sztárjátékosokat szerződtetni, mert a spanyol adórendszer rendkívül kedvezőtlenül kezelte a külföldről érkező jövedelmeket. A helyzet David Beckham érkezésénél csúcsosodott ki: a játékos és környezete nem akarta vállalni a magas adóterheket.
Ennek orvoslására vezették be a köznyelven Beckham-törvényként emlegetett szabályozást, amely kimondja: a Spanyolországba érkező külföldiek a nem spanyol forrásból származó jövedelmük után nem fizetnek spanyol adót. A helyi jövedelmükre egy kedvezményes, 24 százalékos kulcs vonatkozik egészen 600 ezer eurós határig – szemben a spanyol SZJA felső, 47 százalékos sávjával.
Gerendy rámutatott, hogy ez a rendszer rokonságot mutat a brit non-dom státusszal, amelyet a Starmer-kormány nemrég megszüntetett, valamint az olasz szabályozással is.
A digitális nomád vízum és a Beckham-törvény kombinációja
A Beckham-törvényt idővel kiterjesztették. Ma már nemcsak élsportolók és magas jövedelmű külföldiek élhetnek vele, hanem digitális nomádok is – egy külön vízumkonstrukcióval kiegészítve. A digitális nomád vízum egy évre szól, de akár öt évre is megújítható, és az adminisztrációja viszonylag egyszerű.
Fontos korlát azonban, hogy a rendszer elsősorban munkaviszonyszerű jövedelmekre vonatkozik. Ideális esetben a digitális nomád egy külföldi anyavállalat alkalmazottjaként dolgozik Spanyolországból, és a külföldi jövedelme mentesül a spanyol adó alól. Vállalkozók számára a gyakorlati alkalmazás már bonyolultabb lehet. Az a feltétel is érvényes, hogy aki korábban már spanyol adóügyi rezidens volt, az nem igényelheti újra ezt a kedvezményes rendszert.
Szép és jó, de gyülekeznek a felhők
A digitális nomádok globális rangsorában Spanyolország az első helyet foglalja el, a második Hollandia, a harmadik Uruguay, a negyedik Kanada, az ötödik Csehország. Gerendy Zoltán szerint Spanyolország pozícióját az adókedvezmény mellett az életminőség, az éghajlat, a gasztronómia és az infrastruktúra együttesen magyarázza. A legnépszerűbb célpontok Barcelona, Madrid, Valencia, Málaga és a Baleár-szigetek.
Felhők is mutatkoznak azonban a spanyol ég alján. A klímaváltozás egyre komolyabb gondokat okoz: a vízhiány, az extrém felmelegedés és az aszályok hatása már a mezőgazdaságban is érezhető. A bortermelés például egyetlen év alatt 7 százalékkal esett vissza a legutóbbi spanyol borászati intézeti adatok szerint.
Ellentmondások a spanyol adórendszerben
Gerendy azt is elmondta, hogy bár a Beckham-törvény vonzó lehetőséget kínál a külföldiek számára, maga a spanyol adórendszer a helyiek szempontjából nem különösebben barátságos. Az általános forgalmi adó 21, a társasági adó 25, az SZJA felső sávja pedig 47 százalék. Ezek a számok inkább magas adóterhelésű országra utalnak. Így a rendszer belső feszültséget hordoz. A spanyol adófizetők akár 47 százalékosos sávban adóznak, miközben egy külföldi 24 százalékos kulccsal intézi el ugyanazt a jövedelmet. Ezt a helyzetet a kormány igyekszik úgy kommunikálni, mint gazdaságélénkítő intézkedést, de a társadalmi vita nem akar csillapodni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gerendy Zoltán: A BDO Magyarország ügyvezetője és adótanácsadó partnere.
- Beckham-törvény (Beckham-law): Spanyol adójogi szabályozás, amelynek értelmében a Spanyolországba költöző külföldiek a nem spanyol forrásból származó jövedelmük után mentesülnek a spanyol adó alól, helyi jövedelmükre pedig kedvezményes, kulcs vonatkozik.
- Digitális nomád vízum: Spanyolországban elérhető, 1–5 éves tartózkodási engedély, amely a Beckham-törvénnyel kombinálva lehetővé teszi a kedvezményes adózást a távolról dolgozó, külföldi jövedelemmel rendelkező munkavállalók számára.
- Non-dom státus: Brit adójogi kategória, amely a nem domicilált – tehát Egyesült Királyságban élő, de ott gyökértelennek számító – személyek külföldi jövedelmét mentesítette az angol adó alól. A Starmer-kormány 2024-ben megszüntette.
- La Liga: A spanyol labdarúgó-bajnokság, a UEFA-rangsor szerint a világ harmadik legerősebb ligája a Premier League és a Serie A mögött.
- Sir David Beckham: 115-szörös angol válogatott labdarúgó, 2003 és 2007 között Spanyolországban, a Real Madridban játszott.
