Az aszály már nemcsak a földeken gond: a takarmányhiány az állattartást, végső soron a magyar élelmiszerek árát is érintheti.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Dr. Halas Veronika, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élettani és Takarmányozástani Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy a szárazság hatását túl szűken értelmezzük, ha csak a növénytermesztés szempontjából nézzük. A probléma ugyanis az állattenyésztésben válik igazán kézzelfoghatóvá: ott, ahol a takarmány elfogy, a következmények előbb-utóbb az üzletek polcain is megjelennek.
Baj van, de nem egyformán
Halas szerint országosan nagyon eltérő a helyzet. Vannak térségek, ahol egyelőre nem kell súlyos takarmányhiányról beszélni, máshol viszont már komoly kiesések látszanak.
A legsérülékenyebb terület az Alföld, ahol nem egyetlen rossz év okozza a gondot, hanem az elmúlt évek halmozódó szárazsága. A szakértő úgy fogalmazott: korábban jól működő takarmánytermő területek ma már alig adnak hozamot, június végére pedig sok helyen szinte kopárrá válik a táj.
Ez azért különösen súlyos, mert nemcsak a széna fogy el, hanem az a tömegtakarmány-bázis is gyengül, amelyre az állattartás épül. Ilyen például a silókukorica, amelyből a szilázs nevű takarmány készül, ami egy tejtermelő tehén napi adagjának jelentős részét adhatja.
Nem elég a gyors tűzoltás
A beszélgetésből világosan kiderült: rövid távon lehet készleteket átcsoportosítani, és szóba jöhet az import is, de ez nem old meg mindent. A tömegtakarmány szállítása drága, ezért legfeljebb a közeli országokból lehet reális mennyiséget behozni. Dr. Halas Veronika Romániát, Szlovákiát és Szlovéniát említette lehetséges forrásként.
Közben a hazai felmérés is fontos lehet: meg kell nézni, hol van még használható készlet Magyarországon belül, és hogyan lehetne azt jobban elosztani. Ez azonnali segítséget jelenthet, de nem helyettesíti a hosszabb távú alkalmazkodást.
A szakértő szerint az igazi alternatíva a diverzifikáció. Vagyis nem lehet tovább egy-két megszokott takarmánynövényre építeni mindent. Olyan növényeket is be kell vonni a rendszerbe, amelyek jobban viselik a megváltozott időjárást, vagy az év más szakaszában adnak hasznosítható zöldtakarmányt.
Állatállomány, árak, alkalmazkodás
A takarmányhiány gazdasági következménye az lehet, hogy egyes gazdák nem tudják rentábilisan fenntartani az állományukat, ezért inkább eladják állataikat. Ez nem olyan hirtelen folyamat, mint egy járvány miatti kényszervágás, de a hatása így is komoly lehet: ha egy állomány leépül, később sokkal lassabban és drágábban építhető vissza.
Ez végső soron az árakban is megjelenhet, és növelheti az importkitettséget. Dr. Halas Veronika ezért hangsúlyozta, hogy fontos lenne elkerülni a jelentős állatállomány-csökkenést, mert a magyar élelmiszerek elérhetősége is múlhat rajta.
A beszélgetésben szóba került a rovarliszt is, mint lehetséges takarmányozási alternatíva. Ez azonban jelenleg inkább fehérjepótlásra alkalmas, és a technológia magas költsége miatt még nem számít széles körben használható megoldásnak.
Nemcsak pénzkérdés, szemléletváltás is kell
A szakértő arról is beszélt, hogy a megoldás nem pusztán technológiai vagy támogatási kérdés. Szemléletváltásra is szükség van.
A növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek szorosabban kell együtt dolgoznia, mert a két terület egymásra van utalva. Az állattartásnak takarmány kell, a növénytermesztésnek pedig fontos erőforrás az istállótrágya. Ha ez a kapcsolat meggyengül, az egész rendszer sérülékenyebbé válik.
A MATE-n már zajlanak olyan kutatások, amelyek aszályos időszakokra alkalmas takarmánykeverékeket értékelnek. A kérdés most az, hogy ezek az eredmények milyen gyorsan jutnak el a gazdák mindennapi gyakorlatába.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Halas Veronika: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakembere, az Élettani és Takarmányozástani Intézet igazgatója.
- MATE (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem): agrár- és élettudományi képzéseket és kutatásokat végző hazai felsőoktatási intézmény.
- Szilázs: erjesztéssel tartósított, magas nedvességtartalmú takarmány. A kérődző állatok, például a tejelő tehenek etetésében alapvető szerepe lehet.
- Silókukorica: olyan kukorica, amelyet nem szemtermésként, hanem teljes növényként takarmányozási célra termesztenek. Ebből készül az egyik legfontosabb tömegtakarmány, a kukoricaszilázs.
- Rovarliszt: rovarokból előállított, magas fehérjetartalmú takarmány-alapanyag. Elsősorban a fehérjepótlásban lehetne fontos, de ma még drága megoldásnak számít.
- Hőkupola: tartós magasnyomású légköri helyzet, amely alatt a forró levegő egy térség fölött reked. Az ilyen időjárási helyzet súlyosbíthatja a hőhullámokat és az aszály hatásait.
