A Kajmán-szigetek a digitális nomádok számára álomkép, mint tömeges célpont: szép, biztonságos, de nagyon drága és zárt.
A karibi luxus, a türkizkék tenger és a nulla személyi jövedelemadó elsőre tökéletes díszletnek tűnhet a távmunkához. A radiocafé Millásreggeli című műsorában azonban az is kiderült: a Kajmán-szigetek digitálisnomád-programja mögött egy egészen sajátos gazdasági modell áll, amely nem igazán a szabadon vándorló online munkavállalókra épül.
Karibi miniállam, óriási pénzügyi súllyal
A Kajmán-szigetek az Egyesült Királyság egyik tengerentúli területe, a Karib-térségben, Kubától nyugatra. Mindössze 264 négyzetkilométeres területről és nagyjából 90 ezres lakosságról van szó, vagyis valóban apró helyről.
Gazdasági jelentősége viszont jóval nagyobb a méreténél. Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország ügyvezetője elmondta, hogy a szigetek máig a világ egyik legismertebb offshore-központjának számítanak. A modell lényege sokáig az volt, hogy a kedvező adózási környezet és a pénzügyi infrastruktúra együtt vonzza a nemzetközi cégeket és pénzügyi szereplőket.
A képlet azonban már nem a régi: míg egykor több száz bank működött itt, mára jóval kevesebb maradt. A háttérben részben a nemzetközi szigorítások, részben az adóelkerülés és a pénzmosás elleni fellépések állnak.
Miért tűnhet vonzónak a digitális nomádoknak?
Papíron sok minden csábító. Nincs személyi jövedelemadó, a környezet látványos, a Seven Mile Beach pedig a térség egyik legismertebb turisztikai helyszíne. A turizmus ráadásul önmagában is hatalmas üzlet: a műsorban elhangzott adatok szerint évente több százezer látogató érkezik, közülük sokan óriási tengerjáró hajókkal.
A Kajmán-szigetek 2020-ban külön programot is indított a távolról dolgozóknak, ami kifejezetten azoknak szólt, akik külföldi munkáltatónak dolgoznak, de ideiglenesen a szigeteken élnének.
A valóság: nem hátizsákos paradicsom
A digitális nomádok számára a fő akadály nem a tengerpart, hanem a belépési küszöb. A műsorban elhangzottak szerint a programhoz nagyon magas, amerikai mércével is jelentős, évi 180 ezer dolláros jövedelmet kellett igazolni. Emellett egészségbiztosításra és rendezett háttérre is szükség volt.
Még fontosabb, hogy ez nem volt klasszikus letelepedési vagy vállalkozásindítási lehetőség. A konstrukció lényege éppen az volt, hogy az érkezők ne a helyi munkaerőpiacon jelenjenek meg. Vagyis aki digitális nomádként ment volna, helyben nem nagyon építhetett volna új karriert.
Ehhez jön a költségszint. A beszélgetés szerint egy normális kisebb apartman bérleti díja 2000 dollár körül indul havonta. Ez már önmagában megmutatja, hogy ez nem a „laptop a pálmafa alatt” típusú, olcsó nomádélet terepe.
Elvannak digitális nomádok nélkül
A Kajmán-szigetek ma inkább a pénzügyi szolgáltatások és a luxusturizmus egyensúlyára épít. A nemzetközi adózási környezet ugyan változott, de a hely továbbra is különleges szereplő marad.
A digitális nomádok szempontjából ez azt jelenti: hiába vonzó a helyszín, a Kajmán-szigetek nem tömegesen várja őket. Inkább egy szűk, nagyon magas jövedelmű kör számára lehet opció, és még ez a kapu sem áll már igazán tárva-nyitva.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Gerendy Zoltán: a BDO Magyarország ügyvezetője és vezető partnere.
- BDO Magyarország: nemzetközi könyvvizsgálói, adótanácsadói és üzleti tanácsadói hálózat magyarországi tagja.
- Global Citizen Concierge Program: a Kajmán-szigetek 2020-ban indított programja, amely lehetővé tette, hogy külföldi munkáltatónak dolgozó távmunkások meghatározott feltételekkel a szigeteken éljenek.
- Offshore központ: olyan pénzügyi és jogi környezet, amely kedvező adózással és speciális szabályokkal vonzza a külföldi cégeket és befektetőket.
