A matematikusból lett biogazda, a Patikakert tulajdonosa, Tkacsik Márta a regeneratív kertészet titkairól mesélt.
Tkacsik Márta elméleti matematikusként kezdte, ma viszont egy 5 hektáros, Patikakert néven ismert birtok tulajdonosa. A regeneratív kertészet szószólója McMenemy Márk vendége volt a radiocafé Kávézó a világ végén című műsorában.
Egyensúly ember és természet között
A kertészeti szakember regeneratív gazdának tartja magát, hisz benne és tesz is érte, hogy visszaálljon az egyensúly az ember és a természet között. Rá is mutatott: ezek amúgy sem különálló fogalmak, csak mi különítettük el magunkat, amikor azt mondjuk, hogy „kimegyünk a természetbe”. Rossz helyre pozícionáltuk magunk, azóta szó szerint helytelenül viselkedünk. Tkacsik ezért a „kimegyek a kertbe” típusú szófordulatokkal is óvatosan bánik, hiszen akár tetszik, akár nem, a természet részei vagyunk. Ha azt gondoljuk, hogy ki tudunk belőle mászni, és definiálunk magunknak egy ember alkotta, szintetikus világot, nagyot tévedünk.
A biológia a legmagasabb szintű technológia
A biogazda szerint féltünk a természettől: nem értettük, hogy miért jön a jégeső, a vadállatok, a kártevők, a kórokozók. Pedig alig ismerjük, és az elmúlt évszázadokban alig foglalkoztunk vele. Jó példa erre a Cambridge University áprilisi kutatása, mely szerint kihalás előtt áll a talajlakó fajok 20 százaléka, pedig az átlagember nemigen tud róluk bármit is. Az emberi kultúrát tartjuk magasztosnak, a természeti kultúrát nem, ezért kezdtük el építeni szintetikus, steril világunkat. Tkacsik a természetet komplexnek és az emberi rendszernél magasabb rendűnek látja. Úgy véli, az utóbbi inkább csak bonyolult. A természetben mindig minden összefügg, míg az ember világában az optimalizált egyes elemek sokszor csak önmagukért léteznek. McMenemy Márk egyetértett a kertészet tulajdonosával, meg is jegyezte: a biológia a legmagasabb szintű technológia.
A sötét oldalról a Patikakertbe
Korábbi, elméleti matematikusi pályájának kezdeteiről szólva Tkacsik kifejtette: eleinte a gráfok témáját választotta, amelyek hálózatok, a színezésük pedig kapcsolati rendszer. Aztán nagy számítógép-hálózatokkal foglalkozott, az EARN/BITNET világháló rendszerébe kötötte be a Csehszlovák Tudományos Akadémia nagy számítógépét. Ez a hálózat optimalizált volt, hatékonyan működött, de egy másik, természethez hasonló, robusztus, organikusan fejlődő hálózat, az internet legyőzte. Később Tkacsik a digitális világban dolgozott: nagy internetalapú kommunikációs megoldásokat intézett a nagyvállalati szférában.
Egy idő után azt vette észre, hogy ezek a projektek csak az emberről szólnak, nincs benne semmi más „élővilágtársunk”. E kontraszt hatására Tkacsik elhagyta a „sötét oldalt”. Már nem érdekelte semmi más, csak az élet. Így belevágott a Patikakert megvalósításába, amely már akkor regeneratív kertészet volt, amikor még ez a kifejezést a mezőgazdaságban nem is használták. Kapott olyan lesajnáló kritikákat, hogy szegény matematikus azt se tudja, hogy szántás nélkül nem lehet ültetvényt telepíteni, de Tkacsik úgy látta: miért kellene bántani a meglévő ökoszisztémát, mikor meg lehet csinálni bántás nélkül is? Nem bolygatják a talajt, hiszen a mezőgazdaság legutóbbi hetven éve előtt sem tették elődeink.
Pasteur vs. Béchamp
A műsor vendége felidézte Pasteur és Béchamp történetét, ők egy időben kutatták lényegében ugyanazt. Pasteur azt állította, hogy irtani kell a kórokozókat, Béchamp szerint pedig a gazdaszervezetet kell erősíteni. Pasteur elméletét fogadták el többen, ebből lett a pasztörizálás, nem utolsósorban azért, mert erre gyárakat lehetett építeni. A biogazda a Béchamp-elvnek megfelelő módon a Patikakertben öngyógyító, aránylag önellátó, integrált, komplex rendszer feltételeit teremtette meg, hogy az élőlénytársak jól érezzék magukat. Az öt hektárnyi kertészeti területet Tkacsik 21. századi parasztgazdaságként jellemzi, amelyben hagyomány és tudomány kiegészítik egymást.
A fekete bogyó titka
Tkacsik szerint némi finomításra szorul az a mondás, hogy az vagy, amit megeszel: inkább az vagy, amit az evett, amit te megeszel. Ezért a Patikakert a fekete bogyós ültetvényekre koncentrál (fekete málna, fekete berkenye, fekete ribizli, fekete szeder, égerlevelű fanyarka), mert ezek a növények tartalmazzák a legtöbb olyan tápanyagot, amelyre szükségünk van, ráadásul az öregedés lassítására is pozitív hatásuk van.
Mikrokozmosz vs. lakóparkok
A biogazda örül a hétfői, kisebb esőnek: bármennyi csapadék hullik, gyertyát gyújt érte. Ám ha épp szárazabb időket élünk, a Patikakert erdőkert jellegű mikrokozmosza akkor is működik. A kertészet területén nem rövidre nyírt gyep van, amely nem jó vízmegtartó. Az elejétől fogva gyűjtenek minden vizet, és mivel a talajborítás állandó, nincs bolygatva, nincs szántva, így a talaj vízmegtartó képessége is sokkal jobb.
Egy bölcsesség szerint a víz negyedik halmazállapota a növény.
Megkülönböztetünk kék és zöld vizet: a kéket ismerjük, a zöld pedig a növénnyel borított tájat jelenti. Ha ezt pusztítjuk, akkor aszályosodás alakul ki, ezért minden vizet meg kell tartani, nincs más megoldás. Tkacsik törvénybe foglalná, hogy mindenki köteles az ő ingatlanára leeső csapadékot megtartani.
Minden egyes növénynek van haszna, például az erős szelek, vagy az UV-sugárzás ellen: a természet elég gyorsan a segítségünkre siet, ha hagyjuk. Tkacsik ezért fájlalja, amikor például árnyékot adó nagy fát vágnak ki lakóparkok építése miatt. A szakember szerint a szépség a bőségben van, a sűrű kert sűrű életet jelent, és mit ér egy százmilliós kert, amelyben nincs árnyék?
A te veteményesed is számít
Tkacsik szerint két fontosabb témával azonnal foglalkoznia kellene a frissen megalakult Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak. Az egyik, hogy vissza kellene adni a természetnek elég sok területet: teremtsünk vizes élőhelyeket, gyűjtsük össze a vizet, aztán hagyjuk, hogy a természet végezze a dolgát. A másik a városokban lévő kertes házak bevonása a közösségi kertészkedésbe. A szakember ezt „A te veteményesed is számít” mozgalomnak nevezi, és alanyi jogon biztosítana minden kertes ház számára egy parcellát, ahol egynyári és évelő növényeket egyaránt lehetne ültetni. Tkacsik szakaszos vetést javasol klímaváltozásos korunkban: ha nem egyszerre ültetünk el mindent, akkor hátha beletalálunk a megfelelő időablakba. Végezetül a biogazda kihangsúlyozta az egymás közti kommunikáció jelentőségét. Egy kertész egy naptári éve egy tapasztalati év.
Száz kertész egy naptári éve lehet száz tapasztalati év, de csak akkor, ha megosztják egymással.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Tkacsik Márta: elméleti matematikus, biogazda és a Patikakert alapítója, tulajdonosa.
- Patikakert: fekete bogyós gyümölcsök termesztésére, gyűjtésére és feldolgozására specializálódott, öt hektáron működő minősített ökológiai gazdálkodás, szálláshely és mintakert Budajenőn.
- Louis Pasteur: francia kémikus, mikrobiológus (1822-1895). Az orvosi mikrobiológia egyik megalapítója, a fertőző betegségek elleni vakcinák egyik első kifejlesztője, a pasztőrözés eljárás névadója.
- Antoine Béchamp: francia tudós (1816-1908). A szintetikus szerves kémia területén elért áttöréseiről, valamint a Pasteurrel való rivalizálásáról is ismerjük.
- Élő Környezetért Felelős Minisztérium: 2026. május 13-án létrejött minisztérium, élén Gajdos László élő környezetért felelős miniszter áll.
