Romlottak a klímaváltozás kilátásai, a század közepére eltűnhet a bükk a magyar erdőkből, és tovább nőnek az aszályos időszakok.
A 2021-es IPCC-jelentés óta eltelt öt évben a felmelegedés üteme meghaladta a modellek becsléseit, és az 1,5 fokos küszöböt már nem lehet megtartani. A radiocafén, a Millásreggeliben Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és a Másfélfok portál szerzője magyarázta el, hogy mit mutat a legfrissebb, 72 kutató és 52 nemzetközi intézmény együttműködésével készült klímajelentés – és mi következik ebből a Kárpát-medencére nézve.
Rosszabb, mint a jóslatok
Szabó Péter hangsúlyozta: a legfrissebb összefoglaló – amely nem az IPCC hivatalos újabb értékelése, hanem annak módszertanát alkalmazó, naprakész adatokra épülő áttekintés – alapvetően nem cáfolja a 2021-es megállapításokat, csupán frissíti azokat. A változás, hogy a trend minden mutatóban rosszabb lett a korábban számítottnál. A globális üvegházgáz-kibocsátás – annak ellenére, hogy az EU és az USA is csökkentette a saját kibocsátását – a 2021-es tízéves átlaghoz képest 2 százalékkal magasabb. A fejlett világ erőfeszítéseit ellensúlyozzák a globálisan növekvő értékek.
A hideg tél nem cáfolat
A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy minden héten minden helyen melegebb az időjárás, mint korábban. Az idei tél Magyarországon például hűvösebb volt – de a télnek csak a januárja volt hidegebb az átlagnál, míg a december és a február meleg volt, így az egész tél összességében melegebb volt az átlagnál. Szabó Péter szavaival: egy hideg időszak nem cáfolja a klímaváltozást, inkább a volatilitás – a szélsőségek és az egymást követő száraz periódusok hosszának növekedése – erősíti meg.
Szinte biztos, hogy az ember okozta
Az 1900 óta mért felmelegedés 98 százalékos valószínűséggel emberi eredetű – ez a kutatók jelenlegi konszenzusa. Az El Niño és La Niña természetes éghajlati ingadozások legfeljebb néhány tizedfokos hatást fejtenek ki, a vulkánkitörések rövid hűtő hatása sem összehasonlítható az ipari üvegházgáz-kibocsátás hatásával. A három fő üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (legnagyobb mennyiségben), a metán (kisebb mennyiségben, de erősebb hatással), és a dinitrogén-oxid (főleg kipufogógázokból).
Paradox módon: a légszennyezés csökkentése rövid távon melegítő hatású. A légkörben lebegő aeroszol részecskék – amelyek a fosszilis tüzelőanyagok égéséből keletkeznek – ernyőként hűtik a Földet. Ahogy Kína és más iparosodó országok javítják a levegőminőségüket, ez a hűtő hatás csökken, ami néhány tized fokos extra melegedéssel jár.
A Föld energiamérlegének riasztó trendje
Napjainkban a Föld nem sugároz vissza annyi energiát a világűrbe, amennyit a Naptól kap. Ez az egyensúlyhiány az 1976-1995-ös 0,4 W/m² értékről 1996-2015 között 0,8 W/m²-re, az elmúlt tíz évben pedig 1,2 W/m²-re nőtt. A többlethőt elsősorban nem a légkör, hanem az óceánok raktározzák el. Már nem csak a felső 500 méteres rétegben, hanem 2000 méteres mélységig is kimutatható a melegedés. Ennek következménye, hogy még ha a légköri kibocsátásokat holnap nullára csökkentenénk, az óceánok akkor is visszamelegítenék a bolygót az évtizedekre elraktározott hőből.
A másfélfokos határ átlépése
Néhány éven belül átlépjük a Párizsi Egyezményben meghatározott másfél fokos célkitűzést. Ez a küszöb azért fontos, mert ezen a szinten indul be számos visszafordíthatatlan folyamat. Az egyik legaggasztóbb az Atlanti Meridionális Felborulási Áramlás (AMOC) esetleges lassulása vagy leállása, amelynek Nyugat-Európa éghajlatára drámai hatása lenne. A permafroszt olvadásából felszabaduló metán szintén pozitív visszacsatolási mechanizmus: több metán – erősebb üvegházhatás – gyorsabb olvadás.
Eltűnhet a bükk, nő az aszály
A bükk a hazai erdők egyik ikonikus fája, de Szabó Péter kutatásai alapján a század közepére valószínűleg teljesen eltűnik Magyarországról. A tavaszi fagykárok 2020 óta érdemben megszaporodtak, és az elemzések azt mutatják, hogy ez a klímaváltozással egyértelműen összefügg: a fák korábban virágoznak, de a tavaszi fagyok nem ritkultak. A csapadék éves összege ugyan nem csökken drámaian, de a száraz időszakok hossza nő, a párolgás növekszik, és a csapadék szeszélyes eloszlásban esik le: egyhavi adag néhány nap alatt. Ezek együttesen aszályos körülményeket teremtenek.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Szabó Péter: Éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza.
- Másfélfok: Magyar nyelvű tudományos ismeretterjesztő portál, amely a klímaváltozás kutatásának legfrissebb eredményeit közvetíti magyar olvasók számára.
- IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület): Az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó tudományos testülete, amely rendszeres értékelő jelentésekben összegzi a globális klímakutatás eredményeit. A legutóbbi teljes értékelő jelentés (AR6) 2021-2022-ben jelent meg.
- El Niño / La Niña: A Csendes-óceán trópusi vizein kialakuló természetes éghajlati jelenségek, amelyek évről évre globálisan befolyásolják az időjárási mintázatokat. A Szuper El Niño ritka, de különösen erős változat.
- AMOC (Atlanti Meridionális Felborulási Áramlás): Az Atlanti-óceánban zajló nagy léptékű tengeri áramlásrendszer, amelynek meggyengülése vagy leállása drámaian megváltoztatná Nyugat-Európa éghajlatát.
- Permafroszt: Állandóan fagyott talaj, amely főként Szibériában, Alaszkában és Kanadában fordul elő. Olvadása nagy mennyiségű metánt szabadít fel, ami erősíti az üvegházhatást.
