Az aszály letarolta a termést, de kenyérhiánytól nem kell tartani – a gond inkább az, miből és meddig élnek túl a gazdák.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke beszélt arról, milyen állapotban van az idei aratás után a hazai gabonaágazat. A kép egyszerre megnyugtató és aggasztó: búzából lesz elég a kenyérhez, a minőség is jó, de a terméskiesés nagy, a kukorica helyzete pedig már most is súlyos.
Kevesebb búza, még kevesebb árpa
Petőházi Tamás szerint a 2026-os év újabb kemény figyelmeztetés a szántóföldi növénytermesztésnek. Becslése szerint Magyarországon egymillió tonnával kevesebb búza termett, mint az előző évben, az őszi árpából pedig mintegy 300 ezer tonnával maradt el a termés. A fő ok nem a műtrágya, hanem a csapadék hiánya: az őszi vetésű növényeket a téli hó ellenére is komolyan megviselte a hosszan tartó szárazság.
A szakember arról is beszélt, hogy bár az Európai Unió január 1-jétől megadóztatta az unión kívülről érkező műtrágyákat, ez most nem okozott ellátási sokkot. A kereskedők korábban betároltak készleteket, így a szűk keresztmetszet továbbra is az időjárás maradt.
Jó minőség, rossz mennyiség
A termelők számára van egy fontos jó hír is: a búza minősége kifejezetten kedvezően alakult. A száraz időjárás miatt kevesebb volt a betegség, és Petőházi szerint nem találkoztak emberi fogyasztásra alkalmatlan áruminőséggel sem. Külön kiemelte a fuzáriumot , amely csapadékos években komoly minőségromlást okozhat, ám idén nem támadott.
Vagyis az a szokatlan helyzet állt elő, hogy kevesebb termett, de ami bejött, az többnyire jó minőségű.
Az ország kenyere megvan, a gazdák gondjai nem oldódnak meg
A teljes, 4,2 millió tonnás búzatermésből Petőházi szerint 1–1,2 millió tonna kerül malomipari célra, tehát
a hazai ellátás nincs veszélyben, sőt, még exportálható mennyiség is maradhat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdák fellélegezhetnek. A szakember úgy látja, 2026 a szántóföldi növénytermesztés egyik legrosszabb éve lehet. A korábbi nehéz szezonok felélték a tartalékokat, miközben az árak nem emelkednek olyan ütemben, mint amire a termelőknek szükségük lenne. Elmondása szerint a búza felvásárlási ára nagyjából 70 ezer forint tonnánként, a kukoricáé 90 ezer forint körül mozog.
A kukorica már most nagy vesztes
A legsúlyosabb veszteség a kukorica helyzetén látszik. A július végi felmérés még nagyjából 2 millió tonnás termést valószínűsített, de az augusztusi forróság tovább rontott a helyzeten. Petőházi Tamás végül 1,5 és 2 millió tonna közé tette a várható termést.
A probléma nemcsak a hozamban, hanem a területben is megjelenik. Az 589 ezer hektárnyi vetett takarmánykukorica-területből több tízezer hektárt már lesilóztak, így a szemes betakarításra váró terület közelebb lehet az 500 ezer hektárhoz. Ez már az állattenyésztést is érinti, bár a takarmányipar a szakember szerint alkalmazkodik: több árpát és búzát kever a receptúrákba.
Előrébb jön az aratás, új növények jöhetnek
A klímaváltozás már egyértelműen nem elméleti kérdés, hanem a betakarítási naptárban is látszik. Volt, ahol az őszi árpát már június 8-án elkezdték aratni.
Szerinte a jövőben ebből a szempontból ketté kell választani az országot: a Nyugat-Dunántúlon a kukorica továbbra is életképes lehet,
az Alföldön viszont olyan növények felé kell fordulni, amelyek rövidebb idő alatt és kevesebb csapadékkal is termeszthetők.
Ez ugyan nem egyik napról a másikra nem történhet meg, de a mezőgazdaság alkalmazkodása már nem halasztható.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Petőházi Tamás: a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
- Gabonatermesztők Országos Szövetsége: a magyar gabonatermesztők szakmai érdekképviseleti szervezete, amely a termelők helyzetéről és az ágazat problémáiról is rendszeresen megszólal.
- Fuzárium: gombás eredetű növénybetegség, amely különösen nedves időjárásban ronthatja a gabona minőségét és élelmiszer-biztonsági kockázatot is okozhat.
- Malomipari cél: az a felhasználás, amikor a búzát lisztőrlésre, vagyis közvetlenül élelmiszeripari feldolgozásra veszik át.
- Silózás: amikor a még zöld növényt, például kukoricát nem szemes terményként takarítják be, hanem erjesztett takarmánynak dolgozzák fel.
