A háztartások fizetőképessége országosan javul, de a fizetési nehézségek területileg egyre egyenlőtlenebbül oszlanak el.
Miközben országos átlagban kedvezőbb képet mutat a lakosság fizetőképessége, a régiók közötti különbségek tovább nőnek. A területi egyenlőtlenség pedig nem pusztán statisztika, hanem mindennapi élethelyzeteket, helyi kilátásokat formáló, mindennapi valóság. Erről beszélt Pogátsa Zoltán közgazdász a radiocafé Millásreggeli című műsorában, az Intrum és a GKI friss felmérésére reflektálva.
Javuló átlag, mélyülő törésvonalak
A kutatás szerint a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban ugyan javul, ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenhol könnyebb lett kijönni a hónap végére. Épp ellenkezőleg:
a regionális különbségek látványosan nőnek.
Észak-Magyarországon a lakosság 17,4 százaléka küzd fizetési elmaradással, míg a Közép-Dunántúlon ez az arány jóval alacsonyabb, 2,2 százalék. Pogátsa ezt különösen erős figyelmeztetésnek nevezte, és arra is utalt, hogy az észak-magyarországi adat az európai átlagnál többszörösen kedvezőtlenebb képet mutat.
Régi történet a főváros–vidék különbség
A közgazdász úgy látja: az új számok mögött nem új jelenség, hanem egy régóta ismert mintázat áll. Budapest és a vidék között ugyanis már jó ideje jelentős szakadék húzódik. Ezt korábban is lehetett látni, csak a közbeszéd más válságokra és országos ügyekre koncentrált inkább.
Vidéken sem mindenhol egyforma a helyzet. Különösen nehéz helyzetben vannak a periférikus térségek, főként a keleti országrészek és a határ menti területek, például az ukrán, szlovák vagy horvát határ közelében fekvő térségek. A népszámlálás kapcsán kiderült, hogy sok megyéből jelentős elvándorlás figyelhető meg, miközben Győr-Moson-Sopron megye kivételes helyzetben van az osztrák határ közelsége és az ingázás lehetősége miatt.
Budapest sem az anyagi biztonság szinonimája
A főváros kedvezőbb jövedelmi helyzete sem jelent automatikusan anyagi biztonságot. Budapesten sok család számára a magas lakhatási költségek és a hiteltörlesztés annyira megterhelő, hogy
a magasabb kereset sem fordul át megtakarításba vagy nyugodtabb élethelyzetbe.
Így a fizetési nehézségek nemcsak a legszegényebb térségek problémájaként jelennek meg, szociális deprivációként, hanem más formában a fővárosban is: ott nem feltétlenül az alapvető jövedelem hiánya, hanem a költségek nyomása szűkíti a mozgásteret.
Van-e terv a leszakadó térségekre?
Pogátsa szerint a legnagyobb gond a világos vidékfejlesztési narratíva hiánya: nem látszik egyértelműen, mit akar kezdeni a politika a leszakadó településekkel és térségekkel.
A közgazdász példaként az autópálya-fejlesztéseket említette. Szerinte sok helyen azt várták, hogy a jobb közlekedés majd önmagában gazdasági fellendülést hoz, ám ez nem feltétlenül történt meg. Budapest jelentősége tovább nőtt, és még az igazán nagy vidéki városok – például Pécs, Szeged vagy Miskolc – sem tudnak valódi ellensúlyt képezni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pogátsa Zoltán: közgazdász, társadalomkutató, a Soproni Egyetem docense.
- Intrum Zrt.: követeléskezeléssel és pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cég.
- GKI Gazdaságkutató Zrt.: független gazdasági elemzéseket, kutatásokat és előrejelzéseket készítő gazdasági kutatóintézet.
- Szociális depriváció: olyan helyzet, amikor valaki anyagi vagy társadalmi okokból tartós hiányt szenved alapvető javakban, lehetőségekben vagy szolgáltatásokban.
