Nem egyszerű ügy a városi fásítás: jó fajválasztásra van szükség, és az ültetés költségei mellé évekig tartó gondozással kell számolni.
Közösségi oldalán jelentette be Magyar Péter, hogy a következő négy évben 18 milliárd forint jutna az ország fásítási programjára, további 39,6 milliárd pedig a települések zöldítésére. Ez együtt nagyjából 60 milliárd forintos csomagot jelentene, benne 12 millió facsemetével. A számok impozánsak, de kérdéses, ezekből mennyi lesz 10–20 év múlva is egészséges, árnyékot adó fa. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a radiocafé Millásreggeli című műsorában arról beszélt:
a faültetés nem ott kezdődik, hogy ásunk egy gödröt, és nem is ott ér véget, hogy a gödröt betemetjük.
Nehéz a dolga a városi fának
Makrai szerint a Kárpát-medencében az utóbbi években látványosan megváltoztak a körülmények: extrém alacsony csapadék, 40 fok fölötti hőmérsékletek és erős sugárzás terheli a növényeket. A városban mindehhez még hozzájön a sok burkolt felület, a felszín alatti és feletti közművek, valamint gyakran a bontott, sittes talaj.
Egy belvárosi fa tehát nem egyszerűen „ki van ültetve”, hanem folyamatos stresszben él. Árnyékol, hűt, javítja a városi mikroklímát, miközben gyakran eleve rossz talajban, szűk helyen és kevés vízzel kell boldogulnia.
Kísérletezés a megváltozott klímában
A szakember úgy látja: kulcskérdés lenne a megfelelő fajválasztás, ugyanakkor jelenleg nem létezik megfelelően közzétett fafajlista, és a tudományos háttér is hiányos. Ezért a gyakorlatban tesztelni kell, milyen fák viselik el a megváltozott klímát.
Jelenleg mediterrán, kis-ázsiai és közép-ázsiai fafajokkal is kísérleteznek, ám korántsem divat kérdése vagy hóbortja áll a háttérben. Egyszerűen olyan növényeket keresnek, amelyek jobban bírják a hőséget és a szárazságot.
A városi zöldítés fortélyai
Már kisebb facsoportok, cserjék vagy felszíntakaró évelők is sokat segíthetnek a hősziget-hatás enyhítésében. Ugyanis nem mindenhová lehet fát ültetni: a közművek védőtávolsága sok helyen egyszerűen kizárja ezt.
Ilyenkor más megoldást kell találni a városi zöldítésre. A jól megválasztott cserje vagy évelő többet ér, mint egy rossz helyre ültetett fa.
Az utógondozás lépései és rejtett költségei
Rendkívül fontos, ugyanakkor költséges folyamat az utógondozás. Makrai szerint egy jobb minőségű csemete már önmagában 30 ezer forintnál kezdődhet, az ültetés, a támrendszer, a talajcsere, az öntözéshez szükséges megoldások pedig könnyen 100 ezer forint fölé vihetik a teljes költséget fánként. Korántsem elég egyszer meglocsolni: a szakember szerint legalább négy-öt évig „fogni kell a kezét” a fiatal fának. Ez öntözést, metszést, ellenőrzést és az eredetinél sokkal nagyobb, akár 3 köbméteres ültetőgödröt is jelenthet. Nem egyszerű lépések, ám feltétlenül szükségesek
a városi fásítás sikere végső soron nem a darabszámokon, hanem a túlélési arányon múlik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Makrai László: biológus, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője.
- Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.: Szeged önkormányzati cége, amely a város környezetgazdálkodási és zöldfelületi feladataiban is szerepet vállal.
- Hősziget-hatás: városi jelenség, amikor a sok burkolt felület és beépítés miatt a települési környezet erősebben felmelegszik, mint a környező területek.
- Utógondozás: a faültetés utáni évek munkája, például öntözés, metszés, rögzítés és talajkezelés; enélkül a csemeték nagy része nem marad meg.
