Az ügynökségek ma már nemcsak reklámot gyártanak: fejlesztenek, tanácsot adnak és technológiát is szállítanak.
Mi az, hogy ügynökség, és miért van rá még mindig szükség egy olyan korban, amikor egyre több feladatot támogat a technológia? Erről beszélt a radiocafé Millásreggeli című műsorában Pőcze Balázs, a Mito lead creative directora és alapító tagja, valamint Farkas Albert, a cég CEO-ja és alapító tagja. A válaszuk röviden az volt: azért, mert az üzleti problémák összetettebbek lettek, nem egyszerűbbek.
Már nem elég csak reklámot csinálni
Az „ügynökség” ma már túlságosan egyszerű szó. A Mito saját meghatározása szerint egyszerre fejlesztő cég, stratégiai tanácsadó és reklámügynökség.
Ez nem előre kigondolt modellként alakult ki, hanem az ügyfelek igényei mentén.
A cég 2007 végén, 2008-ban indult, amikor a digitális piacon még látványos volt az űr. A nagy nemzetközi szereplők ugyan erősen jelen voltak a magyar piacon a rendszerváltás utáni évtizedekben, de a digitális feladatokra lassabban reagáltak. Ez adott mozgásteret az olyan kisebb, rugalmasabb magyar szereplőknek, mint a Mito.
A magyar piac kicsi, ezért sok mindenhez kell érteni
Farkas Albert szerint a magyar piac mérete önmagában is meghatározta a fejlődés irányát. Nem egyetlen szakterület mélyítésével tudtak nőni, hanem úgy, hogy egyre több kompetenciát vittek házon belülre.
Ha érkezett egy új igény, igyekeztek felépíteni hozzá a tudást is.
Ennek részeként külön csapatok jöttek létre például UX-feladatokra, fejlesztésre vagy üzleti tanácsadásra. Később, amikor a cég már 150 fő fölé nőtt, üzletági bontással próbálták kezelni az eltérő ügyféligényeket. Azóta viszont ismét az integráció felé mozdultak, mert ma már nem egy-egy részfeladat megoldására kérnek segítséget a cégek, hanem teljes problémákra várnak választ.
A mesterséges intelligencia eszköz, nem önálló megoldás
A mostani átalakulást részben a mesterséges intelligencia (AI) hajtja. A beszélgetésben elhangzott: sok cég ma már úgy gondolja, hogy marketinget vagy reklámot AI-val is lehet csinálni, ezért kevesebb szükség lehet ügynökségre.
A Mito vezetői szerint a helyzet nem ennyire egyszerű. Az AI valóban felgyorsít és olcsóbbá is tehet bizonyos munkafázisokat, de a tervezést, a döntést és a felelősséget egyelőre nem veszi ki az ember kezéből. Ez a különbség lehet fontos azoknak a megbízóknak is, akik
nem pusztán tartalmat, hanem jól átgondolt üzleti megoldást keresnek.
Külföldön az iparági tudás számít
A cég ma nagyjából 230 fős, munkáinak körülbelül negyede külföldről jön, az árbevétel több mint 20 százaléka pedig nemzetközi piacokról érkezik. Befektetőt nem vontak be: saját erőből építkeztek.
A külföldi növekedés kulcsának nem a „magyar cég” identitást tartják, hanem az iparági szakértelmet. Ha egy ügynökség több országban dolgozott – például lottótársaságoknak vagy távközlési cégeknek –, akkor a következő hasonló ügyfélnél már ez
a tapasztalat lesz az igazi ajánlólevél.
Az ügynökségi piac tehát nem tűnik el, inkább specializáltabbá és összetettebbé válik.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Mito: független magyar kommunikációs és technológiai ügynökség.
- Pőcze Balázs: a Mito alapító tagja és lead creative directora.
- Farkas Albert: a Mito CEO-ja és alapító tagja.
- UX: a felhasználói élmény rövidítése; azt vizsgálja, mennyire egyszerű, érthető és hatékony egy digitális felület használata.
- Mesterséges intelligencia: gyűjtőfogalom olyan technológiákra, amelyek egyes emberi feladatokat támogatnak vagy automatizálnak, például szövegalkotást vagy elemzést.
