Az autómegosztás az üzleti világban már nem pusztán városi kerülőút: céges autót, reptéri utat és vidéki kiszállást is kiválthat.
A carsharing, vagyis az autómegosztó szolgáltatás sokáig inkább afféle városi mentőövként élt a fejekben: ha gyorsan kell egy autó Budapesten, az ember lefoglal egyet, elintézi a dolgát, majd lezárja a bérlést. A radiocafé Millásreggeli című műsorában azonban Vető Bálint, a MOL Limo ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az autómegosztás ma már sok cégnél nem kiegészítő kényelmi szolgáltatás, hanem tudatos mobilitási eszköz.
A rugalmasság többet ér, mint a saját autó
A vállalati használatot nem az autó presztízse, hanem az elérhetőség viszi előre. Egy induló vagy kisebb cégnek nem feltétlenül éri meg saját járművet tartani minden helyzetre, főleg ha az autóra nem minden nap van szükség. Ilyenkor sokat számít, hogy a carsharing költségei cégesen is elszámolhatók, vagyis
nemcsak kényelmi, hanem adminisztratív szempontból is működő megoldásról van szó.
Vető Bálint szerint az üzleti oldalon gyakran az idő a döntő. Ha a céges autó szervizben van, nem indul, vagy épp más használja, akkor nem napokban, hanem percekben mérik a mozgásteret. Egy, az utcában vagy néhány száz méteren belül elérhető autó ilyenkor nem alternatíva, hanem az egyetlen gyors megoldás.
Nem csak nagyvállalati játék
A szolgáltatást kezdetben nagy, technológiára nyitott cégek kezdték használni, később azonban ügyvédi irodák, kommunikációs ügynökségek, szépségszalonok és kiskereskedelmi szereplők is megjelentek a felhasználók között. A logika egyszerű:
csak azért fizetnek, amit ténylegesen használnak.
A személyautókat többnyire utazásra, a furgonokat áruszállításra viszik el. De a modell ott is működhet, ahol egy klasszikus céges autó túl nagy vagy túl lassú megoldás lenne: például ha egy gyakornok vagy külsős munkatárs csak néhány hétre vagy hónapra érkezik, mégis szüksége van mozgástérre.
Vidéki út, reptér, előrefoglalás
Szóba került egy makacs tévhit is: sokan még mindig úgy gondolnak a carsharingre, mint városon belüli, taxiszerű megoldásra. Ehhez képest a céges használatban kifejezetten gyakoriak a vidéki egynapos utak, sőt az is elhangzott, hogy
az autóval külföldre is lehet menni, akár több napra vagy még hosszabb időre, előrefoglalással.
A dolgozónak tehát nem feltétlenül kell bemennie a telephelyre kulcsért, papírért, kilométeróra-ellenőrzésért. Felveheti az autót a lakása közelében, elmehet a tárgyalásra vagy telephelyre, majd visszaérve ugyanott lezárhatja a használatot. Ez akár napi egy-két óra megtakarítást is jelenthet.
Kényelem a háttérben
A vállalati előny nem csak a mozgásban, hanem az adminisztrációban is megjelenik. Vető Bálint rámutatott, hogy a vállalkozások számára kifejezetten fontos lehet, hogy a dolgozók útjait ne kelljen egyenként elszámolni: a használatok a hónap végén gyűjtőszámlán futhatnak össze. Emellett a közterületi parkolás külön indítása sem szükséges, ami munkaidőben különösen praktikus.
A biztosítási logika sem tér el az üzleti használatnál: különböző önrészcsökkentő csomagok érhetők el, de ittas vezetés vagy súlyos szabálysértés esetén ezek nem érvényesek. Vagyis
a rugalmasság mellé itt is felelősség társul.
Összességében az látszik, hogy a carsharing céges környezetben már nem szükségmegoldás, hanem jól beilleszthető, időt és adminisztrációt spóroló eszköz lehet ott, ahol nem a birtoklás, hanem a hozzáférés a fontos.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Vető Bálint: a MOL Limo ügyvezető igazgatója.
- MOL Limo: budapesti autómegosztó szolgáltatás, amely személyautókat és furgonokat is kínál, magán- és üzleti használatra.
- Carsharing: autómegosztási modell, amelyben a felhasználó nem saját autót tart fenn, hanem igény szerint foglal járművet rövidebb vagy hosszabb időre.
- Pool autó: közösen használt céges autó, amelyet több munkatárs vehet igénybe üzleti utakhoz.
- Önrészcsökkentő csomag: olyan biztosítási kiegészítés, amely károkozás esetén mérsékelheti a felhasználót terhelő összeget.