Érzékelhető némi hangulatjavulás a hazai gazdaságban, de a tartós fordulathoz idő és működő intézményi környezet szükséges.
A gazdaság sokkal lassabban fordul, mint a politika. Madár István, a Portfolio vezető elemzője és a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja volt Rétalji Igor vendége a radiocafén. A Dzsungelharc című műsorban megszólaló közgazdász szerint 2026 őszén már érezhető némi óvatos bizakodás, de ebből még korai lenne egyértelmű gazdasági fordulatot kiolvasni.
Fenntarthatóság a GDP mögött
Egy friss GDP-adat szerint a negyedéves növekedés 0,5 százalék volt az előző negyedévhez képest, miközben korábban 0,4 százalékot mértek. Első ránézésre nem drámai a különbség, és amikor megérkezett az első adatközlés, az elemzői reakció inkább visszafogott volt. Nem tűnt igazán erősnek a szám, sőt, felmerült, hogy a gazdaság kissé veszít a lendületéből. A részletesebb bontás azonban később árnyalta a képet. A második becslés már valamivel kedvezőbb lett, és jobban látszottak a növekedés mögött álló tényezők.
Egy gazdasági mutató önmagában kevés. Nem mindegy, hogy a növekedést egyszeri hatás húzza-e fel, vagy több terület együtt mozdul. Szintén fontos kérdés, hogy a bővülés mögött fenntartható folyamatok állnak-e.
Remény van, fordulat még nincs
Mintha a remény időszakát élnénk: politikai változás történt, és ez alapján sokan automatikusan gazdasági fordulatot is várnak. Madár szerint valóban érződik egyfajta szubjektív hangulatjavulás: az előző évek szétcsúszottsága után óvatos optimizmus tapintható ki az üzleti világban. Csakhogy ebből még nem következik, hogy a gazdaság már látványosan más pályára állt volna.
A gazdaság jellemzően sokkal lassabban fordul, mint a politika. Egy kormányváltás nem befolyásolja azonnal a beruházásokat, a termelékenységet, a foglalkoztatási helyzetet vagy az inflációs viszonyokat. Ugyanazok az emberek dolgoznak tovább a cégeknél, ugyanazok a folyamatok futnak, ugyanazok a döntések érnek be hónapok vagy évek alatt. Vagyis négy hónap alatt lehet új hangulat, új szándék, új irányjelzés, de ettől még a gazdasági összkép nem fordul át egyik napról a másikra.
Uniós pénzek, kritikus hangok
Bizonyos területeken valóban a kormány lépéseire kell várni. Ilyen az Európai Unióhoz való közeledés, az uniós források tényleges visszatérése és a korrupció elleni fellépés.
Az uniós pénzek ügye különösen fontos, mert ez a politikai jelentősége mellett kézzelfogható gazdasági kérdés is. Új vonatok érkezhetnek, energetikai fejlesztések indulhatnak; az Európai Bizottság felől újra megnyíló források a mindennapi gazdasági képben is megjelenhetnek.
Azonban a kivárás még mindig erős, mivel a beruházási döntéseket nem csupán a pénz, hanem a kiszámíthatóság is befolyásolja. A szakértő szerint az általános bizakodás mellé már kritikusabb hangok is társulnak – például olyan vélemények, hogy a kormány kommunikálhatna többet a gazdasági szereplőkkel.
A korrupció gazdasági következményei
Madár szerint sokan félreértik, mitől igazán káros a korrupció. Nem pusztán arról van szó, hogy eltűnik valamekkora közpénz, vagy hogy igazságtalanul kerül jövedelem olyanokhoz, akik nem szolgáltak rá. Ezek valódi problémák, de a mélyebb gazdasági kár ennél nagyobb.
A korrupció gyengíti az adófizetési fegyelmet, rontja a jogkövető magatartást, és általában demoralizálja a társadalmat. Ha az emberek úgy érzik, hogy nem mindenkire egyformán vonatkoznak a szabályok, akkor azok tekintélye is gyengül.
A járadékvadászat romboló hatása
A közgazdaság járadékvadász magatartásnak nevezi, amikor a cégek és vállalkozók nem a piaci teljesítményre kezdenek optimalizálni, hanem arra, hogyan lehet közelebb kerülni az állami pénzekhez és a kedvezményezett körökhöz.
Ilyenkor a verseny jobb terméket fejlesztése, jobb szolgáltatást nyújtása vagy hatékonyabban működés helyett arról szól, ki van jó helyen, ki ismer kit, ki fér hozzá a „zsíros” megrendelésekhez. A vállalkozói energia így a kapcsolatok építése felé fordul, ahelyett, hogy a piacot bővítené. Ez szerkezeti probléma, amely belülről kezdi megenni a gazdaságot. A tisztességesen dolgozók aktivitása csökkenhet, vagy ők maguk is elkezdhetnek alkalmazkodni a rossz ösztönzőkhöz, így a torzulás önmagát erősíti.
A közgazdász szerint ahol megéri tisztességesen versenyezni, ott nagyobb eséllyel lesz valódi prosperitás is. Ahol viszont a kapcsolati logika írja felül a piaci logikát, ott a fellélegzés könnyen csak átmeneti érzés marad.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Madár István: közgazdász, a Portfolio vezető elemzője, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségi tagja.
- GDP: bruttó hazai termék, a gazdaság teljesítményének egyik legfontosabb mutatója.
- Járadékvadászat: olyan gazdasági magatartás, amikor a szereplők nem piaci teljesítménnyel, hanem kapcsolatokkal és kedvezményekkel próbálnak előnyhöz jutni. Hosszú távon rontja a versenyt és a növekedési képességet.
- Uniós források: az Európai Unióból érkező támogatások és fejlesztési pénzek. Felhasználásuk a gazdaságban beruházásokon, infrastruktúrán és intézményi fejlesztéseken keresztül jelenhet meg.
