A vagyonadó-tervezet nem csak a milliárdosokról szól: a családi vagyon, a cégérték és a külföldi ingatlanok is sok kérdést vetnek fel.
A radiocafé Millásreggeli című műsorában a vagyonadó-tervezet gyakorlati kérdéseit vették sorra, mert a főszabályok után éppen a részletek kezdtek igazán sokakat érdekelni. A Dr. Magyar Csaba okleveles adószakértővel folytatott beszélgetésből az derült ki: a rendszer logikája papíron leírható, de a valódi nehézséget az jelenti, hogyan kell mindezt családi helyzetekre, cégtulajdonra vagy épp külföldi vagyonra alkalmazni.
Nem a családot, hanem a személyt nézik
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a tervezet szerint főszabály szerint nem családonként, hanem személyenként kell vizsgálni a vagyont. Vagyis a házastársak külön vagyonadóalanynak számítanak, és külön-külön illeti meg őket az egymilliárd forintos értékhatár.
Ez azonban nem automatikus. A közös vagyont előbb meg kell osztani, és ebben elsődlegesen a házassági vagyonjogi szerződés vagy más megállapodás számít. Ha nincs ilyen, akkor bizonyos esetekben még az is előfordulhat, hogy a csak egyik fél nevén szereplő vagyontárgyat is fele-fele arányban veszik figyelembe.
A kiskorú gyermek vagyona sem marad ki a képből: ezt főszabály szerint a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőhöz kell hozzászámítani, két szülő esetén egyenlően megosztva. Kivétel lehet például az örökölt vagyon.
Gyanús lehet a hirtelen vagyonmozgatás
Az egyik legérzékenyebb pont, hogy mennyire vizsgálhatja az adóhatóság azokat a lépéseket, amelyek túl látványosan csökkentik az adóalapot. A tervezetben szereplő gumiszabály szerint ha egy tranzakció kifejezetten a vagyonadó miatt történt, akkor az adóalanynak kell igazolnia, hogy volt mögötte gazdasági racionalitás.
Ez azért fontos, mert nemcsak az újabb ügyletek, hanem a vagyonadó köztudomásúvá válása óta történt vagyonmozgások is célkeresztbe kerülhetnek. Tehát egy ajándékozás, részesedés-átrendezés vagy akár egy időzített házasság önmagában nem tilos, de jó eséllyel indokolni kell majd, miért történt.
Cégérték: nem érzésre, hanem képlet alapján
A nem tőzsdei cégek értékelésénél a tervezet nem a piaci benyomásokra bízná a számolást, hanem képletet ad. Ennek logikája, hogy a saját tőke egyharmados, a jövedelemtermelő képesség kétharmados súllyal szerepel. Utóbbit az utolsó három lezárt üzleti év átlagos adózott eredményéből, 15 százalékos tőkésítési rátával számolnák.
A tulajdoni arány is számít. Kisebbségi részesedésnél értékcsökkentés alkalmazható: 50 százalék alatt 25, 33 százalék alatt 30 százalékos diszkont jöhet szóba. A startupoknál pedig külön szabály él: ott főszabály szerint a saját tőke egyharmada adja az értéket, de csak bizonyos feltételek mellett.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a tartós befektetési számla (TBSZ) és a nyugdíjpénztári megtakarítás is beletartozik az adóalapba, vagyis ami más szempontból kedvezményes konstrukció, az itt nem feltétlenül marad érintetlen.
Ingatlan itthon, vagyon a világban
Az ingatlanoknál a tervezet sorrendet állít fel. Ha a vásárlás 12 hónapon belül történt, akkor a vételár számít. Tíz éven belül indexálni kell: lakóingatlanoknál az MNB lakásárindexe, más esetekben a KSH megfelelő indexe alapján. Ha ez nem használható, akkor a NAV tömeges ingatlanértékelési modellje vagy szakértői értékbecslés jöhet szóba.
A külföldi vagyon különösen fontos kérdés, mert a belföldi adózóknál a világvagyon elve érvényesül: a külföldi ingatlan, befektetés vagy cégrészesedés is beleszámíthat az adóalapba. Itt már a kettős adóztatást elkerülő egyezmények is beleszólnak a képbe, vagyis nem elég azt nézni, hol van a vagyon, azt is meg kell vizsgálni, mire terjed ki az adott egyezmény.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Dr. Magyar Csaba: okleveles adószakértő.
- TBSZ: a tartós befektetési számla rövidítése. Normál esetben kedvező adózású megtakarítási forma.
- NAV: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, vagyis az adóhatóság.
- MNB: a Magyar Nemzeti Bank.
- Kettős adóztatást elkerülő egyezmény: két állam közötti megállapodás arról, hogy ugyanazt a jövedelmet vagy vagyont melyik ország és milyen módon adóztathatja. A külföldi vagyon megítélését a vagyonadó esetében is befolyásolhatja.
