Az AI-rally nem tűnt el, csak szelektívebb lett; Franciaország adóssághelyzete piaci kockázat; a magyar költségvetési célszámot jól fogadták.
Az radiocafé Millásreggeli című műsorában Pleschinger Gyula, a Wood & Company magyar partnercégének, a Capital W-nek vagyonkezelési vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia (AI) körüli tőzsdei lelkesedés szerinte nem klasszikus lufi, inkább egy kemény árazási vita. Miközben az AI-sztori kifulladásáról egyre többet beszélnek, ő most inkább Franciaország költségvetési gondjaiban lát nagyobb veszélyt.
Az AI-rally már nem visz mindent
Az elmúlt hónapok piaci hangulata sokáig egyszerű képlet szerint működött: a technológia húzta a NASDAQ-ot, azon belül is főként a mesterséges intelligenciához kötött részvények. A beszélgetés szerint azonban az utóbbi hetekben változott a narratíva: a korábbi sztárok alulteljesítővé váltak, és
előtérbe kerültek a túlárazottságtól való félelmek.
Pleschinger Gyula erre azt mondta, inkább arról van szó, hogy a piac vitatkozik azon, pontosan mennyit ér ez a növekedési történet. Vagyis nem légvárat áraznak a befektetők, hanem azt próbálják belőni, mekkora profitot termelhetnek később ezek a cégek.
Mit mond a P/E mutató?
A műsorban előkerült a P/E mutató is, amely az egyik leggyakrabban használt tőzsdei értékelési mérőszám. Azt mutatja meg, hogy a részvény árfolyama hányszorosa az egy részvényre jutó nyereségnek. Ha ez a szám nagyon elszáll, az azt jelezheti, hogy a piac túl sok jövőbeli profitot áraz be.
Pleschinger szerint a hosszú távon „normálisnak” tekintett sáv nagyjából 18–22 körül van, miközben az AI-cégek átlaga most 20–25 között szóródik. Ez fontos különbség a 2000 körüli dotkom-időszakhoz képest, amikor 100 feletti P/E-k is előfordultak, sőt sok veszteséges cégnél már értelmezni sem lehetett ezt a mutatót.
Ráadásul tavaly ősszel még 30 fölötti szintek is látszottak, azóta viszont laposodik az értékeltség. Magyarul: az árak nem feltétlenül estek nagyot, de
a profitvárakozások gyorsabban nőttek, mint a részvényárfolyamok.
Miért nem ugyanaz, mint a dotkom-lufi?
Pleschinger Gyula rámutatott, hogy az AI mögött sokkal szélesebb technológiai alap áll, mint egykor a dotkomőrület mögött. Úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia évtizedek óta fejlődő tudomány, amelynél mostanra ért össze az adat, a technológia és a számítási kapacitás.
Ez a megközelítés azért lényeges, mert a különbség nemcsak technológiai, hanem üzleti is. A műsorban elhangzott érvelés szerint ma olyan cégek dominálják az AI-rallyt, amelyeknek van nyereségük, vagyis a piac nem pusztán reményt vásárol.
Közben az is látszik, hogy az emelkedés már nem általános. Az NVIDIA például – amelyet a beszélgetésben az AI-sztori zászlóshajójaként említettek – hónapok óta jóval visszafogottabb mozgást mutatott. Ez arra utal, hogy a piac differenciálni kezdett.
Franciaország idegesíti a piacot
Miközben sok befektető az AI-részvényekre figyel, Pleschinger Gyula szerint jelenleg nagyobb kockázatot jelent a francia költségvetési- és adóssághelyzet. Franciaország GDP-arányos államadóssága 120 százalék körül jár, miközben a hozamok fél év alatt érdemben emelkedtek.
Ennek a jelentősége egyszerű. Ha egy állam drágábban finanszírozza magát, többet kell költenie adósságszolgálatra. Az adósság/GDP arányt elvileg kétféleképpen lehet javítani: csökkenteni a kiadásokat, vagy felpörgetni a gazdaság növekedését. A gond az, hogy választási ciklusban egyik sem tűnik könnyen járható útnak. Ráadásul a kettő össze is függ: egy erős megszorítás könnyen visszafoghatja a növekedést.
A magyar költségvetési célszám fogadtatása
A hazai helyzet nyugodtabbnak tűnik. A költségvetési célszám körül nagy volt a várakozás, de a piac első reakciója kedvező lett: enyhe forinterősödés érkezett, a kötvény- és devizapiac pedig kimaradt a nagyobb turbulenciából.
Pleschinger úgy látja, hogy a befektetők egyelőre elfogadták a beterjesztett programot, még ha annak teljesíthetőségéről csak később lehet biztosabbat mondani. A helyzet tehát nem problémamentes, de rövid távon a bizalom kitartani látszik.
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy a Wood & Company a Private Banking Hungary díjátadón az év üzletágfejlesztője elismerést kapta.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Pleschinger Gyula: a Wood & Company magyar partnercégének vagyonkezelési vezetője.
- P/E mutató: árfolyam/nyereség arány, vagyis azt mutatja, hogy egy részvény ára hányszorosa az egy részvényre jutó profitnak. Az egyik legfontosabb tőzsdei értékeltségi mérőszám.
- NVIDIA: az AI-hardverpiac meghatározó vállalata.
- EKB: az Európai Központi Bank, az euróövezet központi bankja.
- BÉT: a Budapesti Értéktőzsde. A Wood & Company régóta aktív szereplője a hazai piacnak.
