A városi séta nem egyenlő a városnézéssel: emlékezetes élménnyé, átélhető történetté szerkeszti a megannyi információt.
Egy budapesti épület, utca vagy városrész attól lesz élmény, ha valaki megmutatja, mit érdemes rajta észrevenni, és milyen történetszálra lehet felfűzni a részleteket. A radiocafé Krízisek és pofonok című műsorában Bőhm Kornél Káldi Emesével, az Imagine Budapest alapítójával beszélgetett arról, hogyan változott meg a garantált sétéknak is nevezett városi séták szerepe, mit keres ma a közönség, és ma már miért nem elég pusztán információt adni.
Képzelőerő a név mögött
Az Imagine Budapest név mögötti eredeti elképzelés szerint a résztvevők elképzelik, hogy egy történelmi alak egyszer csak besétál napjaink budapesti utcáiba, és újra láthatóvá teszi a város múltját. Közel húsz évvel ezelőtt, a vállalkozás alapításának idején mindez még fantasztikumnak hangzott. A kiterjesztett valóság, virtuális valóság és mesterséges intelligencia korában mára a fejlődés utolérte a képzeletet, ám a jó városi séta technológia nélkül is képes hasonlóra. Nem szükséges mesterséges képeket vetíteni a szemünk elé, ha a szavak ereje úgy rendezi el a helyszíneket és a történeteket, hogy Budapest többet mutasson magából.
Magas a lokálpatrióták aránya
Kezdetben az Imagine külföldieknek is szánta a programjait, de hamar kiderült, hogy a tartalom mélyebb annál, mint amit az átlag turista rövid budapesti tartózkodása alatt keres. Így a hangsúly leginkább a belföldi közönségre került, a külföldieknek szóló külön programokat pedig más logika szerint találták ki.
A közönség összetételéről szólva Káldi kifejtette: évente nagyjából 35–40 ezer ember megy velük sétálni, és ennek körülbelül 70 százaléka budapesti vagy agglomerációs. A további 30 százalékon vidékiek, külföldön élő magyarok és vállalati csoportok osztoznak. De bárhonnan érkeznek a résztvevők, jellemzően már valamilyen alaptudással, érdeklődéssel választanak témát .Ez egyrészt előny, mert nem a nulláról kell elmagyarázni, hogy Budapest érdekes. Kihívás, mert az érdeklődő joggal érezheti: a városi titkokról annyi minden hozzáférhető, tehát mi értelme fizetni egy vezetett programért.
Átélhető élmény információözön helyett
Káldi úgy látja, napjainkban az érték nem önmagában az információ, hanem az, ahogyan átadják. Ha valakit például az érdekel, hogy Budapest miért „a vizek városa”, nem feltétlenül azt várja, hogy felsorolják neki a gyógyforrások számát. Sokkal inkább azt, hogy a téma helyszíneken, emberi történeteken és jól megválasztott részleteken keresztül váljon átélhetővé. Ettől lesz egy séta szabadtéri tanóra helyett emlékezetes program.
Egy adott helyszínhez akár negyven oldalnyi tudásanyag is összegyűlhet, de egy másfél-két órás programban fizikailag lehetetlen mindent elmondani. A kérdés tehát nem az, van-e elég anyag, hanem az, mi maradjon benne. Sokszor épp az marad ki, ami egy hagyományos ismeretterjesztő előadásban törzsanyagnak számítana, mert nem attól lesz erős az élmény.
Vonzó az exkluzív helyszín
A városi séták egyik nagy vonzereje, hogy olyan helyekre juthatunk be, ahová máskor nem. Ez a „csak most, csak velünk” típusú ajánlat működik: ezért valóban hajlandók fizetni az emberek. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a megnyitható helyszínek száma véges, a közönség pedig az exkluzivitás mellett minőséget, szervezettséget és jól felépített élményre is figyel. Káldi szerint pozitív példának számítanak a Budapest100 építészeti-kulturális fesztiválhétvégéi: a nyitott házakat bemutató, koherens, színvonalas és kényelmes programok iránt óriási az érdeklődés.
Jó sétavezetés, forgatókönyv alapján
Káldi szerint ahhoz, hogy az emberből jó sétavezető legyen, a tudás fontos, de messze nem elég. Kell hozzá magabiztosság, kapcsolatteremtő készség, lelkesedés, fegyelmező képesség és előadói jelenlét is. Továbbá hiába kiváló az előadó, ha a történet üres: a dramaturgia legalább annyit számít, mint a személyes karizma. A megfelelő részleteket a megfelelő ritmusban kell elmondani.
Az Imagine-nél a vezetők nem szabadon improvizálnak, hanem egy leírt, percre pontosan kidolgozott forgatókönyvet tanulnak meg. Ezt persze mindenki valamennyire a saját hangjára formálja, de az alap mindenképpen egy szerkesztett szöveg. A modell inkább hasonlít egy színházi előadásra, mint laza idegenvezetésre.
A város nem egyenlő a belvárossal
A szakember rámutatott: kevés olyan kerülete vagy területe van a városnak, ahol ne lehetne találni izgalmas helyszíneket és jó történeteket. Példaként említette a Honvéd vívótermét, amely egykori zsinagóga volt, és amelynek környéke szerinte épp olyan érdekes lehet, mint a legismertebb belvárosi pontok. A kérdés inkább az, mikor lesz erre elég erős kereslet. A potenciál megvan, de a közönség figyelmét még nem könnyű tartósan elmozdítani a belvárosról, ahol „minden egy helyen van”.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Káldi Emese: az Imagine Budapest alapítója
- Imagine Budapest: budapesti városi sétákat szervező vállalkozás, amely tematikus, jellemzően gyalogos programokkal dolgozik.
- Budapest100: nyitott házakra és városi történetekre épülő, fesztiválhétvége formátumú budapesti kezdeményezés.
- Garantált séta: rendszeresen meghirdetett, előre szervezett, séta alapú programforma.
