A budapesti szálláshely-szabályozás bizonytalan: a moratórium és a kerületi különutak mellett egyre jobban kéne egy kiszámítható keret.
A budapesti rövid távú lakáskiadás körüli vita nem csak a turistákról vagy az ingatlanpiacról szól. Arról is, hogyan lehet egyszerre védeni a lakók érdekeit, működtetni a helyi gazdaságot és kiszámítható szabályokat adni a piacnak. Erről beszélt Schumiczky Balázs, a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke a radiocafé Millásreggeli című műsorában.
Nem ezen múlnak az árak?
A terézvárosi szigorítás Schumiczky Balázs szerint nem hozott mérhető fordulatot sem az ingatlan-, sem az albérletárakban. Úgy fogalmazott: a VI. kerület árváltozásai nagyjából együtt mozognak más belvárosi kerületekével, vagyis a tiltás önmagában nem rajzolt új pályát a piacnak.
Pedig a közbeszédben gyakran úgy jelenik meg a rövid távú lakáskiadás korlátozása, mint ami automatikusan lejjebb nyomja a bérleti díjakat. Az egyesület elnöke aonban hangsúlyozta: a belvárosi folyamatokat nem lehet egyetlen intézkedésre visszavezetni.
A piac él
Schumiczky Balázs érdekképviseleti nézőpontból három következményt emelt ki. Az első, hogy a piac egy része szerinte továbbra is működik: becslése alapján a korábbi kínálat bő egyharmada ma is elérhető. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy ezek egy része úgy üzemelhet tovább, hogy hivatalosan nem fogadhatna vendéget, ami az adatszolgáltatás és a helyi adózás szempontjából is bizonytalan helyzetet teremt.
A második következmény, hogy a korábbi szálláshelyek egy része albérletként jelenhet meg, másokat eladásra kínálhatnak, de sok lakás akár üresen is maradhat. A megszólaló szerint különösen a befektetési céllal tartott, nem helyben menedzselt ingatlanoknál ez reális forgatókönyv.
A harmadik hatás már túlmutat a lakásokon: Schumiczky Balázs szerint a turisták számának csökkenése a környék vendéglátó- és turisztikai vállalkozásait is érzékenyen érintheti.
Más kerületek óvatosabb utat keresnek
A beszélgetés alapján nem az látszik, hogy a többi kerület egy az egyben másolná a terézvárosi modellt. Inkább olyan megoldások körvonalazódnak, amelyek nehezebbé tehetik az új szálláshelyek nyitását, de a már működőeket nem feltétlenül szorítanák ki a piacról.
Schumiczky Balázs szerint a VII., VIII. és XIII. kerületben inkább helyi szabályozásokban gondolkodnak: a társasházak beleszólhatnának abba, szeretnének-e ilyen tevékenységet az épületben, és területi limitek is szóba kerülhetnek. A józsefvárosi elképzelésekről azt mondta, hogy azok a már működő szereplőket nem érintenék visszamenőlegesen.
2027: a nagy kérdőjel
A bizonytalanság talán itt a legnagyobb. A jelenlegi moratórium 2027 elején kifut, de a beszélgetés szerint továbbra sem világos, milyen országos szabályozás léphet a helyére. Schumiczky Balázs azt szorgalmazza, hogy kapkodás helyett legyen még átmeneti idő, és induljon érdemi szakmai egyeztetés Budapest, a kormány és az érintett szereplők között.
Ez aligha csak iparági ügy. A budapesti szálláshely-szabályozás végső formája hosszú távon azt is meghatározza majd, milyen marad a belváros: lakóhely, befektetési tér, turisztikai célpont — vagy mindez egyszerre.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Schumiczky Balázs: a Magyar Apartman Kiadók Egyesületének elnöke.
- Magyar Apartman Kiadók Egyesülete: a rövid távú szálláshely-szolgáltatók érdekeit képviselő szervezet, amely a szabályozási vitákban is megszólal.
- Szálláshelynyitási moratórium: olyan átmeneti szabályozás, amely meghatározott időre megakadályozza új magán- és egyéb szálláshelyek nyitását.
- Terézváros: Budapest VI. kerülete, ahol a legszigorúbb helyi korlátozás született a rövid távú lakáskiadásra.
- Józsefváros: Budapest VIII. kerülete, ahol a teljes tiltás helyett inkább területi és társasházi alapú korlátozások merültek fel.
