A vállalati digitalizáció sokszor nem a technológián, hanem a végrehajtáson csúszik el, és a mesterséges intelligencia sem mindenható.
A nagyvállalati digitalizációról szóló vitákban gyakran a legújabb eszközök, platformok és mesterségesintelligencia (AI)-megoldások kerülnek a középpontba. Olti Sándor, az Intuitech társalapítója és operatív igazgatója azonban a radiocafé Millásreggeli című műsorában arról beszélt: a kudarc oka sokszor nem az, hogy a cégek ne tudnák, mit kellene fejleszteniük, hanem az, hogy nem tudják végigvinni a változást.
A digitális projektek ott akadnak el, ahol a szervezet szétesik
A VOSZ Versenyképességi Tudásfórum 2026 konferencia helyszínén, a Corinthia Budapest épületéből sugárzott beszélgetésben Olti úgy fogalmazott: a nagyvállalatoknál a digitalizációs projektek rendre azért futnak zátonyra, mert az egyes osztályok silókban működnek, eltérő érdekek mentén dolgoznak, és végül nem áll össze a teljes folyamat.
Ez a felismerés hívta életre az Intuitech működési modelljét is. A cég nem egy-egy részfeladatra érkezik, hanem az ötlettől a megvalósításig, vagyis end-to-end módon próbálja végigkísérni a vállalatokat. Ez azért fontos, mert
a digitalizáció nem csupán szoftverbeszerzés, hanem szervezeti alkalmazkodás is.
Az AI felerősíti a lehetőségeket – de a fejetlenséget is
Olti szerint az elmúlt három évben az AI új lendületet adott a technológiai fejlesztéseknek, de közben növelte a bizonytalanságot is, különösen a nagyvállalati világban. Mégis úgy látja, hogy a technológia már önmagában is sokat számít:
közepes méretű, sőt akár közepes kvalitású csapatokból is többet lehet kihozni vele.
Miért értékelődnek fel a T-shaped szakemberek?
A beszélgetés egyik legfontosabb gondolata a T-shaped szakemberről szólt. A kifejezés olyan embert jelöl, aki több területhez is ért annyira, hogy végig tudjon menni egy értéklánc fontosabb pontjain, miközben egy területen mély tudása is van.
A modell lényege, hogy a specializáció nem tűnik el, de önmagában már nem elég. Korábban külön üzleti elemzők, dizájnerek, frontend- és backendfejlesztők, mobilfejlesztők vagy adattudósok dolgoztak egymás mellett. Az AI viszont egyre inkább lehetővé teszi, hogy valaki több határterülethez is hozzá tudjon nyúlni.
Ez a szemlélet a munkaerőpiacon is meghatározó lehet.
Termelékenység, felzárkózás, személyes bizalom
Olti szerint Magyarország termelékenysége jelenleg az EU-átlag nagyjából 70 százaléka körül van. Ebben a helyzetben az AI nem pusztán technológiai divat, hanem eszköz lehet a felzárkózásra. Ha a magyar cégek nem élnek vele időben, könnyen érkezhetnek versenytársak a régióból, akik megteszik helyettük.
A technológia a terjeszkedésben is segíthet: jobban feltérképezhető vele a célközönség, személyre szabhatóak az üzenetek, egyszerűbbé válhat a piacra lépés. A nagy értékű vállalati értékesítésben azonban a személyes jelenlét továbbra sem megkerülhető. A bizalomépítést ma még nem lehet teljesen automatizálni.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Intuitech: magyar technológiai cég, amely vállalati digitalizációs, AI- és szoftverfejlesztési projektekkel foglalkozik.
- T-shaped szakember: olyan munkavállaló, aki több kapcsolódó területhez is ért alapszinten, miközben egy szakterületen mély tudással rendelkezik. A képzeletbeli „T” vízszintes szára a széles rálátást, függőleges szára a szakmai mélységet jelenti.
- End-to-end szolgáltatás: olyan működési modell, amely nem egy részfeladatra koncentrál, hanem a tervezéstől a megvalósításig és bevezetésig végigkíséri a projektet.
- VOSZ Versenyképességi Tudásfórum: üzleti konferencia, amely a vállalati versenyképesség kérdéseit állítja középpontba.
- Siló működés: amikor egy szervezeten belül az egyes osztályok elkülönülten, kevés együttműködéssel dolgoznak. Ez gyakori akadálya a komplex digitalizációs projekteknek.
