Magyarországon a nők öt munkanapból egyet ingyen dolgoznak. Csernus Fanni a Womanpowerben beszélt a bérszakadék okairól és megoldásairól.
Magyarországon a nemek közötti bérszakadék jelenleg 18 százalék: egy nő átlagosan 130 000 forinttal kevesebbet keres ugyanabban a pozícióban, mint egy férfi. Ez statisztikailag azt jelenti, hogy öt munkanapból egyet fizetés nélkül dolgozik. Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője a radiocafé Womapower című műsorában beszélt a jelenség okairól és a változás lehetőségeiről.
Növekvő szakadék, miközben az EU átlaga csökken
A 18 százalékos bérszakadék 2020 óta fokozatosan nő Magyarországon, miközben az Európai Unió átlagában csökkenő tendencia figyelhető meg. A probléma gyökerei mélyen a társadalmi normákban és a gyermekkori nemi sztereotípiákban rejlenek. Már 3-4 éves korban képesek a gyerekek különbséget tenni a „fiús” és „lányos” tantárgyak vagy foglalkozások között, ami kihat a későbbi pályaválasztásra és a fizetésekre.
A magyarok mintegy 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nők elsődleges feladata a gyermekgondozás és az otthoni teendők ellátása, míg a férfiaké a pénzkereset. Csernus Fanni szerint ezt az anyagi kiszolgáltatottsághoz vezető felfogást erősíti a Tradwife (traditional wife – hagyományos feleség) mozgalom is.
Üveglabirintus és láthatatlan munka
A nők munkaerőpiaci útját a szakirodalom „üveglabirintusként” írja le: folyamatos akadályok nehezítik az álláskereséstől az előléptetéseken át a mindennapi munkahelyi szexizmusig. Ezen felül a nők hatalmas mennyiségű láthatatlan munkát végeznek – háztartási, gondozási, érzelmi és kognitív feladatokat –, ez Magyarországon átlagosan kétszer annyi, mint a férfiak hasonló tevékenysége. Ha ezt az értéket beleszámítanánk a GDP-be, 25 százalékkal növelné a magyar gazdaság méretét.
Az egyedülálló, gyermeket nevelő nők különösen nehéz helyzetben vannak: ők tartoznak a szegénység által leginkább érintett csoportok közé.
Mit tesz az EU – és mit tehet mindenki más?
Az Európai Unió 2022-ben fogadta el a bértranszparencia irányelvet, amely 2026 júniusától kötelezővé teszi a 100 főnél nagyobb cégek számára, hogy átláthatóan kezeljék a béradatokat és jelentést készítsenek a bérszakadékukról. Az Amnesty International 2020 óta kampányol a bértranszparenciáért, és ezt fontos első lépésnek tartja.
Egyéni szinten Csernus Fanni a jogok megismerését, a probléma elismerését és a szolidaritást emeli ki. A változáshoz a férfiak bevonása is elengedhetetlen. A munkáltatók szintén kulcsszereplők: családbarátabb környezetet alakíthatnak ki szabályzatokkal és képzésekkel.
Az Amnesty Ami a nőket illeti kampányában keresztül a nők kiszámolhatják saját szektoruk bérszakadékát, és nyilatkozattal üzenhetnek a döntéshozóknak az egyenlő bérekért és lehetőségekért.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Csernus Fanni: Az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
- Amnesty International: Nemzetközi emberi jogi szervezet, amely többek között a nők jogaiért és a munkahelyi egyenlőségért is kampányol.
- Bérszakadék (gender pay gap): A férfiak és nők átlagos keresete közötti különbség, amelyet százalékban fejeznek ki. Magyarországon jelenleg 18 százalék.
- Bértranszparencia irányelv: Az EU 2022-ben elfogadott jogszabálya, amely 2026 júniusától kötelezővé teszi a nagyobb cégek számára a béradatok átlátható kezelését és a bérszakadékról szóló jelentéstételt.
- Üveglabirintus: A „glass labyrinth” fogalma a nők munkaerőpiaci előmenetelét akadályozó, sokszor láthatatlan strukturális és társadalmi korlátokat írja le.
- Tradwife mozgalom: A „traditional wife” rövidítéséből eredő online jelenség, amely a nők hagyományos, otthoni szerepét állítja középpontba.
- Láthatatlan munka: A fizetetlen, statisztikailag nehezen mérhető háztartási, gondozási, érzelmi és kognitív feladatok összessége, amelyeket jellemzően nők végeznek.
