Mi lesz veled, klímatörvény?

A klímaváltozás megállítása korunk legfontosabb feladata
Fotó: Wolfgang Weiser via Pexels

Huszár András klímaszakértő a Millásreggeliben elemezte, hogy miért nem felel meg a klímatörvény az Alkotmánybíróságnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) közelmúltban meghozott határozata a magyar klímatörvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntés jogi és társadalmi üzenetet egyaránt hordoz. Huszár András, a Green Policy Center társalapítója a radiocafé Millásreggeli című műsorában elemezte a határozat jelentőségét és következményeit.

Miért döntött így az Alkotmánybíróság?

Az AB döntése két fő megállapításon alapul. Egyrészt megsemmisítette azt a paragrafust, amely 2030-ig legalább 40 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést írt elő. A testület álláspontja szerint ez a cél aránytalanul alacsony és nem eléggé ambiciózus, különösen a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célhoz képest. Az indoklás szerint ez az aránytalanság igazságtalan tehermegosztást eredményez a jelen és a jövő generációi között: a jelennek kényelmesebb tempót diktál, miközben a nagyobb erőfeszítések szükségességét a következő generációkra hárítja.

Másrészt az AB megállapította, hogy a törvény – amelyet Huszár András „a világ egyik legrövidebb klímatörvényeként” jellemzett – tartalmilag hiányos. Nem tartalmazza a klímacélok eléréséhez szükséges garanciákat és konkrét részleteket, nem határozza meg egyértelműen a felelősségi köröket, a szükséges finanszírozást, sem azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a kitűzött célok elérhetővé válnának. Az AB előírta a jogalkotónak, hogy 2026. június 30-ig pótolja ezeket a tartalmi elemeket.

Kulcsfontosságú alapjogok

A határozat az Alaptörvény két kulcsfontosságú rendelkezésére támaszkodik. Az egyik az egészséges környezethez való alapjog, amely hagyományosan a természeti elemekre – vízre, levegőre – vonatkozik. Az AB kimondta, hogy az élhető klíma ezen elemek megfelelő minőségének előfeltétele, így hiányuk az alapjog sérelmét vonja maga után. A másik rendelkezés szerint Magyarország felelősséget visel a jövő nemzedékek élhető létfeltételeinek megőrzéséért.

Előremutató döntés szankciók nélkül

A döntés előremutatónak tűnik, ám komoly korlátja is van: nincs szankciója annak, ha a Parlament nem tartja be az AB által előírt határidőket. Huszár András emlékeztetett rá, hogy egy korábbi, 2018-as határidőt sem tartott be az Országgyűlés. Mindazonáltal a kormány maga is már 50 százalékos kibocsátáscsökkentésről beszél, és tesz is lépéseket e téren – még ha ezek nem mindig a legszervezettebbek vagy legjobban megalapozottak.

Ki kicsoda, mi micsoda?

  • Huszár András: A Green Policy Center társalapítója, klímapolitikai szakértő.
  • Green Policy Center: Magyar think tank, amely klíma- és energiapolitikai kutatással és szakpolitikai elemzéssel foglalkozik.
  • Alkotmánybíróság (AB): Magyarország legfőbb alkotmányossági testülete, amely törvények és jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja.
  • Klímatörvény: A magyarországi klímacélokat és azok elérésének kereteit meghatározó jogszabály, amelynek egyes rendelkezéseit az AB alaptörvény-ellenesnek minősítette.
  • Klímasemlegesség: Az az állapot, amelyben egy ország üvegházhatású gázkibocsátása és a légkörből való megkötése egyensúlyban van. Magyarország ezt 2050-re tűzte ki célul.
  • Üvegházhatású gázok: Olyan légköri gázok – például szén-dioxid, metán –, amelyek visszatartják a Föld felszínéről kisugárzó hőt, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.
Visited 14 times, 1 visit(s) today

HIRDETÉS

Ez is érdekelhet:

A Homo Digitalis nem jósol, hanem kapaszkodót kínál

Új podcast indult a digitális transzformáció emberi oldaláról: hogyan döntünk akkor, amikor egyszerre látunk többet és értünk kevesebbet?

Rekordot döntött az emberiség vagyona

A globális pénzügyi vagyon új csúcsra ért, de a gyarapodás nagy része nem friss megtakarításból, hanem eszközár-emelkedésből jött.

A kiberbiztonság a kisvállalkozások gyenge pontja

Tízből kilenc mikrovállalkozás nem használ fejlett kiberbiztonsági megoldásokat, pedig a legtöbb cég már szinte teljesen online működik.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Legfrissebb cikkek:

Új pályára áll a digitalizáció, Európa gazdasága pedig éledezik

Az ipari digitalizáció már nem csak gyárakról szól: az adatközpontok, az energiahálózatok és a munkaerőhiány is új pályára állítja.

Mit rejt a Black Friday?

Akkor járhat jól a Black Friday-re rápörgő magyar vásárló, ha az egynapos felhajtás helyett az árak mozgását figyeli.

Év végi kedvezmények az autópiacon

A jelenség hátterében nem egyfajta autós Black Friday áll, hanem árfolyamváltozás, finanszírozási sajátosság és modellváltás.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

HIRDETÉS