Huszár András klímaszakértő a Millásreggeliben elemezte, hogy miért nem felel meg a klímatörvény az Alkotmánybíróságnak.
Az Alkotmánybíróság (AB) közelmúltban meghozott határozata a magyar klímatörvény egyes rendelkezéseit alaptörvény-ellenesnek minősítette. A döntés jogi és társadalmi üzenetet egyaránt hordoz. Huszár András, a Green Policy Center társalapítója a radiocafé Millásreggeli című műsorában elemezte a határozat jelentőségét és következményeit.
Miért döntött így az Alkotmánybíróság?
Az AB döntése két fő megállapításon alapul. Egyrészt megsemmisítette azt a paragrafust, amely 2030-ig legalább 40 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentést írt elő. A testület álláspontja szerint ez a cél aránytalanul alacsony és nem eléggé ambiciózus, különösen a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célhoz képest. Az indoklás szerint ez az aránytalanság igazságtalan tehermegosztást eredményez a jelen és a jövő generációi között: a jelennek kényelmesebb tempót diktál, miközben a nagyobb erőfeszítések szükségességét a következő generációkra hárítja.
Másrészt az AB megállapította, hogy a törvény – amelyet Huszár András „a világ egyik legrövidebb klímatörvényeként” jellemzett – tartalmilag hiányos. Nem tartalmazza a klímacélok eléréséhez szükséges garanciákat és konkrét részleteket, nem határozza meg egyértelműen a felelősségi köröket, a szükséges finanszírozást, sem azokat a mechanizmusokat, amelyek révén a kitűzött célok elérhetővé válnának. Az AB előírta a jogalkotónak, hogy 2026. június 30-ig pótolja ezeket a tartalmi elemeket.
Kulcsfontosságú alapjogok
A határozat az Alaptörvény két kulcsfontosságú rendelkezésére támaszkodik. Az egyik az egészséges környezethez való alapjog, amely hagyományosan a természeti elemekre – vízre, levegőre – vonatkozik. Az AB kimondta, hogy az élhető klíma ezen elemek megfelelő minőségének előfeltétele, így hiányuk az alapjog sérelmét vonja maga után. A másik rendelkezés szerint Magyarország felelősséget visel a jövő nemzedékek élhető létfeltételeinek megőrzéséért.
Előremutató döntés szankciók nélkül
A döntés előremutatónak tűnik, ám komoly korlátja is van: nincs szankciója annak, ha a Parlament nem tartja be az AB által előírt határidőket. Huszár András emlékeztetett rá, hogy egy korábbi, 2018-as határidőt sem tartott be az Országgyűlés. Mindazonáltal a kormány maga is már 50 százalékos kibocsátáscsökkentésről beszél, és tesz is lépéseket e téren – még ha ezek nem mindig a legszervezettebbek vagy legjobban megalapozottak.
Ki kicsoda, mi micsoda?
- Huszár András: A Green Policy Center társalapítója, klímapolitikai szakértő.
- Green Policy Center: Magyar think tank, amely klíma- és energiapolitikai kutatással és szakpolitikai elemzéssel foglalkozik.
- Alkotmánybíróság (AB): Magyarország legfőbb alkotmányossági testülete, amely törvények és jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja.
- Klímatörvény: A magyarországi klímacélokat és azok elérésének kereteit meghatározó jogszabály, amelynek egyes rendelkezéseit az AB alaptörvény-ellenesnek minősítette.
- Klímasemlegesség: Az az állapot, amelyben egy ország üvegházhatású gázkibocsátása és a légkörből való megkötése egyensúlyban van. Magyarország ezt 2050-re tűzte ki célul.
- Üvegházhatású gázok: Olyan légköri gázok – például szén-dioxid, metán –, amelyek visszatartják a Föld felszínéről kisugárzó hőt, hozzájárulva a globális felmelegedéshez.
